HealthOnline cikkek

Ország: Lengyelország

Témakör: Egészségpolitika

A lengyel egészségügy problémái

2010 júniusában, még a lengyel köztársasági elnökválasztás eredményeinek ismerete előtt jelent meg a BMJ-ben egy elemzés, majd egy arra reagáló cikk a lengyel egészségügyi reform problémáiról. A cikkek szerzői egymással is vitatkoznak arról, hogy a kötelező egészségbiztosítás bevezetése és annak kezdettől jellemző alulfinanszírozása mennyire tartalmazott rejtett piacosítási szándékokat és milyen mértékben vezetett az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének megosztottságához.

Az egészségbiztosítás kezdetekor a közkiadások a GDP 4%-át tették ki, kevesebbet, mint a szocialista időszakban, az adóköteles jövedelmekre 7,5%-os járulékokat állapítottak meg. Ez az egyik szerző szerint szándékoltan a magánellátás és a magánbiztosítás igénybevétele fele akarta terelni a lakosságot. Az egészségügyi ellátás igénybevételében megnyilvánuló egyenlőtlenségek a vitapartner szerint nem újak. A kommunista időszakban is jobb ellátáshoz juthattak a tanultabbak, a kapcsolatokkal rendelkezők, vagy a hálapénzt fizetők, nem beszélve a privilégiumokat élvező hatalmi elit előnyeiről.
Jelenleg a magánszolgáltatásokat és a magánbiztosítást az alacsony jövedelmek miatt csak kevesen tudják megvásárolni. A 2009-es lengyel Társadalmi Diagnózis (Diagnoza Społeczna: http://www.diagnoza.com/index.html) felmérés szerint a háztartások mindössze 5%-a rendelkezik magán egészségbiztosítással, ők is főként a munkahelyük juttatásaként kapják azt. A felmérés szerint a keresettel nem rendelkezők 47%-a nem tudta kifizetni a szükséges gyógyszereket, ez az arány a vállalkozóknál 7%, az időskori és a rokkantnyugdíjasok körében 26,4% és 43,4% voltak. A vállalkozók 24 szeresét költik a keresettel nem rendelkezőkhöz képest arra, hogy informális fizetéssel, hálapénzzel megkerüljék pl. a várakozásokat, a sorbanállást az ellátásra, vagy formális úton magánszolgáltatásokat vásároljanak.

Nincs vita arról, hogy a lengyel egészségügy alulfinanszírozott, bár a járulékok fokozatosan növekedtek, míg elérték a 9%-ot, várható mértékük 10% lehet. Járulékokat a jövedelemmel rendelkezők fizetnek, amellyel a gyermekeik és nem dolgozó házastársaik jogosultságát is fedezik. A jövedelemmel nem rendelkezők után az állam fizet. A mezőgazdasági gazdálkodók (farmerek) más rendszer szerint fizetnek, járulékaik a megművelt földterület szerint kerülnek meghatározásra. A farmereknek pl. az Egészségbiztosítási Alaphoz 10%-nyi a hozzájárulásuk, holott a lengyel lakosság kb. 40%-a vidéki, mezőgazdasági területen él. A mezőgazdasági vállalkozók biztosítási rendszerének megváltoztatása bár lényeges lenne, politikailag kényes téma.

Az alulfinanszírozás a kórházak eladósodásához vezetett. Bár a kormányzatnak folyamatosan voltak az adósságmentesítésre irányuló intézkedései, ezeknek nem volt tartós hatása. Ugyanazon körülmények között vannak adósság nélkül működő és eladósodó kórházak is. A jelenlegi kormányzat az egészségügyi intézmények hatékony pénzügyi menedzsmentjének megvalósítását a kórházak működésének átalakításában (gazdasági társasági formák kialakításában) látja. Az erre vonatkozó törvényt azonban a repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski elnök 2008 novemberében megvétózta (https://era.aeek.hu/teljes-HealthOnline-cikk.php?id=1888). A kórházi ágyak többsége az önkormányzatok tulajdonában van. A vétó után az elmúlt év tavaszán indult az un. " B terv" (https://era.aeek.hu/teljes-HealthOnline-cikk.php?id=1945), amely szerint pénzügyi támogatásban részesülnek azok az önkormányzatok, amelyek úgy határoznak, hogy végrehajtják a tulajdonukban levő kórházak struktúra-átalakítását, illetve részvénytársaságokká alakítását. A BMJ cikke szerint (Peggy Watson) az 598 köztulajdonban lévő kórház közül mindössze 11 teljesítette a program feltételrendszerét. A másik BMJ szerző (Jolanta M Sabbat) szerint ez nem jelent automatikusan tulajdon privatizálást, nincs arra vonatkozó javaslat, hogy a közintézményeket a magánszektornak adják el, az önkormányzatok döntenek az intézményi portfolióról.

A lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal 2010-ben vizsgálta a kórházak helyzetét. 2007 óta a Nemzetbiztonsági Stratégia szerint a biztonsági kérdéseket szélesebb körben vizsgálják, mint hagyományosan a katonai biztonságra fokuszálva. Figyelembe veszik a gazdasági biztonság, az energiabiztonság és a társadalmi biztonság, köztük az egyik legfontosabb, az egészségügyi biztonság kérdéseit is. 734 kórházat kerestek meg a kérdőívükkel, közülük 506, az intézmények 70%-a válaszolt. A felmérés összegzése rámutatott: a kórházak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti 2010-es szerződések értéke 2009-hez képest 2,4%-kal csökkent. Az elégtelen finanszírozás következtében a kórházak 40%-a csökkentette a kórházi felvételeket (legtöbben a sebészeti osztályokon). A kórházak kb. 60%-a nem tudja időben kifizetni a közüzemi számlákat a hitelek kamatait, az intézmények 72%-a küzd adóssággal.

A kórházak 90%-a a szerződött volumenen felül teljesített ellátást. A túlteljesítésnek viszont csak 14%-át fizette ki az egészségbiztosító, van olyan intézmény, amelynek teljes értéken, míg mások semmilyen ellentételezést nem kaptak. Az extra finanszírozásról szóló döntéshozás kritériumrendszere nem világos az intézmények számára. A kórházvezetők háromnegyede szerint veszély fenyegeti az intézménye működtethetőségét 2010-ben. Több, mint harmada gondolja, hogy a fő veszélyt az ellátáshoz való hozzáférés korlátozása jelenti. Aggódnak az adósságok és a likviditási problémák miatt, sokan tartják problémának, hogy az egészségbiztosító csak néhány hónapra szerződik, ami megnehezíti az intézmények működésének tervezését.

A köztársasági elnök választási kampányban az egészségügy egy volt a fontos vitatémák közül. A cikk megjelenése óta tudott, hogy az elnökválasztást Bronislaw Komorowski, a kormányzó Polgári Platform (PO) jelöltje nyerte. (BI)

Forrás:
Peggy Watson: Poland’s painful market reforms
BMJ 2010;340:c2837, doi: 10.1136/bmj.c2837 (Published 15 June 2010)

Jolanta Sabbat: Different view of Polish health policy
BMJ 2010;341:c3593, doi: 10.1136/bmj.c3593 (Published 7 July 2010)

Wyniki kwestionariusza BBN dotycz±ce zabezpieczenia dostępno¶ci pacjentów do ¶wiadczeń lecznictwa szpitalnego: http://www.bbn.gov.pl/portal/pl/2/2171/Wyniki_kwestionariusza_BBN_dotyczace_zabezpieczenia_dostepnosci_pacjentow_do_swi.html

Megjelenés dátuma: 2010-08-05 13:42:27