HealthOnline cikkek

Ország: WHO

Témakör: Népegészségügy

Van-e gazdaságos megoldás a betegségmegelőzésre és az egészségmegőrzésre?

Európában a nem fertőző betegségeknek tulajdonítható betegségteher az átfogó betegségteher 75-85 százalékát teszi ki, így az erőforrások szűkös volta miatt sokszor komoly kihívást jelent a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés keretében végzendő feladatok ellátása.

A WHO Európai Régiójának 2013-ban kialakított "Health 2020" stratégiája a régió lakosságának egészségi állapotát és jólétét szem előtt tartva összpontosít az egészségügyben jelentkező egyenlőtlenségek visszaszorítására, a népegészségügyi intézkedések érvénybe léptetésére és az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának biztosítására.

Sok ország bizonyítékon alapuló kutatási eredményekből kiindulva hoz döntést új egészségügyi intézkedéseinek meghozataláról. A hatékonysággal és költségekkel kapcsolatos vizsgálatok elemzései sok esetben modelleken alapulnak, de konkrét gyakorlatból is kiindulhatnak, ebben az esetben - hatékonyság szempontjából - a helyi viszonyok meghatározóak.

A népegészségügyi intézkedéseket költség-hatékonysági elemzések támasztják alá sok területen, ilyenek pl. a dohányzás és a szeszesital-fogyasztás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, a mentális problémák megelőzése, a balesetek számának és a környezeti ártalmak káros hatásainak csökkentése, stb.

A dohányzásról leszoktató programok közül sok program alkalmazásával költség-kímélés érhető el: koordinált adóemelés magas minimumadó mellett, a környezet dohányfüstmentessé tételének ösztönzése, a reklámok betiltása és kampányok indítása a média segítségével.

Sokféle (iskolai, munkahelyi, közösségi) program irányul a fizikai aktivitás előmozdítására a krónikus betegségek megelőzése és az obezitás leküzdése érdekében. Az egészségtelen táplálkozás káros hatásáról szóló tájékoztató kampányok eredményessége a kutatások révén nem nyert megfelelő bizonyítást, hatékonyabbnak bizonyult az egészségvédő figyelmeztetések élelmiszereken történő elhelyezése.

A kutatási eredmények szerint az iskolai élelmezés egészségesebbé tétele viszonylag szerény eredménnyel járt, az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adóknak a lakosság egészségi állapotára gyakorolt kedvező hatása viszont jóval meghaladta az intézkedés bevezetésének költségeit.

Az élelmiszerekre kivetett adók regresszívek ugyan, de kedvező hatásaik kevésbé jelentkeznek a rosszabb anyagi helyzetben lévő állampolgároknál. Az élelmiszerek összetételét érintő változtatások (pl. a sótartalom csökkentése) esetén az intézkedés költség-hatékonyságát több gazdasági értékelés is alátámasztotta.

Az alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának kivédésére a legköltség-hatékonyabb módszer a szeszes italok árának növelése, és szintén komoly eredményre vezet az ilyen jellegű reklámok betiltása.

A kutatások tanúsága szerint a gyermekeket különösen érintő környezeti ártalmak egészségkárosító hatásait a környezetvédelmet előtérbe helyező magatartásformákkal lehet leghatékonyabban kivédeni. A krónikus betegségeket a 20. században már epidémia szintjén előidéző problémák megelőzéséhez széles körű prevenciós stratégiák szükségesek, ugyanakkor az egyéni és a közösségi magatartásformák megváltoztatása is az egészségmegőrzést szolgálja.

Bizonyítást nyert, hogy a lakosság egészségmegőrzését célul kitűző egészségügyi tájékoztatás önmagában nem célravezető és nem költség-hatékony, a reklámok betiltása vagy más pénzügyi intézkedések gyorsabb eredményre vezetnek és költségvetési szempontból kevésbé megterhelőek, bár nagyobb terhet jelenthetnek a hátrányosabb anyagi helyzetben lévő állampolgárok számára.

A krónikus betegségek megelőzésének sikeréhez átfogó stratégiák alkalmazása szükséges, ezzel szemben az OECD országok egészségügyi költségvetésük mindössze töredékét, körülbelül három százalékát fordítják prevencióra. A szektorközi tevékenység előmozdításához nyújtott pénzügyi ösztönzők előmozdíthatják az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés anyagi erőforrásainak átfogó növekedését, de az ilyen jellegű programok sikeres megvalósításának szintén feltétele a földrajzi és a kulturális környezet figyelembevétele és a programok elérhetőségének biztosítása.

A szakirodalom szerint bizonyítékon alapuló kutatási eredmények támasztják alá, hogy az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés komoly gazdasági eredménnyel jár. A különböző módozatok megtervezése a kutatások által igazolt ismeretek alkalmazására és hétköznapi gyakorlatba való bevezetésére a jövőben megvalósítandó célkitűzés a WHO Európai Régiója számára. (ZLL)

Forrás:
Merkur,S. - Sassi,F. - McDaid,D.: Promoting health, preventing disease: is there an economic case? European Observatory on Health Systems and Policies, WHO Regional Office for Europe, 2013
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/235966/e96956.pdf



Megjelenés dátuma: 2014-01-22 11:34:44