HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Egészségügyi reformok

Az egészségügyi rendszer reformja Luxemburgban

A luxemburgi kormány 2010-ben indította el az ország egészségügyi reformját, melyre vonatkozólag már 2009 októberében előzetes egyeztetések történtek a szociális partnerekkel és az egészségügyi szolgáltatókkal. A reformtervezetet, melyet Mars Di Bartolomeo, egészségügyért és társadalombiztosításért felelős miniszter 2010 júliusában már nagyvonalakban ismertetett, a Képviselőház december 14-én fogadta el.

Luxemburg egészségügyi reformja, mely szerkezeti és financiális változtatásokat egyaránt kilátásba helyez, a „szolidaritáson alapuló finanszírozás és az egészségügyi szolgáltatások mindenki számára való hozzáférhetővé tételének” alapelvéből indul ki. Tervezett intézkedései, melyek négy csoportba sorolhatóak, az egészségügyi rendszer minden résztvevőjének hozzájárulását feltételezik. Az intézkedési területek:
1) az egészségügyi szolgáltatások szerkezeti reformja
2) az egészségbiztosítás anyagi hátterének megerősítése
3) kiegészítő források biztosítása az egészségbiztosítás és az anyasággal kapcsolatos szolgáltatások finanszírozásához
4) az anyasággal kapcsolatos szolgáltatások integrálása a rendszerbe

1) Az egészségügyi szolgáltatások szerkezeti reformja elsősorban az egészségügyi rendszer irányításának hatékonyabbá tételét kívánja elérni a szolgáltatások színvonalának emelése és a kiadások növekedésének visszaszorítása révén.

Az alapellátás – ezen belül minden kórházon kívüli szolgáltatás, az orvossal való kapcsolatfelvétel, a szolgáltatások elérhetősége, a holisztikus megközelítés és a folyamatos ellátást biztosító ügyeleti szolgálat - kiemelt szerepet kap az egészségügy átstrukturálásában.

A beutaló orvos feladatköre is kibővül a beteg dokumentációjának figyelemmel kísérésével a páciens több szinten történő gyógykezelése során. Ily módon válik elkerülhetővé a vizsgálatok indokolatlan ismétlődése, a túlzott gyógyszerfogyasztás vagy a gyógyszerek mellékhatásainak érvényesülése. A beutaló orvos, aki segítséget nyújt a beteg számára az egészségügyi rendszerben való eligazodáshoz, a krónikus és a súlyos betegségek ellátását is koordinálja.

A reform fokozott együttműködést szorgalmaz a betegekre vonatkozó információkat kezelő, különböző intézmények között. Az elektronikus gyógyszerrendelés, illetve a gyógyszert rendelő orvos és a gyógyszerész közvetlen hozzáférése a beteg dokumentációjának bizonyos részleteihez, és ily módon a releváns információk megosztása, mindez színvonalasabb ellátás igénybevételét teszi lehetővé a beteg számára.

A továbbiakban az orvosi dokumentáció elektronikus formában fog tájékoztatást nyújtani a beteg kezeléséről. Kettős előnye, hogy a fontos információk centralizálásával jobb ellátást tesz lehetővé, valamint jelentős megtakarításra vezet a diagnosztikát illetően.
A jövőben a kórházi szolgáltatások országos összehangolására kerül sor, így a kórházi ellátás kompetencia központok szerint fog történni, ami azt jelenti, hogy nem lehet mindenhol elvégezni minden beavatkozást, és a kórházak önállóan már nem dönthetnek beavatkozásaik elvégzése felől. Törvény rendelkezik a szolgáltatások tervezéséről és integrálásáról, így a szolgáltatások standardizált és tervezett módon követik egymást, és átfogják az egészségügyi ellátás minden szegmensét az alapellátástól a kompetencia központokig.

A reform áttekinti az orvosok státuszát (pontosítva, hogy magánorvosként, közalkalmazottként vagy helyettesítést teljesítőként tevékenykednek-e), és kiemelten kezeli az általános orvoslást, mint az egészségügyi rendszer önálló szakterületét.

Bevezetésre kerül egy megegyezésen alapuló szerződés az orvosok és a kórházak között, mely tartalmazni fogja mindkét fél jogait és kötelezettségeit. A szerződés előmozdítja az orvosok részvételét a kórházak irányításában és a kórházi tevékenységek szervezésében.

A reform a kórházak számára egy olyan átfogó költségvetési csomag bevezetését vetíti előre, melyet a kormány több éves tervezés alapján fog meghatározni. Az átfogó költségvetés bevezetése fontos lépés a kórházi szektor közös irányítása felé, mellyel kivédhetővé válik az intézmények közötti konkurencia és az alkalmazások megkettőződése.

A kórházak által irányított számvitel a továbbiakban az Országos Egészségpénztár hatáskörébe fog tartozni. Ily módon összehasonlíthatóvá válnak a különböző kórházi részlegek szolgáltatásainak anyagi vonzatai, és hosszú távon értékelhetőek lesznek az egyénekre lebontott gyógykezelés költségei.

A kórházak adminisztrációjának és kiegészítő tevékenységének összehangolására is terveznek lépéseket. A reform különös jelentőséget tulajdonít a gyógyszerrendelés elektronikus vezérlésének, mely országos keretbe foglalja a gyógyszerdokumentáció kezelését.

A gyógyszerek olcsóbb termékkel való helyettesíthetősége a visszatérítés alapösszegének meghatározásához vezet. Amennyiben a beteg olyan gyógyszert kíván kiváltani, mely költségesebb, mint a hasonló kórképre kiadható alapáras termék, a többletköltséget magának kell állnia, mivel erre az egészségbiztosítás már nem nyújt fedezetet.

A kórházi laboratóriumok tevékenységére és finanszírozására vonatkozóan is készülnek intézkedések. Sok vizsgálat és elemzés esetében kettőződés tapasztalható, így a jövőben sor kerül a magánlaboratóriumok és a kórházi laboratóriumok tevékenységének egyeztetésére.

Új orvosi nómenklatúra bevezetését is tervezik, valamint szociális alapú visszatérítést a rászorulók számára az orvosi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

2) Az egészségbiztosítás anyagi hátterének megerősítése rövid távú célkitűzés. 2010-ben az egészségbiztosítás deficitje 60 millió EUR-ra volt tehető, és a hiány a következő években előreláthatólag tovább fog nőni a nemzetközi vonatkozásban tapasztalható pénzügyi válságnak tulajdoníthatóan. A kiadások növekedésének visszaszorítása érdekében, az előzetes tervezet 50 millió EUR összegű megtakarítást irányzott elő az egészségügyi ellátás vonatkozásában a szolgáltatói tarifák és költségvetések átalakítása révén.

2010-ben a kormány a deficit pótlására a forgótőke tartalékait mozgósította, és ezzel nagyobb lehetőség nyílt a reformintézkedések megvalósítására. A tartalékok újraképzésére a tervek szerint progresszív módon kerül sor a következő 3 évben.

Az egészségügyi kiadások növekedése az utóbbi években 6%-os volt. Az éves növekedési ütemre 3-4% a célkitűzés, melynek megvalósítása során kiemelt jelentőséget kap a szolgáltatások színvonalának és hozzáférhetőségének szem előtt tartása.

3) a kormány 2011-re egyensúlyba kívánja hozni az egészség- és az anyasági biztosítás költségvetését, és ezt az egyensúlyt hosszú távon akarja fenntartani. Így a reform a hiányt különböző kiegészítő források biztosításával fogja pótolni (50%-ban a járulékok 0,2%-os emeléséből származó bevételből, 25%-ban a szolgáltatói tarifák módosítása alapján és 25%-ban a betegek hozzájárulásainak a szolgáltatásokhoz való igazítása szerint).

4) az anyasággal kapcsolatos szolgáltatásokra mind ez ideig az állami költségvetés nyújtott fedezetet, és ez volt az egyetlen szociális terület, melynek finanszírozását nem az egészségbiztosítás látta el. A reform a továbbiakban az átfogó rendszerbe kívánja integrálni az anyasági szolgáltatásokat. Az intézkedés révén a jövőben előreláthatólag nagyobb szerepet kap a betegségmegelőzés és lehetőség nyílik az ellátás rugalmasabbá tételére. (ZLL)

Forrás:
La réforme du système des soins de santé. Service Information et Presse, 2011.01.06.
http://www.gouvernement.lu/dossiers/sante/reforme-sante/index.html
(letöltés dátuma: 2011.02.17.)

Megjelenés dátuma: 2011-02-17 13:43:19