HealthOnline cikkek

Ország: Belgium

Témakör: Egészségügyi reformok

Országos állásfoglalás a krónikus betegek ellátásáról Belgiumban

Belgiumban országos állásfoglalást dolgoztak ki.a többféle krónikus betegségben szenvedő betegek ellátásának javítására hozandó reformokról.

A krónikus betegek ellátása prioritásként jelentkezik a 21. században, és bár már sok államban komoly beruházások történtek a krónikus betegségek (pl. rák vagy a dementia) kezelésével kapcsolatos tervek megvalósítására, ezek a tervek általában csak egy betegségre összpontosítanak, bár a 70 évesnél idősebbek 50-70 százalékának ellátása minimum két krónikus betegség kezelését teszi szükségessé.

A szélesebb körű megközelítés szükségességét felismerve, Belgium Egészségügyi Minisztériuma 2011-ben megbízta a Belga Egészségügyi Kutatóközpontot (KCE), hogy ajánlásokat dolgozzon ki a krónikus betegek ellátásának javítására.

A szakértők, akik a Szövetségi Egészségügyi Szolgálat, az Országos Egészségbiztosító és más egészségügyi hatóságok munkatársait is bevonták állásfoglalásuk kidolgozásába, szisztematikus irodalomkutatást végeztek, alapul vették kutatásaikhoz a dán, holland, kanadai és USA-beli tapasztalatokat, elemzést végeztek a krónikus ellátás helyi gyakorlatáról a betegszervezetek és a szakmai szervezetek véleményét figyelembe véve, és konzultációkat folytattak az illetékesekkel ajánlásaik megvalósíthatóságáról.

Az országos állásfoglalás kialakításához a főbb szempontok a következők voltak:
- a beteg igényeinek megfelelő ellátás, a szakemberek felkészültsége, az egészségügyi ellátás hatékonyságának fokozása, az ellátás magas színvonalának biztosítása, pénzügyi reformok

Ezek alapján az alábbi reformlépések javaslatára került sor:
- olyan egyénekre lebontott kezelési tervek felállítása, melyeket a beteg az alapellátását biztosító szakemberekkel közösen alakít ki, ugyanakkor egy több szakterületet átfogó szakembercsoport tevékenysége is szükséges a beteg összetett problémáinak kezeléséhez. Mindehhez a beteg eletronikus dokumentációjában egy olyan krónikus ellátási részt kell kijelölni, melyhez a beteget ellátó szakembercsoport minden tagja hozzáférhet: - ezzel kapcsolatban a betegek részéről aggályok merülhetnek fel, és az adatmegosztás technikai akadályokba is ütközhet, mivel a szakembercsoportok sokszor különböző, egymással nem kompatibilis software-t használnak.

- a beteg állapotának leginkább megfelelő környezet kiválasztása, és ezzel a szükségtelen hospitalizáció elkerülése.

- magasan képzett szakemberek szolgáltatásainak elérhetővé tétele az alapellátásban, és ehhez új feladatkörök kialakítása, feladatmegosztás és feladatátvállalalás a nővérek fokozottabb bevonásával, - ennek megvalósítása sokszor szakmai ellenállásba ütközik.

- a betegek és az informális gondozók szerepének támogatása a krónikus problémák kezelésében,

- a hatékonyság fokozása az egészségügyi szolgáltatások egyeztetésével a különböző (városi, megyei) szinteken

- a betegek zökkenőmentes ellátásának biztosítása az orvosi és a pszichoszociális ellátás összehangolásával és a kommunikáció előmozdításával a közösségen belül.

- a színvonalas ellátás elérhetőségének biztosítása

- a szükségtelen beavatkozások (pl. ismételten végzett röntgenvizsgálatok, szűrővizsgálatok) elkerülése a betegek életminőségének figyelembe vételével

- a minőségi ellátást biztosító rendszer kialakítása a célok meghatározásával, a potenciális következmények előrejelzésével és a minőségi indikátorok alkalmazásával. Az adatok gyűjtéséhez már meglévő adatbázisok nyújthatnak kiindulási pontot, és a rendszer hatékonysága szempontjából alapvető a szakemberek számára nyújtott visszacsatolás. - Az egészségügyi ellátás minőségének mérését az egészségügyi szakemberek azonban sokszor a szakmai döntéseiket korlátozó intézkedésnek tekintették.

- pénzügyi reformok
A belga egészségügyi rendszer főként a szolgáltatásonkénti díjazáson alapul, és ez a megkérdezett illetékesek szerint nem segíti elő a szolgáltatások összehangolását, a feladatok átruházását és a csoporttevékenységet. Így az állásfoglalás a különböző fizetési rendszerek kombinációján alapuló új finanszírozási mechanizmusok bevezetését, az alapellátásra fordítandó nagyobb beruházásokat és a minőségi ellátás ösztönzését tartaná szükségesnek, de a szakmai szervezetek szerint megfelelő a szolgáltatások szerinti díjazású ellátás, és a kombinált fizetési rendszer bonyolultabbá tenné az ellátás finanszírozását.

A krónikus ellátás javításával kapcsolatos állásfoglalás új módszert képvisel Belgium egészségügyi stratégiájában, mivel az Egészségügyi Minisztérium a KCE megbízásával, egy független hivatalt bízott meg a krónikus ellátás reformirányának kidolgozásával. A kérdés megközelítése olyan szempontból is újító jellegű, hogy egyesíti a szakirodalomból leszűrt evidenciát, más országok gyakorlatának tapasztalatait és az illetékesek véleményét, illetve ezek alapján képez tárgyalási alapot.

Az állásfoglalásban foglaltak bevezetése már elkezdődött. A következő lépés az ajánlások gyakorlati alkalmazásának értékelése és monitorozása lesz, melyben kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a krónikus betegségek ellátását felügyelő újonnan megalakult hivatal. (Observatory of Chronic Diseases).

Az intézkedések kiinduló pontját képező állásfoglalás az evidencián alapuló döntéshozatal előmozdításával előreláthatólag rendszerszinten is jelentős változásokat fog előidézni a krónikus ellátásban. (ZLL)

Forrás:
Paulus, D.: Development of a national position paper for chronic care: Example of Belgium. Health Policy, 2013.111.2.105-109.


Megjelenés dátuma: 2013-11-05 12:50:47