HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Fekvőbeteg ellátás

A folyamat-orientált kórházi ellátás

A Holland Egészségügyi Kutatóintézet (NIVEL) tanulmánya azt vizsgálta, hogy a folyamat-orientált ellátás jobb eredményekhez vezet-e a minőség és a hatékonyság tekintetében.

Hagyományosan a kórházak funkcionális szerkezet alapján szerveződnek és a különböző osztályok ezen szerkezeten belül épülnek fel. Ezek az osztályok gyakran elkülönült részlegként működnek önálló célkitűzésekkel és nem cserélnek információt a betegáramlás tervezésében és kontrolljában. Ennek következtében egy beteg ellátási folyamatán belül végzett különböző tevékenységeket a források hozzáférhetősége alapján tervezik az előző ellátási tevékenység teljesítése után. Mindez olyan minőséget érintő problémákat okoz, mint a hosszú várakozási idők, a források pazarlása vagy az ellátás helytelen koordinációja.

Ezen minőséget érintő problémák előtérbe kerülésével a kórházi vezetők és a szakorvosok tudatára ébredtek annak, hogy az egészségügyi ellátás módja átszervezésre szorul. Azonban kevés ismeret áll rendelkezésre, hogyan lehetne javítani az ellátás szervezését a minőség és a hatékonyság terén. Azt sem tudni, hogy az ellátás szervezésének új módját hogyan kellene bevezetni egy kórházi szervezetbe. A tanulmány célja ennek megfelelően a következő hipotézis tesztelésében áll:

A folyamat-orientált ellátás megvalósítása jobb eredményekhez vezet a minőség és a hatékonyság tekintetében.

A hipotézis tesztelése négy kérdés mentén történik:
• Milyen folyamat-orientált koncepciókat valósítanak meg a kórházak a folyamat-orientált ellátás nyújtására, és mennyire eredményesek ezek az ellátás minőségének és hatékonyságának javításában?
• A kórházi épületszerkezet rugalmasságának értékelése hozzájárul az új logisztikai koncepciók megvalósításához?
• A folyamat-alapú fizetés hozzájárul a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához?
• A fejlesztési és innovációs módszerek hozzájárulnak a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához?

A koordinációs mechanizmusok tervezését és kontrollját meghatározó logisztikai koncepció négy fő elemből tevődik össze: a szervezet alapszerkezete, a működési rendszer, az információs rendszer és a személyzeti összetevő. Egy szervezet stratégiai céljai (benne a logisztikai célokkal) ezen négy öszzefüggő elem tervezésének kiindulópontját képezik.

Az eredmények

1. Milyen folyamat-orientált koncepciókat valósítanak meg a kórházak a folyamat-orientált ellátás nyújtására, és mennyire eredményesek ezek az ellátás minőségének és hatékonyságának javításában?

A szakirodalom szerint a kórházak két fő megközelítést alkalmaznak az ellátási folyamatokban a funkciók integrálásának javítására és a folyamat-orientált szervezet megteremtésére. Az egyik esetben a folyamat-orientált működési kontroll rendszerét a kórház alapszerkezetének megváltoztatása nélkül valósítják meg, a másikban egy folyamat-orientált alapszerkezetet hoznak létre, ahol a kórházi osztályok összetétele a specifikus betegcsoportok szükségletein alapul.

Az eredmények azt mutatják, hogy mindkét megközelítés vezethet az ellátás minőségének és hatékonyságának javításához. Mindkettő megvalósításának logisztikailag homogén betegcsoportokra kell összpontosítania. A megvalósítást elkötelezett folyamat-menedzsmentnek kell kísérnie, hogy megváltoztassák a feladatok funkcionális megosztására irányuló előző mintákat. Sajnos a kutatás során nem lehetett megítélni, hogy a két megközelítés közül melyik hoz jobb eredményeket és milyen körülmények között, mivel az ilyen értékeléshez több specifikus tanulmányra lenne szükség.

2. A kórházi épületszerkezet rugalmasságának értékelése hozzájárul az új logisztikai koncepciók megvalósításához?

Számítógépes szimulációs technikákkal felmérhető a kórházi épületszerkezet a működtetés menedzsment szemszögéből. Ennek célja annak biztosítása, hogy az épület támogatni tudja a jelen és a jövő ellátási folyamatainak hatékony működését. A tanulmányban egy újonnan tervezett kórházi elrendezést értékeltek aszerint, hogy mennyire volt rugalmas az új logisztikai koncepciókat és a betegösszetétel megváltozását érintő követelmények teljesítésében. Az eredmények azt mutatták, hogy a betegfolyam intenzitásában, irányában vagy volumenében beálló változás - amely egy új logisztikai koncepció vagy megváltozott betegösszetétel miatt alakult ki - a betegfolyam torlódásához vezetett. Vagyis a kórházi épületszerkezet nem volt elég rugalmas a változások kezelésére. Ebben az esetben az épületszerkezet könnyen igazítható volt, mivel csak a tervezési fázisban létezett. A működtetés menedzsment szemszögéből nézve igen fontos, hogy a kórházi épületszerkezet értékelése megtörténjen a tervezési fázisban.

3. A folyamat-alapú fizetés hozzájárul a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához?

Holland kórházak adatainak elemzése szerint a folyamat-orientált költségvetés, vagyis a beteg teljes ellátására alapozott finanszírozás a betegség egy akut epizódjában a folyamat-orientált teljesítmény mértékek használatára ösztönözte az egészségügyi szakembereket, amely viszont pozitív hatással volt a folyamat-orientált működési kontroll rendszerek kidolgozásának tevékenységére. Bár a folyamat-orientált költségvetés közvetlenül nem ösztönözte a folyamat-orientált logisztikai koncepciókat, mégis értékes eszközként szolgált az együttműködést akadályozó belső érdekellentétek áthidalására a kórházi osztályok és az egészségügyi szakemberek vonatkozásában.

4. A fejlesztési és innovációs módszerek hozzájárulnak a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához?

A tanulmány egy olyan folyamat-innovációs módszert vizsgált meg, amely a munkafolyamatok radikális átalakítását célozta. Ezt a módszert a stroke-ellátás hagyományosan funkcionális működési rendszerének a folyamat-orientált rendszer felé történő megváltoztatására használják, amelynek célja a betegellátás minőségének és hatékonyságának javítása. A módszer négy lépésből áll: folyamatelemzés, a torlódások azonosítása, a folyamat-orientált működési rendszer tervezése, a rendszer megvalósítása. Az eredmények szerint a folyamat-orientált működési rendszer megvalósítása jelentősen rövidebb kórházi tartózkodáshoz vezetett.

Az eredmények tárgyalása

A tanulmány megvizsgálta, hogy (az üzleti alkalmazáson kívül) a folyamat-orientáltságot lehet-e kórházi szinten is sikeresen alkalmazni, majd módokat keresett a folyamat-orientált ellátás bevezetésére. A kutatás megerősíti, hogy a folyamat-orientált logisztikai koncepciók lecsökkenthetik a specifikus betegcsoportok átbocsátási idejét, amely a betegek számára minőség-nyereséghez, az ellátási folyamatok szempontjából pedig hatékonysághoz vezet. Ezen betegcsoportoknak nemcsak a várakozási ideje rövidebb a vizsgálat és a kezelés között, de a panaszaik is időben és megfelelő módon kerülnek kezelésre, kevesebb ráfordítással. A folyamat-orientált logisztikai koncepciók más előnyeit nem lehetett megállapítani a kórházi szinten. Ennek oka az, hogy nem készült elegendő jó minőségű tanulmány, amely felmérte a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósítását.

Azonban a kutatás rámutatott, hogy a kórházak nem képesek teljes mértékben megvalósítani a folyamat-orientált logisztikai koncepciókat, a következő okok miatt:
• Hiányzik belőlük a rendszerszemlélet, ami a folyamat és a részleg optimalizációja közötti kompromisszumhoz vezet
• Nem veszik tekintetbe az esetlegességi tényezők és a folyamat-orientált logisztikai koncepciók közötti illeszkedést a folyamat-orientált ellátás megvalósításának döntésénél
• A megvalósítást nem kísérik a belső szervezési tevékenység megfelelő adaptálásával, ami viszont a logisztikai koncepciók sikeres megvalósítását akadályozó konfliktusokhoz vezet

Lehetséges magyarázat erre a kórházi intézményi környezetben és a kórházi ellátás jellegében található. Az intézményi környezet arra kényszeríti a kórházakat, hogy engedjenek a különböző oldalról érkező nyomásnak (kulturális-kognitív, szabályozó, normatív) ahhoz, hogy intézményi legitimitást nyerjenek. Ezért a folyamat-orientált logisztikai koncepciók kórházak által történő megvalósítását nem szükségszerűen az eredményességhez, hanem a legitimitáshoz való hozzájárulás motiválja. Ez azt jelenti, hogy a kórházak gyakran kevésbé optimális döntéseket hoznak, amelyek nem vezetnek automatikusan eredményesebb és jobb minőségű ellátáshoz, hanem pusztán az intézményi nyomásnak engedelmeskednek.

Az intézményi környezet mellett a kórházi ellátás jellege is korlátozza a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósítását. Etikai és politikai kötelezettségek, valamint az orvosi praxis standardizálásával szembeni ellenállás megakadályozza a kórházakat abban, hogy egy korlátozott számú standard betegcsoportra összpontosítsanak, akik specifikus eljárásokat igényelnek, vagy egy korlátozott számú specifikus multidiszciplináris betegcsoportokra.

Az eredmények alapján nem lehet megerősíteni a tanulmány központi hipotézisét, hogy a folyamat-orientált ellátás megvalósítása jobb eredményekhez vezet a minőség és a hatékonyság tekintetében. Azonban a kutatás jelzésekkel szolgált, hogy a folyamat-orientált ellátás hatásos megvalósítása „termék” szemléletet kíván meg a kórházaktól. Vagyis az ellátás leszűkítését egy korlátozott számú betegcsoportra ahhoz, hogy a kórházaknak ne kelljen kompromisszumot kötni a folyamat és a részleg optimalizációja között. Ebben a tekintetben a kórházak két dilemmával állnak szemben:

1. Azt várják tőlük, hogy lássanak el minden beteget, ugyanakkor az ellátást hatékonyan kell nyújtaniuk, ami szakosodást igényel.
2. Az ellátásnak elérhetőnek kell lennie elfogadható távolságon és időn belül, ugyanakkor a kórházaknak szükségük van az azonos típusú betegek megfelelő volumenére, ami nagyobb szolgáltatási területet követel.

Ahhoz, hogy ezt lehetővé tegyék, szükséges lehet, hogy a kórházak egyezkedjenek az intézményi környezetre vonatkozó elvárásokról és etikai kötelességekről, újra határozzák szolgáltatási területüket és együttműködjenek más kórházakkal. Amint és amennyire az intézményi körülmények lehetővé teszik, a kórházak eredményesen megvalósíthatják a folyamat-orientált ellátást. A siker feltétele az, hogy a kórházak megfelelően elemezzék a megváltozott logisztikai rendszer következményeit, majd ezt cselekvések kövessék a belső szervezeti tevékenységek és a folyamat-orientált logisztikai koncepciók érdekeivel való összeegyeztetésére. (SZL)

Forrás:
Vos, L.: Towards process-oriented care delivery in hospitals. Utrecht, NIVEL, 2010, 191 p.

Megjelenés dátuma: 2010-11-02 12:13:54