HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Egészségügyi rendszerek jellemzői

Beteg-kártérítési rendszerek az észak-európai országok gyakorlatában

A no-fault rendszerek a kártérítés alternatív módját nyújtják az orvosi kezelésekkel illetve azok során okozott károkért. Alapvető tulajdonságuk, hogy a kártérítés jogosultságának elnyeréséhez elegendő az ok-okozati összefüggés megléte, és nem szükséges bizonyítani a gondatlanság tényét.

Az északi országokban a no-fault rendszerek alkalmazása terjedt el az orvosi sérülések kárpótlására. 1975-ben Svédország vezette be elsőként a no-fault rendszert, azóta azonban a rendszer paraméterei többször módosultak. Finnország 1987-ben, Norvégia 1988-ban, Dánia pedig 1992-ben vezette be a no-fault modellt, az alkalmazott rendszerek között sok a hasonlóság.

A no-fault rendszerek céljai:
- A beteg akkor jogosult a kompenzációra, ha olyan sérülést szenvedett el, amely orvosi kezelés következménye,
- A kárt szenvedett betegek könnyű és széles körű hozzáférése a kompenzációhoz,
- Jó kapcsolat elősegítése az egészségügyi szakemberek és a betegek között,
- Hangsúlyeltolódás az egészségügyi szakemberek személyes felelősségétől egy olyan felfogás felé, amely a hibákból történő tanulást mozdítja elő, és erősíti a betegbiztonságot, javítja az ellátás minőségét
- Az egészségügyi káresetekre kompenzációt biztosító adminisztratív rendszerek a megoldás költségei és időtartama szempontjából hatékonyabbak.

A no-fault rendszerek előnyei:
- A kérelmeket gyorsan intézik, a káresetet szenvedők könnyen és gyorsan hozzáférhetnek az igazságszolgáltatáshoz,
- A jogosultság az elkerülhetőségi elven alapul, ahol a betegek akkor jogosultak a kompenzációra, ha olyan káresetet szenvedtek, ami elkerülhető lett volna,
- A kártérítéshez való hozzáférés megkönnyítése céljából a betegek ingyenesen nyújthatják be kérelmüket,
- A rendszer célja, hogy elősegítse az egészségügyi szakemberek és a kárt szenvedett betegek közötti jó kapcsolatot. Habár a betegeknek nincs szükségük az orvosok támogatására, mégis gyakran kikérik a tanácsukat annak eldöntésében, hogy nyújtsanak-e be kérelmet vagy sem. Svédországban például becslések szerint az orvosok az összes kérelem 60-80%-át támogatják.

A no-fault rendszerek hátrányai:
- Az északi rendszerek élesen elválasztják egymástól a betegek kártalanítását és a szakmai elszámoltathatósági/fegyelmi tevékenységet,.
- Vannak a kompenzációra vonatkozó korlátozások: meghatározott a kártérítések összegének felső határa, illetve az ún. rokkantsági küszöb, amelyen felül a beteg jogosult lehet a kártérítésre,
- A bírósági rendszerek kártérítéseihez képest a kompenzáció szintje relatíve alacsony. Ezt azzal összefüggésben érdemes értékelni, hogy az északi no-fault rendszerek jól finanszírozott és átfogó egészségügyi rendszer keretei között működnek.


Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának tanulmánya a kapcsolt fájlban olvasható.

Megjelenés dátuma: 2010-12-13 09:20:21