HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Egészségügyi kiadások

Újra napirendre kerülhet az orvosi ellátás fejkvótán alapuló finanszírozása az USA-ban

Az USA-ban, az 1980-as 90-es években a fejkvótán alapuló fix összegű díjazás széles körben a költségkímélés eszközének és a hatékony ellátást előmozdító finanszírozási módnak számított.

Az 1980-as 90-es években az orvosok fejkvóta alapú díjazása, melynek keretében az ily módon honorált orvosok minden biztosított betegük után fix összeget kaptak a nyújtott szolgáltatások mennyiségének figyelembe vétele nélkül, széles körben a költségkímélés eszközének és a hatékony ellátást előmozdító finanszírozási módnak számított. Az USA-ban a fejkvótán alapuló számítás továbbra is nagyobb mértékben fennmaradt azokon a területeken, ahol a HMO-k (egészségmegőrző szervezetek) nagy számban jelen voltak a piacon, de szinte eltűnt ott, ahol a HMO-khoz feliratkozottak száma csökkent. A fejkvóta 2007-re már csak a rendelői konzultációk mindössze 7%-ának fedezetéhez szolgált alapul.

Elméletben a financiális rizikó szolgáltatókra való áthárítása a fejkvóta - mint a szolgáltatásokon alapuló hagyományos visszatérítési módozat révén - ösztönzőleg hatott az ellátás hatékonyabbá tételére,

Az egészségügyi kiadások növekedése mérsékeltebb üteművé vált a 90-es években, egy- idejűleg a HMO-k és a fejkvótán alapuló finanszírozási mechanizmusaik elterjedésével. A fejkvótán alapuló finanszírozás csak a HMO-khoz való feliratkozás csökkenésével szorult vissza, az 1999-ben regisztrált 80,5 milliós csúcsról 64,5 millióra 2008-ban.

A HMO-tagság iránti igény csökkenésével egyidejűleg nőtt a preferált szolgáltató szervezetek (PPO) iránti kereslet. A PPO-k gyakorlatára való váltás, melyben a szolgáltatók szolgáltatás szerinti díjazásban részesülnek, magával hozta a fejkvóta mint finanszírozási mechanizmus alkalmazásának visszaesését.

Jelenleg az egészségügyi kiadások folyamatos emelkedése és az ellátás minősége iránti fokozott igény újból az érdeklődés középpontjába helyezte az orvosok díjazásának reformját, és ezzel együtt a fejkvóta mint erős költségkímélő eszköz iránti igényt.

A reformkilátások vizsgálatához a MEPS (az Egészségügyi Költségvetési Panelfelmérés) adatai szolgáltak kiindulási alapul. Ezek révén nyílt lehetőség az általános és a szakorvosok fejkvóta alapú díjazásának vizsgálatára az 1996-2007-es időszak vonatkozásában. Az érintett családok és az orvosok bevonásával végzett éves felmérésekhez alkalmazott lakossági minta közel háromszorosára 22 794-ről 61 900-ra nőtt 1996 és 2007 között.

A vizsgálat eredményei szerint a fejkvóta alapú finanszírozás alá tartozó konzultációk aránya konstans maradt az 1990-es évek végén, és csak a 2000-es évek elején mutatott hirtelen visszaesést. Így 2007-re már csak a rendelőkben nyújtott konzultációk 7%-a (kevesebb, mint az 1990-es évek közepén regisztrált arány fele) tartozott a fejkvóta alapú finanszírozás alá

A fejkvóta alapú számítás a HMO-k gyakorlatában is visszaesést mutatott. A fejkvóta alkalmazása azokban a megyékben maradt a legelterjedtebb, ahol a lakosság több mint 50%-a volt HMO-tag. Ezeken a helyeken minden negyedik orvosi konzultáció ilyen típusú díjazásban részesült 1998-ban és 2006-ban egyaránt. Ott, ahol a lakosság kevesebb mint 10%-a volt csak HMO-tag, a fejkvóta alapú finanszírozás alacsony szinten maradt. Mindazonáltal 2006-ban azokban a régiókban, ahol a HMO-tagság közepes szintű volt, a fejkvóta alkalmazása jóval alacsonyabb volt 2006-ban, mint 1998-ban.

A fejkvótán alapuló finanszírozás minden régióban visszaesett 1996 és 2007 között, de a csökkenés különböző mértékű volt a különböző területeken. A nyugati régiókban, ahol a HMO-khoz való feliratkozás sokkal elterjedtebb, mint más térségekben, a csökkenés sokkal kisebb méreteket öltött, mint másutt, így a rendelőkben nyújtott konzultációk 16%-a továbbra is ilyen fedezet alatt állt 2007-ben.

A nyugati államok közül Kaliforniában (29)%) és Oregon-ban (18%) maradt a fejkvóta alkalmazása a legelterjedtebb. Ezzel szemben az ország többi részén átlagosan 4%-ra csökkent.

A vizsgálati eredmények szerint a fejkvóta alapú finanszírozás csökkenése a HMO biztosítottait felkereső orvosok konzultációinál is jelentkezett. Ez azt tükrözte, hogy a szolgáltatók egyre kisebb hajlandóságot mutatnak a fejkvótán alapuló szerződések mellett jelentkező kockázatviselésre. A kockázatok kezelése azokon a területeken a leginkább megoldott, ahol nagy létszámú orvoscsoportok állnak régóta szoros kapcsolatban a HMO-kal, és szervezetten viselik a kockázatokat.

A finanszírozási mechanizmus visszaesése annak is tulajdonítható, hogy a HMO-k túl megterhelőnek tartják a fejkvótán alapuló ráták kalkulásával és megtárgyalásával járó adminisztrációt.

Jóllehet a fejkvótán alapuló finanszírozás visszaesést mutat, a problémák melyek megoldására szolgált volna, továbbra is fennállnak. Az egészségügyi kiadások továbbra is gyorsabban nőnek, mint ahogy ez a gazdaság más területein tapasztalható.

Az egészségpolitikával foglalkozó szakemberek szerint a szolgáltatásokon alapuló díjazás nem jár megfelelő eredményekkel a költségkímélés vonatkozásában, így egy olyan vegyes összetételű rendszer bevezetését javasolják, mely fejkvótán alapuló elemeket és minőségértékelést is tartalmaz.

A fejkvótán alapuló finanszírozás továbbra is széles körben elterjedt azokon a területeken, amelyek több HMO-taggal rendelkeznek és ahol nagyobb, integrált orvoscsoportok által szervezetten történik a kockázatkezelés. Ott viszont, ahol az egyéni és a kisebb csoportpraxisok dominálnak, a továbbiakban még komoly integrációs folyamatokra lesz szükség. (ZLL)

Forrás:
ZUVEKAS,S.H. – COHEN,J.W.: Paying Physicians By Capitation: Is The Past Now Prologue? Health Affairs, 2010,29,9,1661-1666.

Megjelenés dátuma: 2010-09-30 10:42:00