HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Fekvőbeteg ellátás

Az Európai Kórházszövetség a válság hatásairól

Az Európai Kórházszövetség (HOPE) közzétett egy tanulmányt a pénzügyi és gazdasági válság hatásairól az Európai Unióban.

Az Kórházszövetség megvizsgálta a gazdasági válság európai egészségügyi rendszerekre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. A vizsgálat eredményeit a „The Crisis, Hospitals and Healthcare” című tanulmányában publikálta (A válság, a kórházak és az egészségügy). A gazdasági és pénzügyi válság kedvezőtlen hatással van az európai kórházakra és az egészségügyi szolgáltatásokra. Az összehasonlító jelentés elemzi a hatásokat és a hozott intézkedéseket a kórházak, a szolgáltatások, az egészségügyi dolgozók és a betegek vonatkozásában.

Az európai GDP több mint nyolc százalékát kitevő egészségügyi szektor az állami pénzek legnagyobb hányadát képezi. A szektort így közvetlenül befolyásolják az állami kiadások csökkentését célzó intézkedések. A forráscsökkentés egészségügyi dolgozókra gyakorolt hatása leginkább a foglalkoztatási politikában és a nyugdíjreformban észlelhető, melyet valamennyi EU-s tagállam elfogadott. Az adott egészségügyi rendszertől függően különböző intézkedések kerületek elfogadásra: a lakosság költség-hozzájárulásának növekedése, fizetéscsökkenés, költekezési plafon, költségvetés csökkentése. Ezek közül néhánynak nincs köze a válsághoz, de valamennyi megváltoztatja az egészségügy tájképét.

A válság hatásait érintő információkat 2010. március és 2011. március közötti időszakban gyűjtötték az Európai Kórházszövetség tagjai. Az információk kiegészültek más forrásokból is, mint a tagállamok Stabilitási programja vagy Konvergencia programja. A jelentés első részében közölt általános ország információkat hivatalos európai dokumentumokból vették.

A Magyarországot bemutató részből megtudható, hogy a gazdasági válság elsősorban a legkiszolgáltatottabb csoportokat sújtotta. 2010-ben a fő népegészségügyi kihívást az jelentette, hogy innovatív megoldásokat találjanak a válság hatásainak csökkentésére, és hogy védelmezzék és javítsák a magyar lakosság egészségét. Ez két okból kifolyólag nem volt könnyű feladat. Egyrészt több hónapos bizonytalanság előzte meg a 2010. áprilisi választásokat, másrészt 2010. júniustól nem létezik Egészségügyi Minisztérium, csak államtitkárság a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül. Az egészségügy javítására az EU-s Strukturális Alapok és az Új Magyarország Fejlesztési Terv bevonását említik példaként. (SZL)

Forrás:
The Crisis, Hospitals and Healthcare. European Hospital and Healthcare Federation, http://www.hope.be/05eventsandpublications/docpublications/86_crisis/86_HOPE-The_Crisis_Hospitals_Healthcare_April_2011.pdf
(letöltés dátuma: 2011.05.28.)

Megjelenés dátuma: 2011-05-31 14:29:09