HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Egészségügyi reformok

A német kötelező és magán betegbiztosítás teljes integrációjának modellje

A Bertelsmann Alapítvány és a Fogyasztóvédők Németországi Szövetségi Egyesülete idén május elején mutatta be a kötelező és a magán betegbiztosítás teljes fúziójának lehetséges finanszírozásával kapcsolatos alapvető elképzeléseit. A jelenlegi betegbiztosítási rendszer finanszírozása annak még fennálló megosztottsága miatt véleményük szerint gazdaságtalanná vált, hosszú távú fenntarthatósága pedig mind a magán, mind a kötelező betegbiztosítottak részére problémákkal terhelt.

Egy teljesen integrált, szolidáris finanszírozásra és versenyre épülő betegbiztosítási modellre való áttérés mindenki érdekét szolgálná. A német biztosítási rendszer terén pillanatnyilag a magán betegbiztosítás esetén mutatkoznak akut problémák, hisz a magán biztosítási költségek utóbbi években tapasztalható alakulása miatt egyre gyakoribb jelenség, hogy a magán betegbiztosítottak képtelenné válnak biztosítási terheik finanszírozására. A német kötelező betegbiztosítás rendszere a felhalmozott tartalékoknak köszönhetően jelenleg stabilnak mutatkozik, ám a társadalmi és gazdasági változások felgyorsulásának következtében nehezen prognosztizálható, hogy a tartalékok meddig lesznek elegendőek, ezért elérkezettnek látszik az idő a német betegbiztosítási rendszer egy újabb jelentős reformjának megfontolására a fenntartható finanszírozás, igazságosság és hatékonyság érdekében.

A Bertelsmann Alapítvány és a Fogyasztóvédők Németországi Szövetségi Egyesületének témával kapcsolatos tanulmánya három alapvető kihívást említ a jövőbeni német betegbiztosítás számára, melyek:

• A foglalkoztatásra és járulékbefizetésre épülő bevételi oldal strukturális problémák miatti fokozatos gyengülése, valamint a jól keresők opt-out lehetősége a kötelező biztosítás rendszeréből.

• A rendszer finanszírozásának személyes terheinek nem konzisztens, igazságtalan alakulása.

• A munkajövedelmek terheinek aránytalan fokozódása, ami elsősorban a kis és közepes jövedelemmel rendelkezőket érinti.

A jelenlegi kötelező és magán rendszer teljes egységesítésének ötlete az egymás mellett működtetett két rendszer közötti verseny eredménytelensége miatt született. A német rendszer vonatkozásában a két rendszer integrációjának gondolata egyébként nem új keletű, hiszen a kötelező és magán biztosítási rendszer a korábbi évek reformjai során már sok tekintetben közelített egymáshoz.

A teljes integráció megvalósulása esetén az új betegbiztosítási rendszer nagymértékben a meglévő kötelező betegbiztosítási rendszerhez igazodna. A tanulmány szerzőinek leképzelései szerint a teljesen integrált új betegbiztosítási rendszer már minden biztosított – azaz az összes magán és kötelező biztosítással rendelkező személy – számára azonos választási lehetőségeket kínálna és minden biztosító számára azonos versenyfeltételeket teremtene. A mai helyzettől eltérően az új körülmények között a biztosítóknak – jogi formájuktól függetlenül – egyetlen biztosítási piacon kellene tehát tevékenykedniük, teljesen azonos jogi és szabályozási keretfeltételek között, ami egy különböző biztosítási csomagokat kínáló, egymással versenyző, de azonos szabályok mentén működtetett rendszert eredményezne.

A jelenleg körvonalazódó tervek szerint az orvosi honoráriumok érintetlenek maradnának, ám az igénybe vett szolgáltatások térítése a jövőben egységessé válna, tehát a kötelező és a magán betegbiztosítottak számára jelenleg nyújtott szolgáltatások eltérő díjazási rendszere megszűnne. Az új rendszerben a tervek szerint a betegbiztosítási járulék minden biztosított esetében kortól és egyéni egészségügyi kockázattól függetlenül kerülne megállapításra és megmaradna a szabad biztosítóválasztás is, ám a jobban keresőknek magasabb terheket kellene vállalniuk.

A tanulmány az igazságosságot, fenntarthatóságot és hatékonyságot szem előtt tartva három lehetséges forgatókönyvet mutat be és elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen módon (jövedelemtől független vagy függő, illetve adókból) és forrásból (biztosított, munkaadó, biztosító) teremthető elő a szükséges plusz forrás a bérjellegű jövedelmek mellett egyéb típusú bevételi forrásokból a rendszer finanszírozásának hosszú távú problémamentes fenntartása érdekében.

A három vizsgált szcenárió:

• status quo fenntartása, azaz a járulékbevételeken kívül fizetett magán kiegészítő biztosítás adókból történő szociális kiigazítása,

• átalánydíjas adóbefizetés az Egészségügyi Alapba,

• járulékfizetési kötelezettség más jövedelmekre (tőke, bérleti szerződés stb.) történő kiterjesztése.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kötelező és a magán biztosítási rendszerek integrálódása estén a magas jövedelemmel rendelkező biztosítottak adóbefizetései a progresszió miatt a betegbiztosítási rendszer finanszírozásához erőteljesebben hozzájárulnak, mint a jelenlegi rendszer pusztán adókból történő finanszírozásának növelése vagy a járulékfizetési kötelezettség más jövedelmekre (tőke, bérleti szerződés stb.) történő egyszerű kiterjesztése. Az integrált rendszer bürokratikus költségei kedvezőek és a terhek igazságosan kerülnek megosztásra.(VN)

Forrás:
Bertelsmann Stiftung: Integrierte Krankenversicherung
http://www.bertelsmann-stiftung.de/cps/rde/xchg/bst/hs.xsl/116166.htm
Deutsches Ärzteblatt: Vorstoß zur Abschaffung der PKV
http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/54362/Vorstoss-zur-Abschaffung-der-PKV

Megjelenés dátuma: 2013-05-16 10:38:01