HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Egészségügyi rendszerek jellemzői

A gazdasági válság hatása az egészségügyi rendszerekre: Görögország, Portugália és Olaszország példája

A gazdasági válság az országok egészségügyi ellátása esetében is érezteti hatását. Görögországban és Portugáliában különösen aggasztó a helyzet, ezen országok számára az EU és az IMF hatalmas összegű kölcsönöket biztosít az államháztartás rendbetétele céljából, amelyek feltételéül nagyon szigorú takarékossági intézkedéseket szabtak. Olaszországban nem ilyen súlyos a helyzet, de kérdéses, hogy képes lesz-e külső segítség nélkül kilábalni a válságból.

A Deutsches Ärzteblatt 2012. október 12-én megjelent 41. kiadványának „Gazdasági válság az EU-ban és következményei: végül a betegek fizetnek” (EU-Finanzkrise und die Folgen: Am Ende bezahlen die Kranken) című cikkében a gazdasági válság egészségügyre gyakorolt hatásait tanulmányozta három országban: Görögországban, Portugáliában és Olaszországban, az említett országok egy-egy Európai Parlamenti (EP) képviselőjével folytatott interjú keretében.

Görögország

A gazdasági válság által legsúlyosabban érintett országban, Görögországban a legrosszabb az egészségügyi ellátás helyzete. Az 1983 óta működő Állami Egészségügyi Szolgálatot elsősorban a munkaadók és munkavállalók szociális hozzájárulásaiból finanszírozzák. Ugyanakkor az egyre növekvő deficitet az állam adókból finanszírozza. 2010-ben Görögországban az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2 914 USD-t (2 287 euró) tettek ki, ami jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban (vö.: Németország 4 338 USD/3 404 euró). Az előző években tapasztalható folyamatos növekedést követően az egészségügyi kiadások 2010-ben 6,5 százalékkal csökkentek, az adósságválság miatti drasztikus megszorító intézkedések következtében. A válság elsősorban az állami szektort sújtja, ahol az orvosi eszközök és gyógyszerek terén hiány tapasztalható. Emellett az orvosok kereseteit is csökkentették, és az is gyakran előfordul, hogy a kórházi dolgozók 2-3 hónappal később kapják meg fizetésüket. A várólisták az állami kórházakban egy-egy műtét esetében akár négy hónapig is terjedhetnek. Egy magánklinikán természetesen hamarabb is elvégzik a beavatkozást, azonban ezt a görög betegek többsége nem engedheti meg magának, különösen a jelenlegi válságos időszakban.

Theodoros Skylakakis görög EP-képviselő, a „Liberálisok és Demokraták Európáért Szövetség” elnevezésű frakció tagja elmondta, hogy Görögország már a gazdasági válság előtt is strukturális hiánnyal és többletkapacitásokkal küzdött, és a működés korábban sem volt hatékony. A görög orvosok lakosságszámra vetített aránya kétszer akkora, mint az OECD-átlag. Úgy véli, hogy a megszorító intézkedések olyan mértéket értek el, amelyek már a páciensek szükségleteinek ellátását veszélyeztethetik. Az egyik legsúlyosabb probléma a gyógyszerellátás, aminek egyik oka, hogy a görög kormány a gyógyszerkiadásokat drasztikusan – több mint 30 százalékkal – csökkentette. A másik oka, hogy a kormány nem fizeti ki a gyógyszergyártók és gyógyszertárak költségeit, és a felhalmozott követelések már a 2 milliárd eurót is elérik. A múlt évben számos céget államkötvényekkel fizettek ki, amelyek értéke időközben nagyon sokat csökkent. Ennek következményeképpen, mivel a gyártók szállításaikat a gyógyszertárak és kórházak felé már nem tudják ugyanolyan mértékben teljesíteni, a betegek a szükséges gyógyszereket már csak azok előre történő kifizetésével kapják meg. Azonban ez a görögök többsége számára, akiknek drasztikusan csökkent a keresete/nyugdíja, esetleg a recesszió következtében elveszítették munkájukat (minden negyedik görög polgár), megfizethetetlen.

Görögország számára eddig két válságkezelő csomagban állapodtak meg az eurózóna országai. Az első görög mentőövről 2010 márciusában döntöttek. Ennek értelmében Görögország 2013 júniusáig 110 milliárd euró összegű kölcsönt fog kapni, melyből 30 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a további 80 milliárdot pedig az eurózóna-tagok biztosítanak. Kimagasló Németország hozzájárulása, amely az egész csomag több mint 20 százalékát adja (22,3 milliárd eurót). A kölcsön folyósításának szigorú feltételei vannak Görögország számára: a közalkalmazottak számának, ill. bérének jelentős csökkentése, valamint adóemelések. A cél a kormányzati kiadások csökkentése volt (2013-ig 30 milliárd euróval). A görög kormány megszorító intézkedései azonban sztrájkokat, tüntetéseket vontak maguk után. Az első mentőcsomag nem hozta meg a várt eredményeket (az államadósság nem csökkent, gazdasági növekedés nem következett be, az adózási hajlandóság nem emelkedett), ezért idén februárban újabb mentőövet szavaztak meg az eurózóna-tagok. A második csomag az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön (EFSF) keresztül 2014-ig összesen 130 milliárd eurót folyósítana a görög államnak, és elsődleges célja, hogy a futamidő végéig a görög államadósság GDP-arányosan 120,5 százalékra csökkenjen 2020-ig. Ebből 23 milliárd eurót finanszíroz majd az IMF, a fennmaradó összeget (107 milliárd euró) az eurózóna-tagállamai fogják kifizetni. Szeptember 24-én görögök tízezrei tiltakoztak a második mentőcsomag feltételeként szabott, újabb megszorító intézkedések ellen, az általános sztrájk az egész országot megbénította.

Skylakakis nem ért egyet a görög válság kezelésére irányuló intézkedésekkel. Úgy véli, hogy az egészségügyre, mint gazdasági tényezőre kellene tekinteni. Javasolja, hogy az egészségügyi munkaerő-többletet nem a külföldi munkavállalásra kellene ösztönözni, hanem Görögországban kellene produktívvá tenni, például a klinikai képzést kellene fejleszteni, és az orvosi kompetenciákat az egyetemeken felhasználni. Emellett az egészségügyi turizmus fejlesztését is jó lehetőségnek tartja a bevételek növelésére, például a dialízis páciensek vagy az allergiások kezelésüket összeköthetnék egy görögországi nyaralással. Mindehhez sürgős beruházásokra lenne szükség, a görög EP-képviselő azonban úgy látja, hogy az uniós mentőcsomagok feltételeként szabott takarékossági intézkedések elsősorban nem a beruházások növelésére irányulnak. Attól tart, hogy a görög államnak jutatott hatalmas kölcsönöket nem megfelelően fogják felhasználni, és az ígéretes területek fejlesztésébe nem fognak befektetni.

Portugália

Portugália 1974 óta állami egészségügyi rendszerrel rendelkezik, amely decentralizáltan működik. Az Állami Egészségügyi Szolgálatot 90 százalékban adókból finanszírozzák. A helyi egészségügyi központok ugyanakkor egyenlőtlenül oszlanak meg az ország területén, ezért az ellátás a hátrányos társadalmi helyzetű, ill. vidéki területeken nem kielégítő. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2 728 USD-t (2 141 euró) tesznek ki, amely még a görög értéknél (2 914 USD/2 287 euró) is alacsonyabb. 2000 és 2009 között az egészségügyi kiadások évente átlagosan 2,3 százalékkal növekedtek, 2010-ben azonban ez a növekedés 0,6 százalékra esett vissza. A gazdasági válság miatti takarékossági intézkedések következtében csökkentették a gyógyszerkiadásokat, növelték a betegek által fizetett önrész mértékét, valamint az egészségügyi dolgozók kereseteit is megnyirbálták.

Marisa Matias portugál EP-képviselő, az Európai Baloldal frakciójának tagja szerint félő, hogy Portugália is Görögország sorsára juthat. Úgy véli, hogy az egészségügy hazájában egyike azoknak a szektoroknak, ahol rendkívül drasztikus megszorításokra került sor.

2011 áprilisában az euróövezet országai Portugália számára is megszavaztak egy mentőcsomagot, amelynek értelmében 78 milliárd euró összegű kölcsönt folyósítanak, amennyiben a portugál állam szigorú megszorító intézkedéseket foganatosít. Matias elmondása alapján 2011 óta az egészségügyi szektorban 800 millió eurót kellett megtakarítani.

A portugál állam már a válságot megelőzően bezárt néhány kisebb vidéki egészségügyi központot, valamint szülészeti klinikát költségcsökkentési céllal, az érintettek tiltakozásai ellenére. A válság következtében tovább súlyosbodott a helyzet: hosszú várólisták vannak az egyes műtétek esetében, amely alól a szív- és daganatos betegek műtétei sem kivételek. A fogorvosi ellátást teljes mértékben kivették az Állami Egészségügyi Szolgálat szolgáltatási katalógusából, az betegek önrészfizetésének mértékét növelték, az állami kórházakat privatizálták. Az egészségügyi dolgozók kereseteit csökkentették, és számos intézményben leépítésekre is sor került. Az egészségügyi intézmények és kórházak nagy részében az ápolók korábbi munkaszerződéseit rugalmas munkaidejű szerződésekkel váltották fel, és az ápolók órabérét maximum 4,50 euróban határozták meg. Az intézkedések következtében egyre több egészségügyi dolgozó (főként ápoló) hagyja el az országot, és vállal munkát valamely más uniós tagországban vagy Brazíliában, a jobb munkafeltételek reményében. 2012 júliusában pedig a portugál orvosok munkabeszüntetésekkel egybekötött tiltakozó akciókat tartottak.

Görögországhoz hasonlóan Portugáliában is rosszabbodott a gyógyszerellátás helyzete. Matias elmondása alapján jelenleg 16 létfontosságú gyógyszer nem elérhető. A hozzáférhető gyógyszereket azonban a páciensek a megnövekedett co-payment következtében sokszor nem tudják megvenni.

Matias – görög kollégájához hasonlóan – szintén nem ért egyet a válságkezelő intézkedésekkel, és úgy véli, hogy a takarékossági lépéseket a gazdasági fellendülést ösztönző intézkedések nélkül akarják végrehajtani. A portugál EP-képviselőnő elmondása alapján másfél év alatt jelentősen nőtt a munkanélküliség (7 százalékról 20 százalékra), ami azonban a fogyasztást is visszafogja. A további megszorító intézkedések ellen 2012 szeptemberében portugál polgárok százezrei tiltakoztak, amelynek következtében a kormány mérsékelte a tervezett intézkedéseket. A munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásait 11-ről 18 százalékra emelte, ugyanakkor a munkaadók esetében a hozzájárulás mértékét csökkentette, a foglalkoztatás ösztönzése céljából.

A képviselőnő meggyőződése szerint vannak még hatékonysági tartalékok az egészségügyi rendszerben, amelyek kiaknázásához befektetésekre lenne szükség. Jelenleg azonban egyáltalán nincsenek állami befektetések. Úgy véli, új pénzforrásokra lenne szükség, mint pl. a vagyonosok megadóztatása.

Olaszország

Az előbbi két országtól eltérően, Olaszországnak még nem kellett uniós mentőcsomagot igénybe vennie. Ugyanakkor a gazdasági válság az eurózóna harmadik legnagyobb nemzetgazdaságát is negatívan érintette: a gazdaság teljesítőképessége csökkent, és szakértők szerint félő, hogy Olaszország sem lesz képes magas adósságait saját erőből kifizetni. Mindenesetre a pénzügyi piacok honorálják az olasz kormány Mario Monti gazdasági professzor által kezdeményezett szigorú takarékossági intézkedéseit, akit a jobb- és baloldali, valamint centrum pártok egyaránt támogatnak.

Olaszországban az Állami Egészségügyi Szolgálat (SSN) decentralizáltan szerveződik. Az egészségügyi rendszert 80 százalékban állami forrásból finanszírozzák (jövedelemadó, áfa, regionális adó). Egészségbiztosítási járulékot csak a munkaadóknak kell fizetniük. A regionális kormányzatok allokálják a forrásokat a helyi egészségügyi szolgálatok és kórházak számára.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2 964 USD-t (2 326 euró) tesznek ki, amely alacsonyabb, mint a fejlett nyugati országok átlaga (3 268 USD/2 565 euró)). 2010-ben az egészségügyi kiadások mérsékelten, 1,5 százalékkal növekedtek.

A gyógyszerek esetében önrészt kell fizetni, amely egy csekély mértékű receptdíjtól a gyógyszer teljes költségéig terjedhet. Az alapellátásért a betegeknek nem kell fizetniük, csak a szakorvosi rendelők esetében van co-payment.

Elisabetta Gardini olasz EP képviselő (az Európai Néppárt frakció tagja) szerencsésnek tartja, hogy Olaszországban nem rosszabbodott az egészségügyi ellátás teljesítménye. Ugyanakkor az olasz parlament idén augusztusban egy 26 milliárd euró összegű drasztikus takarékossági csomagot fogadott el, a 2014 végégig tartó időszakra. Az egészségügyi kiadások lefaragása céljából csökkenteni kívánják a kórházi ágyakat, és növelni akarják a magán szektor szerepét az ellátásban. A változtatásokat helyi szinten fogják végrehajtani.

Gardini fontosnak tartotta megjegyezni, hogy olasz egészségügyi rendszerről valójában nem beszélhetünk, mivel a régiók felelősek az egészségügyi ellátásért. Azt is hozzátette: az egészségügyi rendszer minden szintjén strukturális problémák tapasztalhatók, melyek kiküszöbölése céljából már 1999 óta tesznek reformlépéseket. Fontos cél a gyógyszerek pazarlásának megszüntetése, és kisebb kórházak bezárása is ésszerű lehet, amely azonban ellenállásba ütközik. A képviselőnő az ország észak-déli megosztottságát látja a legfőbb problémának, mivel az északi régiókban sokkal jobb az egészségügyi ellátás, mint a déli országrészben. Az olasz kormány az egészségügyi ellátásban tapasztalható, hatalmas földrajzi különbségek csökkentése.(AZS)

Forrás:
EU-Finanzkrise und die Folgen: Am Ende bezahlen die Kranken. Deutsches Ärzteblatt, 41. szám. 2012. október 12. http://www.aerzteblatt.de/archiv/131710

Molnár Tamás Levente: Görög válság német pénzből. Kitekintő Online, 2012. március 5. http://kitekinto.hu/europa/2012/03/05/gorog_valsag_nemet_penzbl/
(letöltés. 2012.11.10.)

Megjelenés dátuma: 2012-11-10 14:15:14