HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: EU egészségügy

Az Európai Unió dán elnökségének prioritásai között szerepel a krónikus betegségek kezelése és az aktivitás megtartása melletti öregedés

2012 januárjától Dánia mint az Európai Unió soros elnöke kiemelt figyelmet fordít az Unió és ezen belül az ország lakosságát különösen érintő két témakörre: „Krónikus betegségek – fókuszban a diabetes” és az „Öregedés az aktivitás megtartása mellett és a generációk közötti szolidaritás”, melyekről a dán elnökség során konferenciát is rendeznek.

Else Smith, Dánia Országos Egészségügyi Hivatalának vezetője rámutatott, hogy a demográfiai változások és az újonnan fellépő betegségek különös kihívás elé állítják az egészségügyi rendszereket.

Dánia többségében (84 százalékban) adókból finanszírozott egészségügye három szintű irányítás alatt áll:
– országos szint – Egészségügyi és Megelőzésügyi Minisztérium és az Országos Egészségügyi Hivatal (NBH),
– regionális szint – öt régió,
– helyi szint – 98 helyhatóság.

Az öt régió hatáskörébe elsősorban a kórházak üzemeltetése és az általános orvosokkal (GPs) való szerződéskötés tartozik. Az alapellátást folytató 3500 magánorvos szerződésben áll a régiókkal, és kapuőr-szerepet tölt be, mivel csak a GP-k utalhatják kórházba vagy további kezelésekre a betegeket. A régiók a helyi szükségletek szerint és az adott anyagi keretek között szervezik meg lakosaik ellátását.

A 98 helyhatóság jóléti és szociális szolgáltatások egész sorát nyújtja a lakosságnak. Az országos irányításban részt vevő NBH-nak a feladata a helyi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzése, szabályozása, koordinálása és tanácsokkal való ellátása.

A háromszintű irányításból fakadóan számos probléma megoldása politikai, adminisztratív és gyakorlati vonatkozásban is egyeztetést igényel.

A születéskor várható élettartam pozitív tendenciája mellett, a lakosság elöregedése nagy kihívást jelent a társadalom és az egészségügyi rendszer számára. Nő az életmódra visszavezethető krónikus betegségek – a cukorbetegség, a krónikus obstruktív légúti betegség, a kardiovaszkuláris betegségek és a depresszió – gyakorisága. Becslések szerint a dán felnőttek mintegy 30 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, és ez az anyagi vonatkozásokon kívül, több szervezési feladatot is jelent az egészségügy számára.

A krónikus problémákkal jelentkező új betegpopulációk ellátása jobb koordinációt és tervezést igényel. Így az utóbbi időben nagyobb figyelem összpontosul a kommunikációra és a telemedicinai alkalmazások előtérbe helyezésére.

Az új szervezeti keretekhez és a betegutak jobb kijelöléséhez az országos irányelvek szolgálnak kiindulási alapul. Az NBH a daganatos és a szívbetegek számára betegutakat jelölt ki, és ezeket a régiók már be is vezették. E mellett a helyhatóságok és a régiók számára egy fakultatívan alkalmazható modellt fejlesztettek ki a krónikus betegségek kezelésére. A kórházi szektor fokozottabb centralizációjának és specializálódásának jeleként hamarosan számos új kórház megnyitására kerül sor.

Jelenleg folyamatban van egy, a koordinációra összpontosító országos akcióterv kidolgozása is az egészségi problémákkal küzdő idősek számára.

Az Európai Unió Dán Elnökségének ideje alatt, a dán egészségügyi vezetés több alkalommal is meg kívánja osztani tapasztalatait a többi európai országgal a demográfiai változások és az életmódra visszavezethető krónikus betegségek kezelése során felmerülő problémák megoldásáról, és a hasonló kihívásokkal szembesülő nemzetközi gyakorlat ismeretét a problémamegoldáshoz vezető fontos lépésnek tekinti. (ZLL)

Forrás:
A Complex Condition. Public Service Review, 2012.03.29.
http://www.publicservice.co.uk/article.asp?publication=&id=556&content_name=Health and Social Care&article=19345
(Letöltés dátuma: 2012.05.07.)





Megjelenés dátuma: 2012-05-08 09:52:52