HealthOnline cikkek

Ország: EU

Témakör: EU egészségügy

Befektetés az egészségbe: az Európai Bizottság perspektívája

Az Európai Bizottság 2013. február 20-án elfogadott szakpolitikai dokumentuma felhívja a tagállamokat arra, hogy EU-források segítségével fektessenek be a fenntartható egészségügyi rendszerek kialakításába, a lakosság egészségi állapotának fejlesztésébe, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésébe, továbbá hangsúlyozza, hogy ezek a tényezők a gazdasági növekedést is előmozdíthatják.

2013. február 20-án az Európai Bizottság elfogadott egy szakpolitikai dokumentumot, amelyben hangsúlyozza az egészségbe való befektetés jelentőségét az Európai Növekedési Stratégia (Európa 2020) fenntartható növekedésre és munkahelyteremtő fellendülésre vonatkozó célkitűzéseinek elérése érdekében. Ez a dokumentum kiegészíti az EU Egészségügyi Stratégiáját, és megerősíti, hogy az egészség önmagában is érték, ugyanakkor a gazdasági prosperitásnak is előfeltétele. Felhívja a tagállamokat arra, hogy EU-támogatások segítségével fektessenek be a fenntartható egészségügyi rendszerek kialakításába, a lakosság egészségi állapotának fejlesztésébe, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésébe. A dokumentum az egészségbe való befektetést a gazdasági növekedés döntő tényezőjének tekinti.

Az Európai Unió tagállamainak egyre növekvő egészségügyi kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek elsősorban a lakosság elöregedéséből, a krónikus betegségek növekedéséből, a betegek ellátással szembeni igényeinek növekedéséből, valamint az egészségügyi technológia fejlődéséből származnak. Ezek a kihívások, valamint az állami egészségügyi kiadások egyre növekvő aránya arra kényszerítette a tagországokat, hogy vegyék fontolóra az egészségügyi reformokat. Emellett a gazdasági válság további nyomást gyakorolt az állami kiadásokra, és ez több országban az egészségügyi kiadások csökkentéséhez vezetett. Mindezek a tényezők sürgetik a tagállamokat annak átgondolására, hogy az egészségügyi rendszereket hogyan tehetnék képessé a jelenlegi és jövőbeni kihívások leküzdésére az egyre korlátozottabb források mellett.

Európai szinten tárgyalások folynak a gazdaságpolitikák koordinációjáról, valamint a makrogazdasági reformok beazonosításáról. Az Európai Bizottság elismerte az egészségügyi szektor szerepét a jelenlegi válság leküzdésében, a magas szintű foglalkoztatottság, termelékenység, valamint szociális kohézió biztosításában. A Bizottság Befektetés az Egészségbe szakpolitikai dokumentumban felhívta a tagállamokat egészségügyi rendszerek fenntarthatóvá tételére, a lakosság egészségi állapotának fejlesztésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére.

A fenntartható egészségügyi rendszerekbe történő befektetés

Az egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan az összes kormányzati kiadás mintegy 15 százalékát teszik ki, és az utóbbi évtizedekben gyorsabban növekedtek, mint a GDP. 2010-ben azonban számos tagállam az állami költségvetés konszolidációjára kényszerült, ami megállította az egészségügyi kiadások további növekedését. Ugyanakkor az egyes tagországokban különbségek mutatkoznak ezen a téren, mivel pl. Svédországban folyamatos növekedés tapasztalható, Görögországban viszont drasztikus megszorításra volt szükség. Ugyanakkor az előrejelzések 2060-ra az egészségügyi és ápolási kiadások egyharmaddal történő növekedését vetítik előre. A jelenlegi költségvetési megszorítások az egészségügyi kiadások értékének és hatékonyságának fejlesztését, valamint a fiskális konszolidációs célkitűzések összehangolását teszik szükségessé, az állami egészségügyi ellátás megfelelő szintjének folyamatos biztosítása mellett.

A Bizottság együttműködik a tagállamokkal az egészségbe való befektetés hatékony módjainak beazonosításában egy Reflexiós Folyamat keretében, mely 2013 végén következtéseket fog kiadni. Ugyanakkor már időközben is készült egy jelentés, mely számos reformot azonosított, amelyek elősegíthetik az egészségügyi rendszerek fenntarthatóvá tételét, például a költséghatékony ellátás, az egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek racionális alkalmazásának ösztönzése, a különböző képzettségű szakemberek megfelelő összetétele, az alapellátás fejlesztése, az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés előtérbe helyezése, valamint a fejlettebb adatgyűjtés révén.

A 2013-as Éves Növekedési Felmérés (AGS) két célkitűzést fogalmazott meg az egészségügyi rendszer teljesítményének fejlesztésére: a magas minőségű ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint az állami erőforrások hatékonyabb felhasználása. Tizenegy ország-specifikus ajánlást is kidolgoztak, amelyek a költséghatékonyságot, a járóbeteg ellátás megerősítését, a kórházközpontúság csökkentését, a betegségmegelőzés fejlesztését, valamint a speciális csoportok ellátáshoz való hozzáférésének biztosítását hangsúlyozták. Az egészségügyi befektetésekre vonatkozó döntések a kiadások hatékonyságának és eredményességének szilárd értékelését teszik szükségessé. Ez különösen igaz az új technológiák esetében, amelyek hosszútávon elősegíthetik a költséghatékonyságot, de nagyon magas kezdeti költséggel rendelkeznek, épp ezért nagyon alapos kiértékelést igényelnek. A Bizottság támogatja a tagállamokat az innováció teljes potenciáljának feltárásában, az Egészségügyi Technológia Értékelés, valamint az e-egészségügy területén történő együttműködés előmozdításával.

A Bizottság célja egy ECHI indikátorokon alapuló egészségügyi monitoring rendszer kialakítása Európában, amely biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát, hozzájárul az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésére vonatkozó szilárd módszertan kialakításához, valamint az egészségügyi rendszerek költséghatékonyságának kiértékeléséhez.

A lakosság egészségi állapotába való befektetés

A lakosság egészségi állapotának fejlesztése, az aktivitás és a jó egészségi állapot megőrzése elősegítheti a gazdasági fejlődést, és olyan körforgást indíthat el, amelyben az egészség és a prosperitás kölcsönösen erősítik egymást.

A várható élettartam folyamatos növekedése ellenére az egészséges életévek száma Európában átlagosan 62,2 év a nők, illetve 61 év a férfiak esetében. Ez azt jelenti, hogy az európaiak átlagosan 20 életévet töltenek el életminőségükben és termelékenységükben korlátozottan. A jelenlegi aktív lakosság majdnem negyede (23,5 százaléka) szenved krónikus problémáktól, valamint a mindennapi tevékenységekben való korlátozottságtól. Ennek gazdasági következményei is vannak, mivel a rossz egészségi állapot hiányzásokhoz (ami a munkaidő 3-6 százalékára becsülhető), a munkaerőpiacról való korai kilépéshez (az európai lakosság mintegy 10 százaléka kényszerül munkahelyének elhagyására egészségi okok miatt), illetve halálozáshoz vezet. A depresszió, a mozgásszervi betegségek és az egészségtelen életmód (elhízás, fizikai inaktivitás) további tényezők, amelyek a munkatermelékenység csökkenéséhez vezetnek. A foglalkoztatás növeléséhez, valamint a lakosság munkaerőpiacon való, hosszabb ideig történő megtartásához szükség van a krónikus megbetegedések leküzdésére, valamint a lakosság egészségi állapotát meghatározó, főbb kockázati tényezők visszaszorítására.

A krónikus betegségek megelőzésébe, szűrésébe, kezelésébe és ellátásába történő befektetés csökkentheti vagy késleltetheti az ezen megbetegedésekből származó humán és gazdasági terheket. Jelenleg azonban az egészségügyi kiadásoknak csak mintegy 3 százalékát fordítják ezekre a tevékenységekre. Az egészségfejlesztésre és betegségmegelőzésre tehát nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, elsősorban az egészség minden szakpolitikában megközelítés gyakorlatban történő alkalmazásával. A hatóságok számára számos eszköz áll rendelkezésre: információs kampányok, adókivetés, címkézés, élelmiszeripari termékek összetevőinek megváltoztatása, egészségnevelés, valamint pénzügyi ösztönzők a fogyasztók, betegek és ellátók számára.

A hatékony egészségügyi rendszereknek megfelelő képzettségű és létszámú egészségügyi szakemberekre van szükségük. 2008 és 2012 között az egészségügyi és szociális szektor területén 1,5 millió új munkahelyet teremtettek az EU-ban, és e két szektor dolgozói együttesen a teljes munkaerő 10 százalékát teszik ki. Az ellátás iránti növekvő igények, valamint az egészségügyi dolgozók elöregedése következtében 2020-ra az ágazatban várhatóan 8 millió állás lesz betöltetlen. A szektorban történő foglalkoztatás-bővítést az állami kiadásokra vonatkozó korlátozásokkal összhangban kell megvalósítani, amely szükségessé teszi a hatékonyság és a termelékenység növelését.

A Bizottság kiegészíti a tagállamok akcióját az ismeretek kidolgozásával (az egészségügyi befektetések foglalkoztatásra gyakorolt hatására és a betegek bevonására vonatkozóan), valamint megkönnyíti a tagállamok közötti együttműködést (az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, egészségügyi munkaerő-tervezés terén). Együttműködik a tagállamokkal a krónikus megbetegedésekből származó problémák megoldási lehetőségeinek kidolgozásában. A Bizottság emellett fejleszti az érdekeltekkel történő együttműködést, pl. az Aktív és Egészséges Öregedésre vonatkozó Európai Innovációs Partnerség, valamint a táplálkozásra, fizikai aktivitásra és egészségre vonatkozó EU Platform keretében. A Platform tagjai (az élelmiszeripar, a népegészségügy, nem kormányzati szervek, reklámcégek, orvosi szakma képviselői) már több mint 300 önkéntes elkötelezettséget vállaltak, például a reklámozás korlátozása, a címkézés és a figyelemfelkeltő kampányok terén. Ezeket az elkötelezettségeket rendszeresen monitorozzák és értékelik.

Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésébe való befektetés

Az egészségügyi eredmények terén meglehetősen nagy különbségek tapasztalhatók az egyes országok között, valamint azokon belül is. A születéskor várható élettartam terén a férfiak esetében 11,6 év, a nők esetében 7,9 év mutatkozik a legalacsonyabb és legmagasabb értékkel rendelkező tagállam között. Az alacsonyabb keresettel és képzettséggel rendelkező emberek körében gyakoribb a korai halálozás, és egészségi állapotuk is rosszabb. A rokkantságot tekintve - a mindennapi tevékenységekben történő korlátozások alapján - majdnem kétszeres különbség tapasztalható a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi kvintilis között. Egyes hátrányos helyzetű csoportok, etnikai kisebbségek (különösen romák), valamint migránsok esetében még nagyobb egészségügyi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A nagy eltérések okaiként az ellátáshoz való hozzáférésben tapasztalható nehézségek, a helytelen táplálkozás, a nem megfelelő lakhatási, élet- és munkakörülmények, valamint az egészségkárosító magatartásformák említhetők. A jelenlegi gazdasági válság feltehetőleg negatív hatást gyakorol ezekre a tényezőkre, ami tovább növelheti az egészségügyi egyenlőtlenségeket. Az egészségügyi egyenlőtlenségek potenciális gazdasági veszteséget is jelentenek, amelynek mértéke a GDP 1,5-9,5 százalékára becsülhető.

Valódi multiszektorális megközelítésre van szükség ahhoz, hogy megtörjék a rossz egészségi állapot-szegénység-társadalomból való kirekesztettség körforgását. Ennek a megközelítésnek elsősorban arra kellene fókuszálnia, hogy a hátrányos helyzetű csoportok körében érjenek el nagyobb egészség-nyereséget a különböző kockázati tényezők visszaszorításával, valamint a megfelelő kereseti, élet- és munkakörülmények biztosításával. Biztosítani kellene a szociális védelmi rendszerek hatékony működését a válság hatásainak ellensúlyozása érdekében. Elő kellene mozdítani a társadalmi befogadást és a szegénység megelőzését, beleértve a megfizethető, magas minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is mindenki számára. A szociális transzferek szegénységre gyakorolt hatásaira vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az egészségügy jelentős szerepet játszik a szegénységtől veszélyeztetettek arányának csökkentésében. Az olyan költségmegszorító intézkedéseket, mint pl. a betegek által fizetett önrész bevezetése, körültekintően kell kiértékelni, mivel csökkenthetik a hátrányos helyzetű csoportok esetében az ellátáshoz való hozzáférést, és súlyosbíthatják nehéz gazdasági helyzetüket.

A Bizottság továbbra is támogatni fogja az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését a tagállamok között és azokon belül, a rendelkezésre álló ismeretek és bizonyítékok bővítése, a legjobb gyakorlat cseréjének megkönnyítése, valamint az egészségügyi befektetések szegénységre és társadalmi kirekesztettségre gyakorolt hatásainak feltérképezése révén.

A Bizottság ösztönzi a tagállamokat arra, hogy továbbra is fektessenek be a lakosság egészségi állapotának fejlesztésébe, valamint az egészségügyi rendszerek fenntarthatóvá tételébe, mert ez elősegítheti a jelenlegi és jövőbeni kihívások leküzdését. Ehhez reformokra, valamint célzott befektetésekre van szükség a nagyobb költséghatékonyság elérése érdekében. Ez nem jelent szükségszerűen több kiadást, hanem a kiadások racionalizálását teszi szükségessé. Mindez elősegítheti az állami kiadások konszolidációjának összeegyeztetését az olyan célkitűzésekkel, mint az általános hozzáférés biztosítása a magas minőségű ellátáshoz, a krónikus betegségek megelőzése, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése. Ez a három tényező együttvéve jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági prosperitáshoz, valamint a társadalmi befogadáshoz.(AZS)

Forrás: Testori Coggi, P. - Hackbart, B.: Investing in Health: A European Commission Perspective. In: Eurohealth 19. évfolyam, 3. szám, 2013. ősz.
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0006/216843/Eurohealth_v19-n3.pdf

(letöltés: 2013.09.30.)

Megjelenés dátuma: 2013-09-30 10:48:27