HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Fekvőbeteg ellátás

Betegbiztonság, elégedettség és a kórházi ellátás minősége. Európa 12 országában és az USA-ban

Az USA-ban és 12 európai országban két, egymást követően (2006-2007-ben és 2009-2010-ben) végzett vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a kórházi ellátás biztonsága és minősége országos és nemzetközi szinten egyaránt javítható a kvalifikált ápolónői munkaerő megtartásával, és hogy a kórházi munkahelyi környezet jobbá tétele viszonylag kis költségvonzat mellett járul hozzá az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez.

Az egészségügyi kiadások növekedésére, mely több tényezőre vezethető vissza (fokozódó elvárások, a lakosság elöregedése, új technológiák megjelenése), az európai országok a költségtakarékos stratégiák széles skáláját alkalmazzák, és bár a GDP arányában kifejezett egészségügyi kiadások rátája növekszik az európai országokban, ennek üteme sokkal lassabb, mint az USA-ban.

Minthogy a költségkímélés és a minőségjavítás egyeztetése sokszor nehéz feladatot jelent, a lakossági elvárásoknak való megfelelés az egészségügyi teljesítmény fontos jellemzőjének tekinthető. Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul a betegelégedettség mérésére, és egyes országokban ösztönzőket is bevezettek a betegközpontú ellátás előmozdítására. A kutatások is alátámasztják, hogy a kórházi környezet jellege (a betegekre jutó ápolók száma, a nővérek bevonása a döntéshozatalba, az orvosok és ápolónők együttműködése) jobb betegkimeneteket eredményez, és ez a mortalitás csökkenésében és a betegelégedettség alakulásában egyaránt megnyilvánul.

Európa 12 országának (Belgium, az Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Görögország, Írország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország Svédország és Svájc 488 akutkórházában felmérést végeztek a betegelégedettségről, és a vizsgálatok adatait összehasonlították az USA négy államának (Kalifornia, Pennsylvania, Florida és New Jersey) 617 kórházában tapasztaltakkal. A vizsgálatba 61 168 szakápolót és 130 ezer beteget vontak be.

Az európai adatokat a 2009-2010-es időszakra vonatkozóan 33 659 ápolónő és 11 318 beteg szolgáltatta, az USA 2006-2007-es felmérésének adatai 27 509 ápolónő és több mint 120 ezer beteg visszajelzésein alapultak.

Az USA államaiban és Svédországban szinte teljes körű volt a kórházak vizsgálatban való részvétele. Svédország kivételével a többi európai országban randomizált módszerrel választották ki azokat a belgyógyászati és sebészeti osztályokat, melyek minden szakápolójának bevonásával folytatták a felméréseket.

Az ápolónők és a betegek vizsgálati mintája két fontos szempontból tért el egymástól: az európai ápolónők mindegyike belgyógyászati vagy sebészeti osztályon dolgozott, az USA-beli ápolónők esetében nem volt meghatározva az osztály típusa. A betegek körében Európában még hospitalizálásuk alatt végezték el a felméréseket, az USA-ban viszont erre hazabocsátásuk után került csak sor.

A kórházak ápolószemélyzettel való ellátottságára az ápolónők válaszain alapuló kalkulációkat folytattak, és egy nemzetközileg elfogadott mutató (PES-NWI) segítségével végeztek méréseket az ápolói tevékenység munkahelyi feltételeire vonatkozóan. Az érzelmi kimerültséget a kiégést jelző Maslach-skálák tükrözték.

A nővérek az USA Egészségügyi Minisztériumához tartozó Egészségügyi Kutatással és Minőségfejlesztéssel foglalkozó Hivatal kórházi felmérésének betegbiztonságra vonatkozó jellemzőjét alapul véve értékelték osztályukat a betegbiztonság szempontjából.

A betegelégedettség méréséhez Európa és az USA vonatkozásában egyaránt az Egészségügyi Szolgáltatók és Rendszerek Kórházi Fogyasztói Értékelése szolgált kiindulási alapul. A betegek egy tízpontos skála segítségével értékelték kórházi tartózkodásukat, jelezték hogy ajánlanák-e a kórházat hozzátartozóiknak, ismerőseiknek, és elégedettségüket három kérdés (tiszteletteljes bánásmód, odafigyelés és egyértelmű tájékoztatás) teljesüléséhez viszonyították.

A vizsgálatok eredményei szerint az európai kórházakban a betegek ápolónőkre jutó átlagos aránya 5,4 (Norvégia)- 13,0 (Németország) volt, és ezek az arányok a teljes személyzetre vetítve 3,3-10,5-re módosultak. Az USA viszonylatában az egészségügyi dolgozókra jutó betegek aránya alacsonyabb volt, mint Norvégiában, mivel itt nemcsak a sebészeten vagy belgyógyászaton dolgozó nővéreket vonták be a felmérésbe.

Az ápolónők jelentős része minden országban minőségi problémákról, kiégésről és munkahely-változtatás iránti szándékáról számolt be, és ez különösen a görög helyzetet jellemezte, Hollandiában nem volt különösebben számottevő. A kiégésről beszámoló ápolónők aránya az USA-ban megközelítette az európai medián-értéket, de munkahely-változtatás iránti tervek nem fogalmazódtak meg úgy, mint Európában.

A kórházi ellátás betegek általi kedvező értékelése 35 százaléktól (Spanyolország) 60 százalékig (USA, Svájc, Finnország, Írország) terjedt, és a betegek és az ápolónők által megfogalmazott kedvező megítélés nagyban egyezett.

A kórházi környezet pozitív változásai, a betegekkel való megfelelő bánásmód nagymértékben hozzájárult a kórházak jobb megítéléséhez Európában és az USA-ban egyaránt, ugyanakkor ott, ahol túl sok beteg jutott az ápolónőkre, a kedvezőtlen munkafeltételek miatt fellépő kiégés negatív hatást gyakorolt a kórházak teljesítményének megítélésére.

A vizsgálatba bevont országok mindegyikében jelentkeztek problémák a kórházi ellátás minőségével, biztonságával és az ápolónők érzelmi kimerültségével kapcsolatban. Az ápolónők értékelései a gazdasági problémákkal és megszorításokkal terhelt Görögország és Spanyolország viszonylatában voltak a legkedvezőtlenebbek, de a német kórházak értékelése sem volt kedvező, mivel az esetenkénti díjazás bevezetése Németországban is növelte a nővérek leterheltségét. Írország és Finnország gazdasági visszaesésük mellett is jó eredményeket értek el, Norvégia kiemelkedő teljesítményét pedig megfelelő anyagi háttere is alátámasztotta. Mindemellett az eredményeket az OECD indikátoraival egybevetve, egyértelmű összefüggés nem volt kimutatható a gazdasági indikátorok (a lakosságra jutó ápolónők száma és a GDP arányában kifejezett egészségügyi kiadások) és a kórházi ellátás minőségével és biztonságával kapcsolatos vélemények között.

Az USA-ban a lakosság viszonylatában kevesebb az ápolónő, mint a legtöbb OECD tagországban, viszont a kórházak ápolónőkkel való ellátottsága jobb, mint az összehasonlítást képező országokban, e mellett az USA több jelentős újítást vezetett be a munkahelyi környezet javítása és a betegellátás biztonságának fokozása érdekében. Európában kevésbé jelentkezett ilyen jellegű törekvés.

A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy az ápolási tevékenység és a kórházi ellátás minősége és biztonsága hasonló összefüggéseket mutat Európában és az USA-ban, még ha az intézkedésekben mutatkoznak is különbségek. Az egyes kórházak által elért eredmények más kórházak által is megvalósíthatóak lennének a kórházi környezet javítása és az ellátás színvonalának emelése révén. (ZLL)

Forrás:
AIKEN,L.H. et al: Patient safety, satisfaction, and quality of hospital care: cross sectional surveys of nurses and patients in 12 countries in Europe and the United States. British Medical Journal, 2012.03.20.
http://www.bmj.com/highwire/filestream/574655/field_highwire_article_pdf/0.pdf

(Letöltés dátuma: 2012.05.03.)

Megjelenés dátuma: 2012-05-03 16:11:24