HealthOnline cikkek

Ország: Németország

Témakör: Mentés

Telemedicinális mentőasszisztensi rendszer (TemRas) - Németország

A telemedicinális mentőasszisztensi rendszer segítségével a telementőorvosok a mentés helyszínére érkezők (vagy a súlyos beteget szállítók) tevékenységét képesek támogatni, ami a tapasztalatok szerint javítja az ellátás minőségét és hatékonyságát.

A statisztikák szerint a német mentőszolgálat bevetéseinek száma évről évre emelkedik. Az esetek súlyossága miatt egyre nő azonban azoknak a bevetéseknek az aránya, melyek során mentőorvosnak is részt kell venni a mentésekben. Míg 1985-ben ezeknek a mentéseknek az aránya 33 százalék volt, 2000-re ez az arány már 50 százalék körül alakult. Meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor szignifikáns növekedés is megfigyelhető a szükségtelen kivonulások terén. E mellett főleg vidéki területeken a mentőszolgálat esetében is egyre jellemzőbb az orvoshiány. Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) régiójában a mentőszolgálat munkája során ez már 2014-ben is érzékelhető, ami negatívan hat a sürgősségi betegek ellátására. 2003 óta a rendelkezésre álló járművek száma csak kis mértékben növekedett, ami oda vezetett, hogy az elmúlt évtizedben a mentőorvosok helyszínre érkezésének ideje folyamatos romlást mutat. (Krüger-Brand, 2014)

A mentőorvos késedelmes megérkezése a mentőszolgálat számára gyakran a további teendőkkel, terápiás lépésekkel kapcsolatos döntések elhúzódását eredményezi, ami különösen negatívan hat a szív-és érrendszeri vagy akut stroke ellátások során, mely eseteknél egy helyesen felállított gyors diagnózisnak és az ellátás mihamarabbi megkezdésének igen fontos szerepe van.

A német telemedicinális mentőasszisztensi rendszer fejlesztésének legfőbb célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely a mentés helyszínére érkezők (vagy a súlyos beteget szállítók) tevékenységét egy telementőorvos bevonásával támogatni képes, lehetővé téve többek között a mentés helyszíne és a telementőorvosi központ között a mentés helyszínén keletkező adatok (pl. vitális paraméterek) valós időben történő továbbítását. Az ellátás minőségét és hatékonyságát a rendszer a terápiamentes idő lecsökkentésével, az adatgyűjtés és dokumentáció leegyszerűsítésével és egységesítésével, standard szerinti ellátás nyújtásával és a kritikus erőforrásnak számító mentőorvos célzottabb menedzsmentjével javítja.

A telemedicinális mentőasszisztensi rendszer alkalmazhatóságát széles körben két nagy kutatási projekt keretében (Med-on-@ ix 2007-2010; TemRas 2010-2013), mintegy 1000 bevetés alkalmával vizsgálták. A projektekbe számos mentőorvost és paramedikust bevontak, akik számára a szükséges speciális képzést biztosították. Hét év intenzív interdiszciplináris kutatási és fejlesztési tevékenységet követően döntöttek Észak-Rajna-Vesztfália területén Aachenben a jelenleg már magas megbízhatóságot garantáló, egyszerű, felhasználóbarát és betegorientált működést biztosító rendszer 2014-ben normál üzembe történő bevezetéséről. A városban üzemelő mind a 11 mentőautót be kívánják vonni a rendszerbe. A bevezetéssel kapcsolatos 7-8 millió euróra becsült költségeket a betegpénztárak finanszírozzák. 2015-től tervezik a rendszer más járásokra történő kiterjesztését is.

A rendszer fejlesztése során a felhasználóbarát és betegorientált működés biztosítása már a Szövetségi Gazdasági Minisztérium által támogatott 2007-2010 közötti Med-on-@ ix első kutatási projektben is központi célnak számított. A fejlesztés alatt álló kezdeti rendszernek a mentőszolgálat tevékenységébe történő optimális átültethetősége érdekében a projekt minden fázisában következetes párbeszédet folytattak a rendszer egy évig tartó tesztelésében részt vevő szakemberekkel. A rendszer kipróbálására 450 bevetés alkalmával került sor. A Med-on-@ ix projekt során fejlesztett rendszer hatásainak mérésére első körben egy 14 nyitott és zárt kérdést tartalmazó kérdőívet használtak a felmérésbe bevont 59 paramedikus körében. A kérdőíves felmérést egy 30-45 perc közötti csoportos beszélgetés követte, ami a rendszer fejlesztői számára igen hasznos visszajelzéseket tartalmazott a rendszer gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatban. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 83,9 százaléka hasznosnak találta a rendszer bevezetését. E rendszer pozitívumaiként emelhető a szakmai támogatás javulása kritikus mentési helyzetekben, a standardokhoz igazodó ellátás, a diagnosztikai biztonság növekedése, valamint a gyors adathozzáférés és adattovábbítás. A tesztelők gyakorlati tapasztalatai a technikai megvalósítás és a kommunikációs folyamatok terén azonban további optimalizáció szükségességét is mutatták. A NRW Innovációs Minisztériuma által támogatott TemRas néven futó második projekt ezeket a célokat volt hivatott megvalósítani. A TemRas tudományos értékelésére és a rendszeren elvégzett javítások valós körülmények közötti kipróbálására a 2012-2013-as időszakban került sor Aachenben és Kölnben, valamint Düren, Heinsberg és Euskirchen járásokban. Más hasonló projektektől eltérően a TemRas rendszer pozitívumának tekinthető, hogy az nem korlátozódik csupán egy adott mentési helyzetre, hanem bármilyen mentési helyzetben alkalmazható.

A TemRas rendszer technikai háttere

A TemRas rendszerben az adatátvitel a bevetés helyszíne, a mentőjármű és a telementőorvosi központ között egy IT-komponensekből és külön erre a célra kifejlesztett speciális mentési eszközökből álló egészségügyi hálózat révén valósul meg. Az IT-hálózat szavatolja a biztonságos adatcserét (VPN), az egészségügyi adatok igen magas szintű rendelkezésre állását és a továbbított adatok biztonságát (AES 256 adattitkosítási szabvány). A fejlesztők a kritikus rendszerelemek redundáns kiépítésével kívánták fokozni a rendszer zavartalan működését. A terepen mentést végzők és a központban dolgozó telementőorvos közötti kapcsolat felépítése öt német mobil szolgáltató (Telekom, Vodafone, O2, E-Plus, Virtual) hálózatán keresztül valósul meg HSPA, UMTS, GSM szabványok szerint ABC (always best connected) kapcsolatkezelő rendszerben. Extrem hálózati problémák esetén TETRA alapon valósítható meg a kommunikáció. További hozzáférési technológiák (SATCOM, LTE, PMR) rendszerbe történő integrálhatóságának kérdéseit is vizsgálják.

A helyszínre érkező mentőcsapat bluetooth-headset révén tud kapcsolatba lépni a telementőorvossal. A mentőegység minden tagja hallja a telementőorvos és a mentést vezető közötti kommunikációt, a központtal a mentőegység bármely tagja egy gombnyomással kommunikációs kapcsolatba tud lépni. A telementőorvosi központ elérhetősége ezen kívül egy speciális telefonszám hívásával is biztosított. E szám hívása a helyszínre érkező mentőasszisztensi vagy mentőorvosi okostelefonokról, illetve kedvezőtlen lefedettség esetén akár a beteg otthonában található vonalas készülékről is kezdeményezhető.

A helyszínen az esettel kapcsolatos adatok teljes körű, pontos és gyors adminisztrációjára egy speciálisan erre a célra kifejlesztett érintőképernyős masszív, könnyű, fertőtleníthető táblagép kínál lehetőséget, amely egyben alkalmas a beteg adatainak biztosítási kártyáról történő leolvasására is. A táblagépen rögzített adatok elektronikus úton továbbíthatóak (pl. fogadó klinika részére), de a dokumentáció a mentőjárműbe integrált nyomtató segítségével ki is nyomtatható. A gépet kezelőt az alkalmazott szoftver figyelmeztetni képes a dokumentációban tapasztalható ellentmondásokra.

A telekonzultációs központban dolgozó telementőorvos előtti képernyőre a bevetés helyszínéről a beteg vitális paramétereit (EKG, vérnyomás, pulzoximetria, kapnometria) a bluetooth és a vezetékes technológia révén kommunikáló EKG/defibrillátor egység, a live auszkultációt bluetooth technológiával biztosító elektronikus sztetoszkóp és egyéb alkalmazott eszközök automatikusan juttatják el a mentés helyszínén mobil kommunikációs kapcsolatot biztosító hordozható peeqBOX-on keresztül. A peeqBOX az EKG/defibrillátor egység oldalzsebében került elhelyezésre, amihez a redundancia biztosítása érdekében az orvosi műszer bluetooth technológia és ethernet kábel segítségével is kapcsolódik. A mentőjárműtől távolban mentést végzők és a jármű közötti kapcsolatot a hordozható peeqBox a jármű irányába WLAN, a központ irányába 3G-s technológia révén biztosítja. Az Android rendszert futtató okostelefon egy további kommunikációs lehetőségként segíti a mentést végzők helyszíni munkáját, amivel például képi (a beteg gyógyszerlistája, korábbi zárójelentései) vagy live stream video adatok is továbbíthatóak szükség esetén közvetlenül a központba az onnan segítséget nyújtó telementőorvosnak. Az okostelefon a központtal közvetlen 3G-s vagy a hordozható peeqBOX-hoz bluetooth-on keresztül kapcsolódva biztosítja a legjobb elérhetőséget.

A telementőorvosi központokban 24/7 elérhetőséggel bíró, nagy szakmai tapasztalattal (szakorvosi vagy aneszteziológiai végzettség mentőorvosi kiegészítő végzettséggel, több mint 500 óra mentőorvosi gyakorlat, reanimációs és trauma ellátással kapcsolatos, továbbá telementőorvosi végzettség) rendelkező telementőorvosok végzik munkájukat. A TemRas kommunikációs lehetőségek és a központ kialakítása a mentés helyszínétől távol lévő telementőorvos számára igen alapos diagnózis felállítását teszi lehetővé. A központ áramellátása kimaradás esetén redundáns tápegységgel biztosított. A telementőorvosnak a már korábban bemutatott technikai lehetőségeken kívül lehetősége nyílik az összes aktuális ellátási standardhoz való hozzáférésre, különböző adatbázisokban (pl. ritka betegségek) történő keresésre, a rendszer révén kapcsolatba léphet háziorvosokkal, szakorvosokkal, ápolási szolgálatokkal vagy a toxikológiai mentőközponttal, továbbá a szektorokon átívelő ellátás hatékonyságának és folyamatosságának biztosítása érdekében képes a mentett személyt fogadó intézménnyel kapcsolatba lépni a beteg oda szállítását megelőzően és a fogadó intézmény számára a beteggel kapcsolatos összes rendelkezésre álló adatot el tudja juttatni. (VN)

Források:
Deutsches Ärzteblatt: Telenotärzte als Ergänzung zum Rettungsdienst sinnvoll
http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/58569/Telenotaerzte-als-Ergaenzung-zum-Rettungsdienst-sinnvoll?s=telenotarzt
Krüger-Brand, Heike E.: Telekonsil in der Notfallrettung: Schnelle Expertise am Einsatzort, Dtsch Arztebl 2014; 111(17): [14]
medlands.RUHR: Telemedizinisches Rettungsarztsystem im Regelbetrieb angekommen
http://proxybay.nl/browse.php?u=http%3A%2F%2Fwww.medlands-ruhr.de%2Fde%2F2014%2F6533%2F&;amp;b=4
Med-on-@ ix: http://www.medonaix.de/
Schneiders, M.-T. et al: Telenotarzt auf dem Prüfstand. Evaluation des Projekts Med-on-@ ix aus Sicht der Rettungsassistenten, Notfall Rettungsmed 2011 15:410-415
TemRas: http://www.temras.de/
Letöltések dátuma: 2014.06.18.

Megjelenés dátuma: 2014-11-06 15:08:04