HealthOnline cikkek

Ország: Egyesült Királyság

Témakör: Egészségügyi rendszerek jellemzői

Hogyan hasonlítható össze a brit és az amerikai egészségügyi rendszer?

Az angolok számára az NHS majdnem olyan, mint egy nemzeti vallás, mondta egyszer Nigel Lawson korábbi pénzügyminiszter. Ritkán aktuálisabb ez a megállapítás, mint napjainkban, amikor az NHS-t ért vitriolos amerikai kritikára - "orwelli egészségügy" - egyaránt ugrott a rendszer védelmére Gordon Brown és David Cameron. A vádak egy része abszurd, de megérdemli-e ezt a rajongást az adóból finanszírozott NHS?

Az egészségügyi rendszerek teljesítményének összehasonlítása bonyolult feladat. Az emberek különböző értéket tulajdonítanak az olyan alapvető jellemzőknek, mint a fedezet, választás, méltányosság, vagy a klinikai ellátás minősége. Másrészről a lakosság egészségi állapotában az életmód is visszatükröződik, amivel az egészségügyi ellátás keveset tud kezdeni. A költségeket is figyelembe kell venni. A WHO 2000-ben hasonlította össze az egészségügyi rendszerek teljesítményét, ekkor Nagy-Britannia 191 ország közül a 18., az USA a 37. helyen végzett. Ugyanakkor a WHO módszereit számos kritika is érte.

A legalapvetőbb mérőszám a születéskor várható élettartam, ebben a britek jobbak, 79,1 év a mutatójuk, az USA-ban ez a mérőszám 77,8. A hosszú élet azonban csak nyers és indirekt mérőszáma a lakosság egészségének. Egy 2006-os vizsgálat szerint, amely a középkorú lakosság egészségével foglalkozott, az amerikaiak betegebbek, mint az angolok.

A rendszerek teljesítményének vizsgálatánál egy másik lehetőség a gyógyítható, kezelhető megbetegedések összehasonlítása, a 75 év alattiak ezen betegségekhez köthető halálozási rátáinak összevetése (elkerülhető halálozások). Ellen Nolte és Martin McKee (London School of Hygiene and Tropical Medicine) 2008-ban publikált tanulmánya szerint az elkerülhető halálázás rátája tekintetében 19 fejlett ország közül Nagy-Britannia a 16. (Franciaország az első), Amerika pedig az utolsó (https://era.aeek.hu/teljes-HealthOnline-cikk.php?id=1419).

A daganatos betegségek 5 éves túlélési rátái összehasonlításában a brit értékek rosszabbak az amerikaiakénál. A high-tech diagnosztika rendelkezésre állása szintén az angoloknál rosszabb: 2007-ben 25,9 MRI scanner jutott egy millió főre Amerikában, míg Nagy-Britanniában 8,2. A drága, új gyógyszerek is gyorsabban válnak széles körben elérhetővé Amerikában, mint Nagy-Britanniában. Ennek egyik oka, hogy a britek költség/haszon elemzéseknek vetik alá azokat. Bár ezt a megközelítést démonizálták Amerikában, ez csupán explicitté teszi azt az adagolást (rationing), amelyet minden egészségügyi rendszer alkalmaz a biztosítók vagy finanszírozók döntésein keresztül.

És itt van még a költségek kérdése: az elmúlt évtizedben az NHS költségvetése jelentősen megnőtt, 2007-ben az egészségügyi kiadások a GDP 8,4%-át tették ki, az USA-ban ez az arány 16% (OECD adatok). Az egy főre jutó állami kiadások Amerikában (a Medicare, Medicaid és más kormányprogramokon keresztül) magasabbak.

Mindkét redszernek vannak erényei és hibái. Bár Amerika kiemelkedően jó klinikai ellátást nyújt, de nagyon sok embernek (46 millió fő: Keep it honest. Economist, 00130613, 8/22/2009) nincs biztosítása vagy attól retteg, hogy elveszíti azt. Az NHS mindenki számára alacsonyabb költségen nyújt ellátást, de a betegeknek kevesebb szavuk lehet. Mindkét ország reformért kiált, amely a jobb és olcsóbb ellátást célozza. (BI)


Forrás: Healthier than thou. Economist, 8/22/2009, Vol. 392 Issue 8645, p51-51

Megjelenés dátuma: 2009-09-11 10:02:10