HealthOnline cikkek

Ország: Egyesült Királyság

Témakör: Minőségügy

2014. évi jelentés a Health Foundation és a Nuffield Trust minőséget monitorozó programjának eredményeiről

A Nuffield Trust és a Health Foundation partnerségéből 2013 októberében létrejött Quality Watch program az egészségügyi és a szociális ellátás minőségének alakulásáról ad képet Angliában.

A Quality Watch program több mint 200 indikátoron keresztül vizsgálja Anglia egészségügyi és szociális ellátásának minőségét, és mivel az indikátorkészlet folyamatosan bővül, az új indikátorok segítségével egyre átfogóbb képet ad éves jelentéseivel a különböző helyszíneken nyújtott szolgáltatások minőségéről. A program öt terület (mentálhigiéné, szolgáltatásvásárlás, alap- és közösségi ellátás, szakellátás, szociális ellátás) hat dimenziójával foglalkozik. A vizsgált dimenziók a hatékonyság, betegközpontú ellátás és az ezen a téren nyert tapasztalatok, kapacitás, biztonság, hozzáférés és egyenlőség. A Nuffield Trust és a Health Foundation jelentése csak meghatározott témákra koncentrál, a weboldal (http://www.qualitywatch.org.uk/indicators) számos indikátor eredményét tartalmazza.

Hozzáférés
A sürgősségi ellátás minőségének méréséhez a legjobb kiindulásként a baleseti és sürgősségi osztályokon (A&E) eltöltött idő szolgál. Évente 22 millióan fordulnak az A&E osztályok szakembereihez, és országos elvárás, hogy a betegek 95 százalékát négy órán belül az állapotuknak megfelelő ellátásban részesítsék - megvizsgálják, az osztályra felvegyék vagy hazabocsássák. A nagyobb A&E osztályoknak ezt a célkitűzést országos szinten 2014 júliusáig még nem sikerült teljesíteniük. Problémát jelez a felvételtől a kórházi ágyon való elhelyezésig a több mint négy órát várakozó betegek számának növekedése is. 2010/11-ben 93 905-en (a betegek 2,6 százaléka), 2013/2014-ben már 167 941-en ( 4,4 százalék) vártak ilyen sokáig kórtermi elhelyezésükre.
2010 áprilisa és 2013 márciusa között az A&E osztályok szolgáltatásait igénybe vevő idősek számának növekedése a várakozási idők kisebb mértékű (11 százalékos) emelkedését idézte elő, ugyanakkor 2012/13 szokatlanul hideg tele a várakozás 19 százalékos növekedésére vezetett. A betegek fekvőbeteg-ellátásához szükséges kórházi ágyak hozzáférhetősége is szerepet játszott az ellátás igénybevételének egyenlőtlenségében, és bár a betegek növekvő számban várakoztak négy óránál tovább, de a várakozási idő átlagos növekedése mindössze 11 perc volt 2010/11-ben és 2012/13-ban.

A mentőszolgálatnál is problémák mutatkoznak. A legsúlyosabb eseteket jelző 2013/14-ben beérkező 2,9 millió hívásnak csak a 74,8 százalékára sikerült nyolc percen belül válaszolni, a 75 százalékos célkitűzés helyett. Az alapellátásban a rendelési időn kívüli ellátással való elégedettség szintén visszaesést mutat, míg 2011-ben 71 százalékos volt, 2014-re már csak 66 százalékra volt tehető. A fekvőbeteg-ellátásban nyújtott tervezett eljárásokkal kapcsolatos elvárás, hogy a betegek 90 százaléka a háziorvosi beutalótól számított 18 héten belül kezelésben részesüljön, de 2014 első félévében ezt nem sikerült teljesíteni, így augusztusban intézkedés született arra, hogy a 18 hétnél jóval hosszabb ideig várakozó betegek ellátását részesítsék előnyben. Az átlagos várakozási idő medián értékének négy napos emelkedése (2010 április 8,0 hét - 2014 április 8,6 hét) az egyénekre ugyan nem gyakorolt különösebb hatást, de nagy emelkedést idézett elő az elhalasztott kezelési napok számában.

2011 júliusától az országban a háziorvosok betegei körében minden félévben (júliusban és januárban) végeznek felmérést, s ezzel a betegeknek lehetőségük nyílik arra, hogy beszámoljanak a háziorvosi ellátással kapcsolatos tapasztalataikról. A betegek véleménye szerint a háziorvosok telefonos elérhetősége 2011/12-ben 78 százalékos volt, 2013-14-ben viszont már csak 73 százalékos. A rendelővel való kapcsolatfelvétel után a betegek mintegy fele jelezte, hogy vagy aznap, vagy másnap sikerült konzultálnia szakemberrel, de jelentős százalékuknak (2011/12-ben 13 százalék, 2013/14-ben 16 százalék) több mint egy hetet kellett várni a konzultációra.

Az idősek szociális ellátásával kapcsolatos 2014-es felmérés kimutatta, hogy bár a gondozóotthonokban ellátott idősek aránya 2009/2010 és 2012/13 között alig csökkent, 26 százalékkal kevesebben részesültek ugyanebben az időszakban a közösségi ellátás (étkezés, nappali és otthoni ellátás stb.) szolgáltatásaiban, és ez a csökkenés a jogosultsági feltételek szorosabbá válása miatt 2013/2014-ben már 30 százalékos volt. A szektornak nyújtott allokáció a rászorulók folyamatos támogatása ellenére is csökkent (2009/2010-ben 3,6 milliárd fontról, 2012/2013-ra 3,1 milliárd fontra)

Összességében elmondható, hogy az anyagi problémák miatt sok helyszínen egyre nehezebbé válik az ellátáshoz való hozzáférés. Bár történtek lépések a szolgáltatások extra támogatással való hozzáférhetővé tételére: a sürgősségi ellátás 500 millió fontos allokációban részesült két téli időszak (2013/2014 és 2014-2015) eseteinek ellátásához, és 2014 júniusában ígéret született az elektív várólisták csökkentésére szolgáló 250 millió fontos támogatásra is, a háziorvosi szolgáltatások könnyebb elérhetőségének biztosításához 50 millió fontot bocsátottak a háziorvosi ellátás rendelkezésére, ezek csak időleges segítséget jelentenek.

Mentális egészségügy
A mentális problémák Angliában becslések szerint több mint 105 milliárd fontra tehető kiadást idéznek elő évente, mégis általános nézet, hogy nem részesülnek kellő figyelemben, pedig a súlyos mentális betegségben szenvedő 75 éven aluli állampolgárok mortalitása több mint háromszorosa a lakosság többi tagjáénak. Alapvető probléma, hogy egyes elmeegészségügyi szolgáltatások egyre kevésbé hozzáférhetőek a rászorulók számára. Az utóbbi években 17 százalékos csökkenés volt tapasztalható a mentálhigiénés problémákkal küzdő betegek rendelkezésére álló kórházi ágyak számában, a 2008/2009-es időszakban még 26 448, 2012/13-ban már csak 21 949 ilyen ágy működött az országban. A fekvőbeteg pszichiátriai részlegeken teljes munkaidőben dolgozó ápolónők száma is visszaesett 13 százalékkal. A csökkenések részben a betegellátás közösségi formáiban ellátottak számának növekedésével magyarázhatóak, bár némi (egy százalékos) visszaesés az ilyen környezetben feladatot teljesítő ápolónők számarányában is jelentkezett. A pszichiáterek száma változatlan maradt, bár az NHS orvosainak és ápolónőinek összlétszáma enyhén nőtt.

Fokozott igény mutatkozik a kríziskezelésre, de ezeknek a szolgáltatásoknak az elérhetősége országszerte különböző képet mutat, ilyen szolgáltatásokat sokszor egyetlen szakember vagy egy külső kríziscsoport nyújt. Különös jelentősége van ennek a sürgősségi ellátásban, ahol a négyórás várakozási célkitűzést meghaladók 18 százaléka mentális beteg, holott az összes sürgősségi betegnek csak 11 százalékát teszik ki. Bizonyos kritikus állapotok azonnali kórházi ellátást igényelnek. 2011/12 és 2012/13 között a mentálhigiénés problémák miatti sürgős betegfelvételek számaránya két százalékkal nőtt, jóllehet a nem tervezett elmeegészségügyi felvételeknél csökkenő tendenciát terveztek. A mentális problémával jelentkező betegeknek általában hosszabb ideig kell várakozniuk ambuláns szakellátásukra, mint a fizikális problémát jelzőknek. Míg a mentális betegek háziorvosi beutalóval történő szakellátása csak 74 százalékban történt meg az előírt 18 héten belül 2012/13-ban, addig ez az egyéb problémával jelentkezőknél 95 százalékban teljesült. Az első szakorvosi konzultációra való várakozás medián értéke 2012/13-ban fizikális probléma esetén 27 nap volt, mentális probléma esetén 2010/11-ben 35 nap, és ez 2012/13-ra tovább nőtt 48 napra.A 18 éven aluli fiatalok mentálhigiénés problémák miatti kórházi felvétele visszaesést mutat. A pszichózis korai kezelése a 14-35 év közötti fiatalok esetében évente több mint 10 000 fiatalnak nyújt segítséget a betegség első szakaszából való felépüléshez, és bár bizonyítást nyert, hogy ezek a szolgáltatások hatékonyan szolgálják az öngyilkosságok megelőzését és támogatják a betegek újbóli munkába állását, egy 2014-es felmérés szerint színvonaluk az utóbbi év során csökkenést mutatott.
A fiatalkorúak és felnőttek elmeegészségügyi ellátása a helyi kórházak kapacitáshiánya miatt növekvő arányban történik a lakóhelyüktől távolabb eső fekvőbeteg-ellátó intézményekben.
A településeken közösségi keretek között egy új program - Access to Psychological Therapies (IAPT) - nyújt kezelést a depresszióval és a szorongásos problémákkal küzdők számára, de a felmérések szerint ehhez a jogosultaknak csak 11,6 százaléka jutott hozzá 2013/14-ben, a programba jelentkezők fele több mint három hónapot, tizede több mint egy évet vár a bekerülésre.

Egy, az antidepresszánsok felírásával kapcsolatos 2014-es jelentés szerint a depresszió elleni szerek éves forgalmazása 2008 és 2012 között 38 százalékkal nőtt, és ez szoros összefüggést mutatott a munkanélküliség alakulásával, de különösebb klinikai indikáció nélkül is nagy eltérések jelentkeztek a háziorvosi praxisok gyógyszerrendelési gyakorlata között.

Munkaerő
Az egészségügyi dolgozók jó közérzete alapvetően fontos a magas színvonalú ellátás biztosításához. Az NHS-nél dolgozó közalkalmazottak körében mért stressz növekvő tendenciájú, és egyértelmű összefüggés mutatható ki a dolgozók munkakörülményekkel való elégedettsége és a betegek ellátással kapcsolatos tapasztalatai között. Feltételezhető, hogy a szociális dolgozók korlátozott bérezési viszonyai negatívan hatnak a szolgáltatások minőségére is. Az ellátásban a finanszírozási korlátok miatt történő bérbefagyasztások a munkamorálra gyakorolnak hatást, az erőforráshiány pedig a munkavégzés feltételeit rontja.

Egyenlőtlenségek
Egy 2010-es felmérés adatai szerint Angliában a legnehezebb körülmények között élő emberek születéskor várható élettartama hét évvel rövidebb volt, mint a jobb körülmények között élőké. 2010-2012-es adatok szerint az egészségben fennálló egyre növekvő különbségek kiegyenlítődni látszódtak, a férfiak esetén csökkentek is. Ennek a folyamatnak számos oka van, de ebben az egészségügy szerepe is jelentős. Még közelebbi a kapcsolat az egészségügy és az elkerülhető halálozás alakulása között, amely utóbbi hasonló tendenciát követ a születéskor várható élettartammal. Azokon a földrajzi területeken, ahol az emberek kedvezőtlenebb körülmények között élnek, az utóbbi évtizedben gyorsabban esett vissza a 75 éven aluliak idő előtt bekövetkező mortalitása, mint a gazdagabb vidékeken.Nem látható viszont pozitív tendencia az ellátáshoz való hozzáférésben, és gyakran éppen a legnagyobb szükségben lévők jutnak hozzá nehezebben az egyes szolgáltatásokhoz. Pl. Anglia legszegényebb vidékein az elektív csípőprotézis-műtétek esetén alacsonyabb ráták figyelhetőek meg (134-135 műtét/100 ezer fő a két legalsó decilisnél), mint az ország kedvezőbb helyzetű területein (165-173 műtét/100 ezer fő az öt legfelső decilisnél) annak ellenére, hogy a szegényebb vidékeken nagyobb arányban fordulnak elő ízületi problémák és nagyobb az osteoarthritis miatti háziorvosi konzultációk rátája. Míg 2003 és 2013 között minden lakossági csoportnál nőtt az elektív csípőprotézis-műtétek rátája, a legszegényebb és a legkevésbé szegény vidékeken konzisztens maradt a ráták eltérése.

Más eljárások, így pl. az elektív térdprotézis-műtétek vagy a szürkehályog-eltávolítás esetén, a jobb társadalmi-gazdasági helyzetben lévő csoportoknál jelentkeztek alacsonyabb kezelési ráták a vizsgált időszak során, de ez valószínűleg a magán ellátás fokozottabb igénybevételére volt visszavezethető. A kutatások szerint bár léteznek nehezen és nem túl jól mért egészségügyi egyenlőtlenségek a lakosságban jelentkező depriváció alapján, némi javulás mutatkozik ezen a téren, a marginalizálódott csoportok közül pl. a hajléktalanokra a sürgősségi ellátás fokozott igénybevétele jellemző. Hatszor olyan gyakran keresik fel a sürgősségi osztályokat, négyszer gyakrabban kerülnek kórházi felvételre és kétszer olyan hosszú időt töltenek kórházban, mint más lakossági csoportok, ami egészségi problémáik súlyosságára vezethető vissza.

Jövőbeni elvárások
A szolgáltatások minőségének meghatározásához a nemzetközi mérések tapasztalatai is kiindulási alapot jelentenek. Így például az összehasonlító vizsgálatok szerint a gyermekegészségügy terén az Egyesült Királyság lemaradásban van más országokhoz képest. Csecsemőmortalitási statisztikája (4,3/1000 2013-ban) az egyike a legmagasabbaknak a hasonló gazdasági helyzetben lévő országokéhoz viszonyítva, és gyermekbetegségekkel szembeni vakcinációs lefedettsége országosan javuló tendenciájú ugyan, de térségek szerint ingadozást mutat - így további fejlesztést igényel.

A rákszűrés gyakorlata és a daganatos betegek túlélési és mortalitási statisztikája gyakran használatosak az onkológiai ellátás minőségének mérésére. Az emlőrák ötéves túlélése folyamatosan javul az Egyesült Királyságban, 2007-től elérte a 82 százalékot, de még így is lemarad az USA közel 90 százalékos statisztikájától, bár a szűrésen részt vevők aránya (73 százalék) magasabb, mint az OECD országok hasonló átlagértéke (62 százalék). Az országban regisztrált emlőrák-mortalitás nemzetközi viszonylatban a legmagasabb mortalitási ráták közé tartozik, bár gyorsabban javul, mint más országok hasonló statisztikája. Hasonló tendencia érvényesül a méhnyakrák és a vastag- és végbélrák mortalitásában is. Bár az ellátás tízéves viszonylatban az esetek többségében javulást mutat, számos szolgáltatás színvonalában visszaesés indult. Mivel a pénzügyi nyomás nem csökken, és erőfeszítéseket igényel a növekvő igényeknek való megfelelés, az ellátás minőségének monitorozása fontosabb, mint valaha. (ZLL)

Forrás:
Quality Watch. Cause for Concern. Quality Watch annual statement 2014. The Health Foundation Nuffieldtrust, 2014.10.


Megjelenés dátuma: 2014-12-17 11:57:40