HealthOnline cikkek

Ország:

Témakör: Népegészségügy

Német felmérés a szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartásformák és a szerencsejáték-függőség alakulásával kapcsolatban

Az Egészségügyi Felvilágosítás Szövetségi Központja 2012-ben jelentette meg a „Szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartásformák és szerencsejáték-függőség Németországban” című tanulmányát. A szerencsejátékokkal kapcsolatos szokásokat és problémákat e reprezentatív tanulmány a 2011-ben 10 ezer fő körében, 22 különböző szerencsejátékra fókuszálva gyűjtött adatok alapján vizsgálta meg és hasonlította össze a 2009-es és 2007-es felmérések eredményivel.

A tanulmány adatai szerint a szerencsejáték Németországban széles körben elterjedt. A 16 és 65 év közötti német lakosok mintegy 86 százaléka vett már részt legalább egyszer valamilyen szerencsejátékban. A felmérés szerint a legelterjedtebb szerencsejáték a „6-ot 49-ből” nevű lottó játék, amit a megkérdezettek 65 százaléka próbált már ki, ezt követik 51 százalékkal az azonnali nyerési lehetőséget kínáló játékok (sorsjegyek, online játékok stb.), majd 23 százalékkal a játéktermekben és vendéglátóhelyeken található játékautomaták vagy magán szervezésű szerencsejátékok.

A felmérés azt mutatta, hogy a férfiak minden tekintetben gyakrabban játszanak a nőknél. A 16 és 65 év közöttiek esetében 10-ből 9 férfi, azaz a férfiak 89 százalék játszott már valamilyen szerencsejátékot, a nőknél ugyanez az arány 82 százalék. A nemek közötti különbség a 18 és 20 év közötti korosztályok esetén a legszembetűnőbb: a férfiak 82 százaléka, míg a nők csupán 61 százaléka szerzett már valamilyen tapasztalatot a szerencsejátékok terén.

A 2011-es felmérés előtti 12 hónapban a megkérdezettek 50,7 százaléka vett részt valamilyen szerencsejátékban, ami a 2007-es és 2009-es felmérések adataihoz viszonyítva csökkenést jelent (2007: 55 százalék, 2009: 53,8 százalék). A megkérdezettek 27,4 százaléka egy alkalommal, 23,3 százalékuk két vagy több alkalommal is próbára tette szerencséjét. A legjelentősebb csökkenés a televíziós kvízjátékok, osztálysorsjátékok és a kenó, míg növekedés az azonnali nyerési lehetőséget kínáló játékok, magán szerencsejátékok és a játékautomaták esetében volt megfigyelhető. A játék gyakoriságát tekintve a férfiak szintén megelőzik a hölgyeket. A 2011-es évben valamivel több mint minden harmadik férfi és csaknem minden
ötödik nő játszott havonta többször is szerencsejátékot, ami azonban 2007-hez viszonyítva csökkenést jelent.

A játékok helyszínét tekintve a lottózókban játszók aránya a legmagasabb, ám ez 2011-ben 34,8 százalékra csökkent 2007-hez viszonyítva (2009-ben növekedés volt tapasztalható). Szintén csökkenést mutat az Internetes szerencsejátékot játszók aránya (2011: 3,7%). Ezzel szemben a korábbi évekhez képest növekedés volt megfigyelhető a fogadóirodákban (2011: 1,3%) szerencsejátékokat űzők körében.

A szerencsejátékokra költött pénz mennyiségét tekintve csaknem minden ötödik felmérésben résztvevő német lakos havi 10 eurót költött. A megkérdezettek 18,7 százaléka 10 és 50 eurót, 4,8 százaléka 50 és 100 eurót és 5,1 százaléka több mint 100 eurót adott ki ilyen címen.

A szerencsejátékokkal összefüggő problémás és patológiás magatartásformák becslésére a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott South Oaks Szerencsejáték Kérdőívet használták. A 2011-es vizsgálat adatai szerint a (valószínűleg) patológiás magatartásformák 12 hónapos előfordulási aránya 0,49 százalék (a férfiak körében 0,58 százalék, a nőknél 0,39 százalék), míg a problémás magatartásformák előfordulási aránya 0,51 százalék (a férfiak körében 0,73 százalék, a nőknél 0,28 százalék) volt. 2009-hez viszonyítva a legfrissebb eredmények nem mutatnak szignifikáns eltérést. A szerencsejátékokkal kapcsolatos problémák zöme a 21 és 25 év közötti férfiakat érinti. A problémás és patológiás magatartásformák kockázatát növeli az alacsony iskolai végzettség, a migrációs háttér és a munkanélküliség. A problémásnak tekinthető személyek leggyakrabban a sportfogadásokat és a játékautomatákat imádók közül kerülnek ki.

A 2011-es felmérés szerint a problémás vagy patológiás magatartásformák megjelenésének aránya egyes szerencsejátékok esetében a következőképpen alakult:

• lófogadás: 16 százalék
• egyéb sportfogadás: 11,3 százalék (totó, lófogadás, élő sportfogadás, oddset játékok nélkül)
• játéktermekben játékautomatákon történő játékok: 10,5 százalék
• élő sportfogadás: 10,1 százalék
• játéktermekben játszott játékok összesen: 8,8 százalék
• pénznyerő automaták: 8,6 százalék
• kaszinó játékok: 7,4 százalék
• oddset játékok: 6,5 százalék
• Keno: 6,1 százalék
• Internetes kaszinó játékok: 5 százalék
• televíziós kvízjátékok: 4,6 százalék
• póker: 4 százalék
(VN)

Forrás:
Bundeszentrale für Gesundheitliche Aufklärung (2012): Glücksspielverhalten und Glücksspielsucht in Deutschland - Ergebnisse aus drei repräsentativen Bevölkerungsbefragungen 2007, 2009 und 2011
http://www.bzga.de/pdf.php?id=d5f894cd73ceb3456a521ddf98e0f94a

Letöltés dátuma: 2013.05.23.

Megjelenés dátuma: 2013-05-23 15:39:38