HealthOnline cikkek

Ország: Németország

Témakör: Egészségügyi dolgozók

Szakemberhiány a német egészségügyben - 2013-as helyzetkép és megoldási javaslatok

Németország egészségügyi rendszere egyike a legjobbaknak a világon, amely igen magas színvonalú ellátást biztosít az arra rászorulók részére. A 2013-as "Szakemberhiány az egészségügyben" című német tanulmány szerint az ágazatban tapasztalható humán erőforráshiány az egészségügyi szakmák vonzerejének jelentős javítása nélkül csupán külföldi szakemberek révén nem orvosolható. A probléma megoldásaként az egészségügyi szakmák közötti új szemléletű munkamegosztást, a folyamatok általános optimalizálását és az orvosok és ápolók adminisztratív terheinek csökkentését javasolja.

Németországban számos tanulmány foglalkozott az utóbbi években az egészségügyi szakemberhiány kérdésével. Az ágazatban jelenleg mintegy 5 millió dolgozó tevékenykedik és a foglalkoztatás terén 2000 óta 16 százalékos növekedés figyelhető meg. A felmérések szerint a szektorban a jelenlegi munkaerőhiány még csekély, csupán 2 százalék körüli, ami azonban 2015-ig 15 százalékra emelkedhet - 175 ezer betöltetlen állást jelent - és az előrejelzések szerint a hiány 2030-ig az orvosok körében 111 ezerre, az ápolók esetében 414 ezerre növekedhet.

A szektorban foglalkoztatottak közül 1,1 millió fő dolgozik kórházakban, ami 23 százaléknak felel meg. A 2011-es statisztikai adatok szerint a német kórházak 37 százalékának már akadtak nehézségei az ápolói, 74 százalékának az orvosi állások betöltése során. A kórházak 79 százalékában pedig jelenleg is érezhető a szakemberhiány. Az üres álláshelyek betöltése az ápolói területen átlagosan 105, az orvosi állások esetében 92 nap alatt lehetséges.

A tanulmány szerzői szerint a szakemberhiány lehetséges okai és azok jelentősége a kórházak szempontjából a következőképpen alakul:
- Demográfia: csökkenő népesség növekedése az elégtelen születési arány és a kivándorlás miatt. (átlagos)
- Képzés: képzési rendszer hiányosságai, hozzáférést akadályozó magas elvárások, akademizálódás. (átlagos)
- Ágazati image: munkakörülmények, jövőbeli biztonsági, hírnév/népszerűség (jelentős)
- Munkaadó hírneve: bér, munkakörnyezet, karrierlehetőségek (jelentős)
- Emberi erőforrás: statikus keresési módok, lassú felvételi eljárások (átlag feletti)
- Munkakörülmények: munkaidő, magánélettel való összeegyeztethetetlenség ("Work-Life-Balance") (jelentős)

A 2012/13-as tanévben 11329 orvostanhallgató kezdte meg tanulmányait Németországban, akiknek száma jelenleg a 2008/09-es tanévhez viszonyítva 6 százalékkal nőtt. Az orvostanhallgatók körében a nők aránya a 2008/09-es tanév óta 60 százalék felett alakul (2008/09: 65 százalék; 2012/13: 63 százalék). A külföldi orvostanhallgatók aránya az elmúlt öt tanévben enyhe növekedést mutat, míg a 2008/09-es tanévben 21 százalék volt, 2012/13-as tanévben arányuk 27 százalékra növekedett.

A lakosság körében tapasztalható - elsősorban demográfiai - változások az ellátás iránti kereslet terén változásokat vonnak maguk után. A prognózisok szerint 2030-ban magasabb lesz a születéskor várható átlagos élettartam és az idősek aránya, ami a krónikus, illetve a multimorbid megbetegedések egyre jellemzőbbé válását idézi elő. E kedvezőtlen tendenciának köszönhetően 2010-hez viszonyítva 30 százalékkal lesz magasabb az ápolásra szorulók aránya Németországban. Jellemzővé vállnak az önsegítő csoportok, növekedés várható az egészségügyi magán kiadások és a prevenciós szolgáltatások kereslete terén.

Az egészségügyi szolgáltatóknak követniük és alkalmazkodniuk kell ezekhez a trendekhez. A szolgáltatáskínálat esetében egyre jellemzőbbé válnak a személyre szabott terápiák, új technológiák kerülnek alkalmazásra az ellátás minőségének fokozása érdekében és növekedés várható a prevenciós szolgáltatások körében. A szolgáltatók között a verseny fokozódása és a koncentrálódás (kórházi tömörülések) egyre jellemzőbb lesz. Ilyen körülmények között az egészségpolitika várhatóan folyamatos beavatkozásokkal igyekszik az egészségügyi költségek növekedését kordában tartani és az innovatív terápiákhoz való hozzáférést transzparens értékelésekhez kötni. A betegpénztárak száma a jelenlegi trendnek megfelelően tovább fog csökkenni (1990:1147 pénztár; 2013:134 pénztár). A pénztárak körében egyre elterjedtebbé válik a szelektív szerződéskötés, fokozódnak a megelőzésbe és ellátásmenedzsmentbe történő beruházások.

A szakemberhiány ellen rövid távon a folyamatok optimalizálásával és az orvosi, ápolói szolgálat területén az adminisztratív tevékenységek - elsősorban nem orvosi jellegű, szervezési feladatok - delegációjával lehet hatni. A folyamatok javítása során az optimálisabb kórházi kezelés elérése érdekében a betegfelvétel, diagnosztika, műtéti tervezés és betegelbocsátás jobb összehangolására kell hangsúlyt fektetni. A tanulmány a folyamatoptimalizáció esetén a kórházakban központi betegkoordinátorok alkalmazását is javasolja a betegellátás teljes folyamatának koordinálása és irányítása során. A kooordinátorok alkalmazása felgyorsítaná a bürokratikus folyamatokat, a betegellátás javára tehermentesítené az orvosokat és az ápolást végző dolgozókat, növelheti a betegelégedettséget, de további pozitívumként említhető, hogy az orvosok és ápolók adminisztratív terheinek és magas túlóráinak csökkenése a tevékenységet az utánpótlás szemében vonzóbbá teheti.

A tanulmány a hosszú távú megoldások között említi az egészségügyi rendszer továbbfejlesztését, új technológiák (e-megoldások, robotika) következetes alkalmazását és a bürokrácia további csökkentését. (VN)


Forrás:
Roland Berger Strategy Consultants: Fachkräftemangel im Gesundheitswesen, 2013
http://www.rolandberger.com/media/pdf/Roland_Berger_Fachkraeftemangel_im_Gesundheitswesen_20131028.pdf
Letöltés dátuma: 2013.december 06.

Megjelenés dátuma: 2013-12-05 10:12:37