HealthOnline cikkek

Ország: Németország

Témakör: Minőségügy

Német minőségbiztosítási jelentés, 2014

Az Alkalmazott Minőségfejlesztési és Kutatási Intézet az Egészségügyben (Aqua-Intézet) 2014-es jelentésében 30 szolgáltatási területen 434 minőségi indikátor vonatkozásában 1557 német kórház orvosi és ápolói szolgáltatásainak folyamat és eredmény minőségét mutatja be.

A jelentés minőségi célkitűzéseket, a korábbi évekre vonatkozó összehasonlításokat, szakértői értékeléseket, ajánlásokat is tartalmaz. A 434 minőségi indikátor közül 167 mutató kockázattal korrigált formában (kor, nem, korábbi betegségek stb.) kerül publikálásra. A 2013-as indikátorok közül 40 (9,9 százalék) esetében javulás, 17 esetében (4,2 százalék) romlás volt tapasztalható. Az indikátorok 86 százalékánál az előző évhez képest nem történt változás. 31 indikátor újonnan bevezetett vagy módosított. A kórházaknak 295 minőségi indikátort kellett kötelezően publikálni.

2013-ban a német kórházak a minőségi célkitűzések jelentős részét elérték, és jó minőséget nyújtanak a kezelt betegeik számára. 224 indikátor esetében került sor normál cselekvési szükséglet meghatározására, ahol a referenciáktól eltérő eseteket egy strukturált dialógus keretében kell a szolgáltatóval tisztázni. 26 indikátor esetében állapítottak meg fokozott cselekvési szükségletet, azaz a szolgáltatóval folytatott strukturált dialógus mellett ezeket az eseteket már szakmai konferenciákon is megvitatják. A különös cselekvési szükségletet igénylő indikátorok száma az előző évhez képest összességében egyről hatra nőtt. Ezeknél az eseteknél a fenti intézkedéseken kívül hangsúlyt fektetnek az irányelvek kidolgozására és aktualizálására, intenzívebb implementálására vagy annak vizsgálatára, hogy az eredmények összefüggésbe hozhatók-e a finanszírozási rendszer hibás ösztönzésével.

A pacemakerek és defibrillátorok beültetésének minőségét hat területen mérik. Országos szinten az ellátás minősége továbbra is magas, bár a pacemakerek és defibrillátorok beültetését követően a beavatkozásokból eredő problémák miatt túl gyakran szükséges revíziós műtétek elvégzése. A szondával vagy zsebbel összefüggő komplikáció okozta újabb beavatkozások miatt a pacemakerek és a defibrillátorok esetében is különös cselekvési szükségletet állapítottak meg. A defibrillátor beültetésnél az indikáció felállításánál is különös cselekvési szükséglet áll fenn, bár az irányelveknek megfelelő indikációk aránya 2012-höz képest javult. Az irányelvek aktualizálásában és pontosításában a módszertani továbbfejlesztésnek három területre kell fókuszálnia: átvilágítási idő, amplitúdó meghatározás pitvari és szívkamra szondák esetén, perioperatív komplikáció. A jelentés arra is rámutat, hogy a komplikációs rátákat jelenleg alábecsülik, ezért a defibrillátor ellátásnál a nyomon-követéses monitorozás kiépítése folyamatban van, a pacemakerrel kapcsolatos ellátások esetében pedig 2015-ben veszi kezdetét.

Bár az ambulánsan szerzett pneumónia indikátorai többnyire jó minőséget és javulást mutatnak, a felvételkori légzésszám meghatározás 2012-höz képest a kórházak csaknem felénél a referenciaértéken kívül esik, ezért ennél az indikátornál is különös cselekvési szükségletet állapítottak meg. A felvételkori légzésszám meghatározásra még nincs egységesen alkalmazott standard, jóllehet ez nemzetközi irányelvekben is ajánlott egyszerű eszköz az akut kardiális, légzőszervi és anyagcsere betegségek értékelése során. A felvételkori légzésszám meghatározásban tapasztalt feltűnő esetek leginkább dokumentációs hiányosságokból, kórházon belüli áthelyezésekből, az orvosok műszakváltásaiból, a magas munkavállalói fluktuációból és a kórházi kezelés során késve diagnosztizált esetekből erednek.

Az emlősebészet terén szövetségi szinten összességében szintén jó az ellátás minősége, ennek ellenére a nyirokcsomó-eltávolítás nagy kiterjedésű és/vagy multicentrikus ductalis cc. in situ és emlőmegtartó terápia esetén különös cselekvési szükségletet vont maga után. A strukturált dialógus lefolytatása mellett, szükségesnek látták, hogy a témával szakmai konferenciákon is foglalkozzanak, és szükség van a kezelt betegek körében felmérések bevezetésére is.

Németországban évente mintegy 9000 gyermek születik 1500 gramm alatti testsúllyal, ezért régóta központi téma a nagyon alacsony súllyal világra jött koraszülöttek és újszülöttek adekvát ellátásának 1-es és 2-es szintű perinatális központokban történő biztosítása, illetve az ellátás transzparenciájának növelése. 2014 februárjában indult a www.perinatalzentren.org internetes oldal, ahol - jelenleg még önkéntes alapon - az országban működő 200 ilyen jellegű perinatális központ közül 90 intézmény publikálja ellátásával kapcsolatos eredményeit. A lakosok számára a portál egy kórházkeresővel könnyíti meg a perinatális központ kiválasztását. A szülészet szolgáltatási terület indikátorai közül csak a gyermekorvos jelenléte koraszüléseknél indikátornál kellett különleges cselekvési szükségletet elrendelni. Ez a kevés szülést lebonyolító klinikáknál okoz elsősorban problémát.

A szívsebészetben (aortabillentyű sebészet, koronária-sebészet, kombinált koszorúér- és aortabillentyű-sebészet) az ellátás minősége a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan, országos szinten magas szintű maradt.

Hasonlóképpen jó az ellátás minősége az ortopédiai és traumatológiai területeken. Pozitív trend jellemzi az eredményminőséget, és tovább javult a csípő- és térdízületek első beültetéséhez kapcsolódó indikáció felállítása. Mivel azonban növekvő azon betegek száma akik a térdízületi protézis beültetés után járásképtelenek maradnak, 2015-től rendszeres nyomon-követéses monitorozást kívánnak alkalmazni.

A transzplantáció és az élődonoros szervadományozás minősége összességében szintén jó, azonban a tüdő és a szív-tüdő transzplantációk kivételével jelentős csökkenés figyelhető meg a transzplantációk számában. Az utóbbi években problémák voltak az érintett betegek fekvőbeteg-ellátást követő monitorozásában, ezért 2013-ban bevezették a legrosszabb eshetőséget figyelembe vevő értékelést (azokban az esetekben, amelyekben a beteg túlélésével kapcsolatban a szolgáltató nem gyűjt és szolgáltat információkat, a beteg halálával számolnak). Ennek hatására a transzplantációval kapcsolatos dokumentáció minősége jelentősen javult.

A nőgyógyászati műtétek terén a méheltávolítások gyakoriságának növekedése miatt, és az indikáció jobb körülhatárolása érdekében szükség van a méheltávolításhoz kapcsolódó indikátorok bevezetésére, illetve a betegek szempontjainak felmérésekkel történő megismerésére. A tervek között szerepel ezen kívül az uro-nőgyógyászati beavatkozások (inkontinencia-sebészet, húgyhólyag és méhsüllyedés) minőségbiztosításba történő bevonása is.

A fekvőbeteg-ellátásban a rutinadatok alkalmazásával összességében sikerült növelni az átláthatóságot, ezért célkitűzés a transzparencia ambuláns szektorban történő megteremtése is. Erre várhatóan 2015-től lesz lehetőség.

Forrás:
Institut für angewandte Qualitätsförderung und Forschung im Gesundheitswesen GmbH (Aqua-Institut): Qualitätsreport 2013. https://www.sqg.de/sqg/upload/CONTENT/Qualitaetsberichte/2013/AQUA-Qualitaetsreport-2013.pdf

Megjelenés dátuma: 2014-12-19 12:31:56