HealthOnline cikkek

Ország: Ausztria

Témakör: Népegészségügy

2013-as osztrák jelentés a cukorbetegségről

Az osztrák 2013-as jelentés a cukorbetegséggel, mint civilizációs ártalommal foglalkozik. A jelentés röviden bemutatja a cukorbetegség helyzetét világ- és európai szinten, majd átfogó képet ad az osztrák helyzetről. Bemutatja többek között a betegség kialakulásának legfőbb okait és kockázati tényezőit, részletesen foglalkozik a betegséggel összefüggő szövődményekkel, valamint a 2-es típusú diabetes korai felismerésének és megelőzésének kérdéseivel.

A cukorbetegség világviszonylatban

Az életmóddal összefüggő kockázati tényezők növekvő prevalenciájának köszönhetően a diabetes mellitus a 21. században a legnagyobb kihívások egyikének számít. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) által 2011-ben elkészített ötödik Diabetes Atlasz szerint világszerte 366 millió ember szenvedett cukorbetegségben, ami 8,3 százalékos prevalenciának felel meg. A becslések szerint tizenegy évvel korábban ez a betegség még csupán 151 millió embert (4,6 százalék) érintett, napjainkra számuk azonban több mint megkétszereződött és 2030-ig várhatóan 552 millió cukorbeteggel lehet számolni, ami a világ népességének 9,9 százalékát teszi ki. Világviszonylatban az incidenciát szem előtt tartva ez éves szinten 10 millió új esetnek felel meg.

A magas jövedelmű országokban körülbelül az összes diabétesz eset 85-95 százaléka 2-es típusú cukorbetegségként jelenik meg. Az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban ez az arány még kedvezőtlenebb. Az IDF becslése szerint világszerte mintegy 183 millió ember nem is sejti, hogy cukorbetegségben szenved.

Az 1-es típusú diabetes mellitus esetek száma folyamatosan növekszik a gazdag és a szegény országokban egyaránt. Különösen a gyermekek körében figyelhető meg az incidencia arányának gyors növekedése. Az IDF adatai szerint éves szinten 78 ezer ilyen új esetről lehet tudni, ami 3 százalékos növekedést jelent. A 2011-es adatok szerint az 1-es típusú cukorbetegségben megbetegedett 15 évesnél fiatalabb személyek száma világszerte 490 ezerre tehető.

2011-ben a világ felnőtt lakosságának 6,4 százaléka (körülbelül 280 millió ember) szenvedett csökkent glükóztoleranciában, ami a cukorbetegség előfutárának tekinthető. 2030-ig ez az arány 7 százalékra növekedhet, azaz mintegy 398 millió személyt érinthet.

A legtöbb cukorbeteg - csaknem 132 millió személy - a nyugat-csendes-óceáni térségben (Kína, Mongólia, Thaiföld, Kambodzsa, Indonézia, Ausztrália, Új-Zéland) található. A legmagasabb prevalancia a közel-keleti, észak-afrikai és észak-amerikai régiókban mutatkozik. A trend azt mutatja, hogy az emberek a városi területeken gyakrabban élnek cukorbetegséggel együtt, mint a vidéki területeken. Míg 2011-ben 172 millió ember élt cukorbetegséggel városokban, a vidéken élő cukorbetegek száma csupán 119 millió körül alakult. Feltételezhető, hogy ez a tendencia a következő években felgyorsul, és 2030-ra mintegy 314 millióra emelkedik a városi, 143 millióra a vidéki területeken élő cukorbetegek száma.

Cukorbetegség legnagyobb arányban a 40 és 59 év közöttiek körében alakul ki. A cukorbetegek több mint háromnegyede (179 millió fő) ehhez a korcsoporthoz tartozik és az alacsony, illetve közepes jövedelmű országokban él.

Csekély különbségek mutatkozik a két nem között. 2011-ben e betegség csupán négy millióval érintett több férfit, mint nőt és hosszabb távon a nemek közötti különbség csökkenésével lehet számolni.

Európai helyzetkép

Európában jelenleg mintegy 53 millió cukorbetegségben szenvedő 20 és 79 év közötti személy él, ami 8 százalékos prevalenciának felel meg. Az IDF számításai szerint 2030-ig számuk 64 millióra emelkedhet.

Európán belül az Orosz Föderációban a legmagasabb (10 százalék) a cukorbetegség prevalenciája, mely betegség 12,6 millió főt érint. Az Orosz Föderációt a prevalencia tekintetében Portugália, Ciprus, Örményország, Lengyelország, Fehéroroszország, Törökország, Lettország és Litvánia követi. Az európai rangsor másik végén Moldova áll, ahol a prevalancia becsült aránya csupán 2,8 százalék.

Az IDF becslése szerint Európában 19 millióra (36 százalék) tehető azoknak a száma, akik nem diagnosztizált cukorbetegséggel élnek együtt.

Európában az 1-es típusú cukorbetegségben való megbetegedés kockázata a gyermekek körében a legmagasabb. Az IDF adatai szerint 2011-ben 116.100 gyermeket tartottak nyílván 1-es típusú diabetes mellitusszal, közöttük a 15 év alattiak aránya 24 százalékot tett ki. A regisztrált új esetek száma 17900, melyek előfordulási aránya Finnországban, Svédországban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban és Dániában volt a legmagasabb.

A 20 és 79 év közötti európai népesség 9,6 százaléka (63 millió ember) szenvedett 2011-ben csökkent glükóz toleranciában, ami a becslések szerint 2030-ra 72 millióra emelkedhet.

Osztrák helyzetkép

Ausztriában jelenleg mintegy 573 és 645 ezer közé tehető a cukorbetegségben szenvedők száma, ami a lakosság 8-9 százalékát jelenti. Mintegy 430 ezer személy esetében (a lakosság 6 százaléka) támasztja alá a betegség meglétét orvosi diagnózis, míg 143 és 215 ezer (a lakosság 2-3 százaléka) közé tehető azoknak a száma, akik nem diagnosztizált cukorbetegek és a szövődmények, komplikációk tekintetében magasabb kockázatot jelentenek. A demográfiai változások és az életmóddal összefüggő kockázati tényezők prevalanciájának növekedése miatt (túlsúly/elhízás, a testmozgás hiánya, a rossz étkezési szokások, dohányzás stb.) - amennyiben nem sikerül a jelenlegi tendenciát megfordítani - mind a diabétesz betegek, mind cukorbetegség következtében kialakuló szövődmények száma tovább fog növekedni.

A cukorbetegség mihamarabbi célzott ellátása érdekében szükség van annak korai felismerését célzó intézkedések megtételére. A felnőtt teljes lakosság körében megfontolandó ezért egy szűrővizsgálat elvégzése túlsúly vagy elhízás, illetve a következő kockázati tényezők megléte esetén: elsőfokú cukorbeteg rokon, gesztációs cukorbetegség, fizikai inaktivitás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír tartalom, szív-és érrendszeri betegségek, 45 év feletti életkor. Cukorbetegséggel kapcsolatos rutin vizsgálatot ajánlatos elvégezni cukorbetegséghez erősen köthető betegségek esetében is.

A 2-es típusú diabetes kialakulásának kockázata csökkenthető a lakosság körében célzott életmód változtatás révén, melyek elsősorban a testmozgás és a táplálkozási szokások pozitív irányba történő megváltoztatására irányulhatnak annak érdekében, hogy megakadályozzák a túlsúly és az elhízás, a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint kialakulását.

A cukorbetegséggel kapcsolatos osztrák stratégia illeszkedik az átfogó stratégiai tervezés keretrendszerébe, melyek az országos táplálkozási és testmozgási akciótervet, a gyermek-és ifjúság-egészségügyi stratégiát, valamint a 10 osztrák egészségügyi keretcélt jelentik.

A szakértők szerint a cukorbetegek ellátása a következők révén javítható:
• a tanácsadással és ellátással kapcsolatos szolgáltatások kínálata (a szabadfoglalkozású orvosok, bevándorlók, gyermekek és fiatalok körében),
• ellátók hálózatainak kialakítása (szabadfoglalkozású és ambuláns szolgáltatók esetében),
• a disease management aktív terápiás program bővítése,
• adekvát ellátás nyújtása a cukorbeteg gyermekek és serdülők részére,
• a bevándorlóknak szóló cukorbetegséggel kapcsolatos képzések bővítése,
• a cukorbetegséggel kapcsolatos standard képzés mozgás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz modulokkal történő kibővítése,
• a megelőző vizsgálatok elfogadása. (VN)


Forrás:
Bundesministerium für Gesundheit: Diabetesbericht 2013: http://bmg.gv.at/cms/home/attachments/5/8/2/CH1079/CMS1382427010786/diabetesbericht_20131021.pdf
Letöltés dátuma: 2013.10.28.

Megjelenés dátuma: 2013-10-29 10:18:28