HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Egészségügyi rendszerek jellemzői

Csehország: az egészségügy finanszírozási problémái és reformja

Csehországban egyre több információ jelenik meg arról, hogy elfogyott az egészségbiztosítók tartaléka és emiatt korlátozni kell az egészségügyi intézmények kiadásait. Az egészségbiztosítók bevétele az idén a válság miatt lényegesen alacsonyabb a tavalyihoz képest, a gyógyszerek és az ellátás költségei viszont drágultak.

Sok országhoz hasonlóan Csehország egészségügyére is kemény feladatok várnak. Többmilliárd koronát kell megtakarítani. Jövőre 15 milliárd korona hiánnyal kell számolni, ami szakértők szerint nem csupán a gazdasági válság hatásának, hanem jelentős mértékben az egészségügyi ellátásban 1989 után történt eseményeknek, illetve ezek következményeinek tudható be. A jelenlegi egészségügyi rendszerre nagymértékben a kilencvenes évek első felében végrehajtott reformok vannak hatással. Ebben az időszakban alakult ki a rendszer három alapvető pillére. Az első a kötelező egészségbiztosítás, amelyet az egyének, a munkaadók és az állam fizet, a továbbiakat az egészségügyi intézmények alkotják, nevezetesen a járóbeteg-ellátásban működő magánorvosok, valamint a közkórházak.

Az első reformhullámot a nagymértékű privatizáció jellemezte, amely elsősorban a járóbeteg-rendelőket érintette. Ugyanakkor az egészségügyi rendszert jelentősen az államtól való függősség, illetve közfinanszírozás jellemezte. A kilencvenes évek közepén az egészségügy finanszírozása 90%-ban állami forrásokból történt. Összehasonlításul, ez a mutató az USA-ban 44% volt, az európai országok közül pedig Csehországhoz hasonlóan magas volt az arány Luxemburgban (90%) és Szlovákiában (88%), de az országok többségében alacsonyabb.

Az említett időszaktól kezdve fokozatosan emelkedett a betegek száma és a kórházi ápolási idő. 1994-ben 1,99 millió, 2008-ban pedig 2,16 millió beteget ápoltak Csehországban. 1990-ben a táppénz átlagos időtartama 18,4 nap volt, 2008-ban pedig 39,1 nap. A kórházakban az átlagos ápolási idő 7,4 nap, amihez képest az EU átlagos mutatója 1,5 nappal rövidebb.
Csehország azon OECD országok közé tartozik, amelyek lakosságának egészségügyi magánkiadásai alacsony mértékűek - Luxemburghoz, Dániához, Norvégiához és Nagy-Britanniához hasonlóan. A csehországinál (17,5%) alacsonyabb aránnyal rendelkezik Luxemburg (9,1%). Az egészségügyi magánkiadások aránya legmagasabb az USA-ban (53,5%) és Svájcban (40,9%).
Leos Heger új egészségügyi miniszter szerint az előkészületben levő reformok egyik megtakarítási intézkedése az ápolási idő lerövidítése. Mivel az egészségbiztosítók kasszája kimerült, jövőre a gazdálkodásuk mínuszba kerül, szükség lesz a csúcstechnológia korlátozására és alternatív módszerek, eljárások alkalmazására, amelyek olcsóbbak, de megfelelő színvonalú ellátást biztosítanak.
A kormány terveiben szerepel a magánkiadások, ezen belül a regulációs díjak emelése, továbbá olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a standardon felüli ellátásra való kiegészítő biztosítás megkötését. Ennek alapfeltétele az egészségbiztosításból fedezett egészségügyi szolgáltatások mértékének meghatározása.
A fentiekkel összhangban tervezik az átfogó reformtörvények kidolgozását. A koalíciós megállapodás szerint ezek bevezetésére 2012-tól kerül sor, és a minisztériumnak a tervezeteket jövő év közepén kell beterjesztenie a kormány elé. A regulációs díjak módosítására 2011 áprilisától kezdve fokozatosan kerül sor.

A szakmai közvélemény szerint a vártnál lassabban halad az egészségügyi reform Csehországban. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) képviselői elégedetlenek a minisztérium munkájának lassúsága miatt, mivel ezzel pénzforrásokat veszítenek el az egészségügy számára.

A szakmai társadalom időszerűnek tartja a reformfolyamatok felgyorsítását. Egyre nagyobb a feszültség a megtakarítási intézkedések, és különösen a munkatörvénykönyvnek a kormány által tervezett módosításai miatt. Zavaró számukra a jelenlegi bizonytalan helyzet, mivel szerintük a finanszírozási és a bérezési rendszer változtatása esetén fennáll a veszélye annak, hogy jelentősen csökkenhet az orvosok és az ápolónők bére. Egyre növekszik a felmondást és külföldön történő munkavállalást fontolgató orvosok száma. Az Egészségügyi és Szociális Szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben nem kapnak megnyugtató választ a helyzet tisztázására.

Tomás Julínek ex-miniszter (ODS) által előkészített és hosszú ideig mellőzött reformtörvények most felszínre kerülnek. Ezek közül először a mentőszolgálatról, és a specifikus egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvények kerülnek sorra. Bonyolultabb lesz az egészségbiztosításról és felügyeletéről, valamint az egészségbiztosítókról szóló törvény kiadása. Prioritást élvez az orvosképzés szabályozása is.

Lassan letelik a kormány első 100 napja, és esedékes Leos Heger új egészségügyi miniszter beszámolója. Álláspontja szerint a megtakarítási intézkedések és a reformtörvények igen bonyolult háttérmunkát kívánnak. Fontosnak tartja a megfontoltságot és alaposságot, hogy ne ismétlődjenek meg az utóbbi tíz évben tapasztalt problémák. A változtatásoknak nem új komplikációkat, hanem megoldást kell eredményezniük. (VM)


Forrás: http://www.mzcr.cz/
http://www.zdn.cz/
Profit, 2010. 10. 11.
Právo, 2010. 09. 27 - 2010. 10. 13.
CTK, 2010. 08. 09 - 2010.10.12.
MF DNES, 2010. 08. 30. - 2010. 10. 07.
(msvo) ZDN.cz. 2010. 09. 08.




Megjelenés dátuma: 2010-10-15 11:05:11