HealthOnline cikkek

Ország: EU

Témakör: EU egészségügy

Antimikrobiális rezisztencia - Speciális Eurobarométer 407

Az antimikrobiális rezisztenciára irányuló Speciális Eurobarométer szerint az antibiotikumok alkalmazása, ill. az antibiotikumokkal kapcsolatos ismeretek terén jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Az ismeretek bővítésében a médiakampányok hasznosnak bizonyultak, de a lakosság számára továbbra is az orvosok jelentik a leghitelesebb információforrást.

Az antimikrobiális szerek olyan szintetikus vagy természetes anyagok, amelyeket a baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok elpusztítása vagy kialakulásának megakadályozása céljából alkalmaznak. Az antibiotikumok olyan mikrobiális szerek, amelyek csak a baktériumok ellen hatnak. A penicillin 1940-es években történt bevezetése óta alkalmaznak antimikrobiális gyógyszereket a humán és állatgyógyászatban. Nagyon fontos szerepet játszanak a fertőzéses betegségek kezelésében, valamint a műtét utáni komplikációk kialakulásának megelőzésében. Ugyanakkor egyre fokozódik az aggodalom, hogy az antimikrobiális szerek hatásossága csökken, az olyan mikrobák kialakulása és terjedése miatt, amelyek ellenállóak a leghatékonyabb gyógyszerekkel szemben is. Miközben az ellenálló mikroorganizmusok kialakulása természetes biológiai jelenség, a folyamatot gyorsítja az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása a humán és állatgyógyászatban, túlzott felhasználása a nem terápiás helyzetekben, valamint az antibiotikumokra is kiterjedő környezetszennyezés révén. Az ellenálló mikrobák kialakulása az egész világra kiterjedően súlyos népegészségügyi kihívást jelent: számos elkerülhető halálozásért, a megnövekedett egészségügyi és állategészségügyi kiadásokért, valamint a termelékenység-veszteségért tehető felelőssé.

Az Európai Unió Közösségi stratégiát adott ki az antimikrobiális rezisztencia ellen. A stratégia célja, hogy megakadályozza a mikrobiális fertőzések terjedését, biztosítsa az antimikrobiális szerek megfelelő használatát, és előmozdítsa az antimikrobiális rezisztencia hatékony leküzdésére irányuló kutatást. 2008 óta az Európai Betegségmegelőzési és -ellenőrzési Központ (ECDC) koordinálja az Antibiotikum Tudatosság Napot (Antibiotic Awareness Day), amely támogatja az antibiotikumok tudatos alkalmazását szorgalmazó országos kampányokat. A stratégia részeként az Európai Bizottság célul tűzte ki az antibiotikumok alkalmazásának, valamint az antibiotikumokra vonatkozó ismereteknek a monitorozását. A DG SANCO (az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság) 2009 végén végezte el az első ezzel kapcsolatos Speciális Eurobarométer felmérést, amelyet 2010 áprilisában tett közzé (Speciális Eurobarométer 338). A jelenlegi, 2013-as Speciális Eurobarométer a 2009-es kérdőív kérdéseit alkalmazza, és a következő fontos célkitűzéseket jelölte meg:
- az antibiotikumok használatának azonosítása az EU lakossága körében: milyen gyakran szednek antibiotikumot, hogyan jutottak hozzá, és milyen okból szedték;
- a lakosság ismereteinek feltérképezése az antibiotikumok jellege és hatékonysága, valamint a szükségtelen használatból eredő kockázatok vonatkozásában,
- az antibiotikum tudatosság kampányok hatásának felmérése az európai polgárok antibiotikumokkal kapcsolatos ismereteire és magatartására vonatkozóan.

A Speciális Eurobarométer 407 jelentés a 28 EU-tagállam adatait tartalmazza. A felmérést a TNS Opinion & Social Network folytatta le a tagországokban 2013. május 24. és június 9. között, összesen 27 680, különböző társadalmi, illetve demográfiai csoportba tartozó személy megkérdezésével. A megkérdezésekre a válaszadók otthonában és anyanyelvén került sor.

A felmérés főbb eredményei a következők:

Az európaiak több mint harmada szedett antibiotikumot a megelőző évben, elsősorban influenza és bronchitis miatt.

A válaszadók mintegy harmada (35 százaléka) nyilatkozta, hogy az elmúlt 12 hónapban szájon keresztül vett be antibiotikumot, ami 5 százalékponttal kevesebb, mint 2009-ben. Az egyes országok között jelentős különbségek tapasztalhatók, de kevésbé hangsúlyosak, mint 2009-ben. Máltán (48 százalék), Cipruson és Romániában (47-47 százalék) volt a legmagasabb ez az arány, Svédországban (24 százalék) és Lengyelországban (26 százalék) pedig a legalacsonyabb.

A nők sokkal nagyobb arányban szednek antibiotikumot, mint a férfiak. Az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők, ill. a rosszabb gazdasági körülmények között élők is gyakrabban szednek antibiotikumot, mint a magasabb iskolázottsággal vagy társadalmi-gazdasági státusszal rendelkezők.

A válaszadók 95 százaléka az egészségügyi szolgáltatótól kapott antibiotikumot. A megkérdezettek 87 százalékának felírta, további 8 százalékának pedig közvetlenül adta át az orvos az antibiotikumot. Ugyanakkor a válaszadók 3 százaléka recept nélkül vett be antibiotikumot, 2 százalék pedig egy korábbi kezelésből megmaradt antibiotikumot szedett be.

A válaszadók leggyakrabban influenza (18 százalék), illetve bronchitis (18 százalék) esetén szedtek antibiotikumot. Azok a páciensek, akik az antibiotikumokról magasabb szintű objektív tudással rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel szedik olyan betegségek, ill. tünetek esetén, amelyet az antibiotikumok képesek kezelni. A megkérdezettek 11 százaléka szed antibiotikumot torokfájás esetén, de egyes országokban jóval magasabb volt ez az arány, pl. Máltán és Horvátországban 30 százalék, Magyarországon 27 százalék, Szlovákiában 25 százalék.

Az európai polgárok nagy többsége tudja, hogy az antibiotikum szükségtelen használata csökkenti azok hatásosságát, de a válaszadók kevesebb, mint fele van tisztában azzal, hogy e szerek hatástalanok a vírusokkal, megfázással és influenzával szemben.

Az európai polgárok mintegy ötöde (22 százaléka) adott helyes választ négy, antibiotikumokra vonatkozó kérdésre, a helyes válaszok átlaga 2,4 volt. Ezek az eredmények hasonlóak a 2009-es felmérés eredményeihez. Az európaiak 84 százaléka tudatában van annak, hogy az antibiotikumok szükségtelen használata hatástalanná teszi e szereket, mintegy kétharmada pedig tudja, hogy az antibiotikumok gyakori szedése mellékhatásokhoz vezethet. Ugyanakkor az európaiak közel felének nincs tudomása arról, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben, 41 százalékuk pedig nem tudja, hogy nem hatnak megfázás és influenza ellen. Az észak- és nyugat-európai országokban a válaszadók jóval nagyobb arányban adtak helyes válaszokat.

Annak ellenére, hogy az antibiotikumok nem hatásosak az influenzával szemben, a válaszadók majdnem ötöde (18 százaléka) utoljára influenza esetén szedett antibiotikumot. Az alacsony iskolázottsággal rendelkezők gyakran tévhitben élnek az antibiotikumok jellegével és hatásosságával kapcsolatban.

Az antibiotikumok tudatos alkalmazásával kapcsolatos kampányok átlagosan az európai lakosság egyharmadát érik el.

A válaszadók mintegy harmada emlékezett arra, hogy tájékoztatást kapott az antibiotikumok szükségtelen alkalmazásáról az elmúlt 12 hónapban (ez az arány 2009-ben kissé magasabb volt: 37 százalék). Országonként azonban jelentős eltérések voltak, ugyanis Franciaországban például a válaszadók csaknem kétharmada nyilatkozta, hogy részesült ilyen tájékoztatásban, Luxemburgban és Belgiumban a megkérdezettek több mint fele, Portugáliában azonban csak 12 százaléka, Magyarországon pedig 17 százalék.

A megkérdezettek mintegy ötöde nyilatkozta, hogy média- vagy kommunikációs kampányok révén kaptak felvilágosítást, ezen belül a leggyakoribb információforrás a televíziós reklám volt (minden tizedik válaszadó szerint). A megkérdezettek 11 százaléka egészségügyi szakembertől kapott tájékoztatást, leggyakrabban orvostól. Azon válaszadóknak, akik tájékoztatást kaptak az antibiotikumok nem megfelelő használatáról, csak kevéssel több, mint harmada nyilatkozta, hogy ez az információ megváltoztatta az antibiotikumokról vallott nézeteiket. Azon megkérdezettek, akik azt válaszolták, hogy az információk megváltoztatták antibiotikumokkal kapcsolatos nézeteiket, 74 százalékban azt nyilatkozták, hogy mindig konzultálni fognak orvossal az antibiotikum szükségességéről, 25 százalék pedig azt mondta, hogy a jövőben csak akkor fog bevenni antibiotikumot, ha azt az orvos írja föl.

Azon válaszadók, akik tájékoztatásban részesültek az antibiotikumok alkalmazásával kapcsolatban, már rendelkeznek némi objektív tudással ezekről a gyógyszerekről. Több mint egyötödük ugyanis mind a négy, az antibiotikumokkal kapcsolatos, korábban említett kérdésre helyesen válaszolt, több mint fele pedig a négyből két vagy három kérdésre helyes választ adott.

A válaszadók többsége az antibiotikumokkal kapcsolatban az orvosokat tekinti a leghitelesebb információforrásnak.

Azok a válaszadók, akik orvostól kaptak információt az antibiotikumokra vonatkozóan, 80 százalékban nyilatkozták, hogy konzultálni fognak orvossal a jövőben az antibiotikumokról, azon megkérdezettek esetében, akik médiakampányokból tájékozódtak, csak mintegy 69 százalék vélekedett így. A válaszadók 94 százaléka egészségügyi szakembertől tájékozódna az antibiotikumokról. Az orvosokat minden 10-ből minden kilencedik válaszadó tartotta hiteles információforrásnak, a gyógyszerészeket a válaszadók 47 százaléka.

A megkérdezettek 80 százaléka ért egyet azzal, hogy mindenki felelős azért, hogy az antibiotikumok hatásosak maradjanak.

Következtetések

A Speciális Eurobarométer kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az európaiak attitűdjeiben, ismereteiben és magatartásában az antibiotikum használatára vonatkozóan jelentős különbségek vannak mind az egyes országok, mind a különböző társadalmi-demográfiai csoportok között. A kutatók úgy vélik, hogy a médiakampányok hatékonyak az információ terjesztésében, mivel azok, akik részesültek tájékoztatásban, nagyobb valószínűséggel válaszoltak helyesen a feltett kérdésekre. Ugyanakkor a kampányoknak célzottabban kellene fókuszálniuk azokra, akik jelenleg kevesebb ismerettel rendelkeznek az antibiotikumokról. Az orvosok és gyógyszerészek megbízható információforrásnak bizonyultak, és fontos szerepet játszanak a polgárok antibiotikumok alkalmazásáról alkotott véleményének és magatartásának megváltoztatásában.

Az antibiotikumok használata az európaiak körében jelentősen csökkent: 2009-ben még 40 százalék volt azok aránya, akik a megelőző 12 hónapban szedtek antibiotikumot, 2013-ban pedig 35 százalék. Az országcsoportok közötti különbségek kevésbé hangsúlyosak, mint 2009-ben, amikor a dél-európai országokban magasabb volt az antibiotikum alkalmazásának aránya. Olaszországban és Spanyolországban egyaránt kevesebb válaszadó nyilatkozta 2013-ban, hogy szedett antibiotikumot az előző évben, mint 2009-ben.

A válaszadók túlnyomó többsége az egészségügyi szolgáltatójától szerzi az antibiotikumot, de a megkérdezettek 3 százaléka recept nélkül szed antibiotikumot, annak ellenére, hogy a törvényi előírások szerint az Európai Unióban antibiotikumot csak receptre lehet kiváltani. A recept nélkül antibiotikumot szedők aránya Romániában (18 százalék), Görögországban (15 százalék) és Cipruson (10 százalék) volt a legmagasabb.

Az antibiotikumokkal kapcsolatos ismeretek szintje továbbra is alacsony: 2013-ban - csakúgy, mint 2009-ben - a válaszadók alig több mint egyötöde adott helyes választ mind a négy ezzel kapcsolatos kérdésre, az egyes országok között pedig jelentős eltérések voltak tapasztalhatók a helyes válaszok arányában. Luxemburgban a mind a négy kérdésre helyesen válaszolók aránya 15 százalékponttal, Csehországban 8 százalékponttal, Magyarországon 7 százalékponttal emelkedett 2009 és 2013 között. Habár a megkérdezettek 84 százaléka tudatában van annak, hogy az antibiotikumok túlzott használata hozzájárul a hatásosságuk csökkentéséhez, a válaszadóknak kevesebb, mint fele tudja, hogy nem hatásosak a vírusfertőzésekkel, a megfázással és influenzával szemben, sőt a válaszadók egyötöde válaszolta, hogy influenza esetén antibiotikumot szed. Ugyanakkor az említett két kérdésre helyesen válaszolók aránya növekedett 2009-hez képest.(AZS)

Forrás: Special Eurobarometer 407 - Antimicrobial resistance. Summary, 2013. november. http://ec.europa.eu/health/antimicrobial_resistance/docs/ebs_407_sum_en.pdf

(letöltés: 2013.12.18.)

Megjelenés dátuma: 2013-12-18 11:11:34