HealthOnline cikkek

Ország: Lengyelország

Témakör: Fekvőbeteg ellátás

A kórházak tulajdonjogát átalakító törvénykezés Lengyelországban

A 2011-ben jóváhagyott, gyógyító tevékenységről szóló törvény célja az állami kórházak gazdasági társasággá alakítása volt. A tulajdonjogban végbement változások azonban sok esetben nem jártak együtt a kórházak működésének belső változásával és a pénzügyi helyzet javulásával.

A rendszerváltás után a lengyel egészségügyi intézmények irányításának jogi keretét kétszer reformálták: 1991-ben és 2011-ben. Az első jogi keretet 1991-ben az egészségügyi intézményekről szóló törvény adta, miszerint minden állami egészségügyi intézmény ("egység") három formát ölthet: költségvetési intézmény, autonóm egészségügyi intézmény és tudományos kutatóintézet.

Az 1990-es évek végéig a legtöbb kórház költségvetési intézményként működött, állami finanszírozással. A kórházakat az Egészségügyi Minisztérium, az orvostudományi egyetemek és a regionális hatóságok (vajdaságok) működtették. Az 1991-ben bevezetett autonóm egészségügyi intézmények jogi formáját a brit NHS trösztök mintájára alkották, amely lehetővé tette az egészségügy "belső piacának" kialakulását. A költségvetési intézménnyel ellentétben az autonóm egészségügyi intézmény jogi személynek számított és köteles volt elszámolni tevékenységének összes költségével. Ugyanakkor jelentős autonómiával rendelkezett belső szervezetét és munkaerő döntéseit illetően.

1999-ben Lengyelországban bevezették a kötelező egészségbiztosításon alapuló egészségügyi rendszert, amely a legtöbb kórházra kihatással volt. Az összes költségvetési intézménynek autonóm egészségügyi intézménnyé kellett átalakulnia, hogy egészségügyi szolgáltatásokra tudjanak szerződni az állami finanszírozóval (először 17 vajdasági betegpénztárral, majd 2003-tól a központosított Országos Egészségbiztosítási Pénztárral). A kórházak korábban felhalmozott adósságait megszüntették.

A költségvetési intézmények autonóm egészségügyi intézményekké alakítása ellenére az állami egészségügyi szektor egésze továbbra is jelentős adósságokat halmozott fel. Az eladósodás többnyire az állami kórházakat érintette, különböző mértékben: a kórházak 15%-a volt felelős az adósságok 80%-áért, ugyanakkor voltak profitot termelő kórházak is. Sok esetben az adósságokat az állam leírta vagy kifizette, néhány intézmény pedig büntetés nélkül halmozott fel adósságokat és használta fel infrastruktúra fejlesztésre vagy a bérek és a munkaerő növelésére, abban a reményben, hogy a jövőben eltörlik adósságukat. Az eladósodás megakadályozására a hatalmon levő liberális-konzervatív Civil Platform 2008-ban kötelezővé akarta tenni a kórházak gazdasági társasággá alakítását - elnöki vétó után ezt az un. B-terv követte, ami állami támogatás nyújtását jelentette az önkéntes átalakítás mellett döntő önkormányzatok számára.

A következő reformintézkedés 2011-ben történt a gyógyító tevékenységről szóló törvény beiktatásával. A törvény célja az állami egészségügyi ellátók gazdasági társasággá alakítása és ezzel a vállalkozó szellem erősítése az egészségügyi szektorban. Az ellátókat a Kereskedelmi Kód irányítja, a vállalkozás korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formáját öltheti. A gazdasági társasággá alakítást azért sürgették, mert az autonóm egészségügyi intézményekre úgy tekintettek, mint rosszul igazgatott, pénzügyi felelősség nélkül működő intézményekre. Ezzel szemben a Kereskedelmi Kód által irányított vállalatokat hatékonyabbnak gondolták.

A gyógyító tevékenységről szóló törvény jelentős változásokat vezetett be az egészségügyi szolgáltatások nyújtásában. A törvény bevezetett egy új jogi terminust - "terápiás entitás" -, amely felváltotta az 1991-ben bevezetett "egészségügyi egység" terminust. A terápiás entitásokat két fő kategóriára sorolták: vállalkozások (Kereskedelmi Kód által irányított vállalatok) és nem vállalkozások (autonóm egészségügyi intézmények és költségvetési intézmények). A törvény egyik fő célja az autonóm egészségügyi intézmények jogi formájának megszüntetése volt, vagyis az új terápiás entitások nem jöhetnek többé létre autonóm egészségügyi intézményként (leszámítva a már meglevők fúzióját). Ha egy autonóm egészségügyi intézménynek kifizetetlen tartozása van, akkor azt a tulajdonosnak három hónapon belül rendeznie kell, vagy 12 hónapon belül át kell alakítania az intézményt a törvény által meghatározott jogi formák egyikévé, vagy pedig az intézményt fel kell számolni. A törvény leegyszerűsítette a gazdasági társasággá alakítás útját és a bonyolult felszámolási folyamatot.

Lengyelországban 2011-ben 313 nem állami és 565 állami tulajdonú kórház működött, az utóbbi között található 440 önkormányzati általános állami kórház, 43 egyetemi kórház és 34 minisztériumi tulajdonú kórház. Nincsenek megbízható adatok a gazdasági társasággá alakított intézmények pontos számáról. 2013-ban 250-300 autonóm egészségügyi intézmény (többnyire kórház) átalakítása vált szükségessé gyenge pénzügyi tevékenység miatt, de közülük csak 40-50 volt képes lezárni a folyamatot az év végéig. 2011. július és 2013. október között mindössze 34 kórház gazdasági társasággá történő alakítása ment végbe. 2013 végére az átalakításra szánt állami támogatás 19%-át vették csak igénybe. Még nem állnak rendelkezésre 2014-es adatok, de úgy néz ki, az átalakítás mértéke jelentősen lelassult.

A Kereskedelmi Kód által irányított vállalatok megalakulása nem bizonyult csodaszernek a kórházi szektor pénzügyi problémáinak megoldására. A Lengyel Állami Számvevőszék vizsgálata szerint az elemzésben résztvevő 15 autonóm egészségügyi intézményből 10 még mindig el volt adósodva az átalakítás után is. Az a kis számú intézmény, amely képes volt profitot termelni, intézkedéseket foganatosított, hogy a fekvőbeteg ellátást a lakosság szükségleteihez és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződésekhez igazítsa. Lépéseket tettek még a működési költségek csökkentésére jobb munkaszervezéssel, a gyógyszerek és berendezések forgalmazóival kötött hatásos ármegállapodásokkal és a források hatékonyabb felhasználásával. Többletbevételeket termeltek az Egészségbiztosítási Pénztáron kívüli ellátókkal kötött szerződésekkel is.

A pénzügyi problémák fennmaradása mellett az átalakítás néhány pozitív eredménnyel is járt. A törvény megelőző hatással volt új adósságok felgyülemlésére, mivel a gazdasági vállalatok nagyobb pénzügyi felelősséget viselnek, így nagyobb fegyelemre késztetik a vezetőket. A gazdasági társasági forma nagyobb hatáskört biztosít a szakszervezetekkel való tárgyalások során is. A törvény eredményeképpen az állami kórházi szektorban az utóbbi években felhalmozódott adósság a várhatónál valószínűleg alacsonyabb volt, még a nehéz gazdasági helyzetben is.

A Lengyelországban és más országokban végbemenő átalakulás fő tanulsága, hogy a jogi forma egyszerű megváltoztatása nem jelent garanciát a pénzügyi teljesítmény javulására, ha mindez nem párosul a kórház működésének belső változásával. Erre jó példával szolgálnak a költségvetési intézményből autonóm egészségügyi intézménnyé, majd az autonóm egészségügyi intézményből gazdasági társasággá történő átalakulás tapasztalatai. A belső változás ösztönzésére és a kórházi szektor pénzügyi helyzetét javító környezet megvalósítására az egészségügyi szakérők a következő változásokat javasolják:

- Az állami kórházak nagyobb fokú ellenőrzése a hatékonyság javítása érdekében (pl. a költséges kiszervezés megszüntetése, a fizetések csökkentése, az infrastruktúra produktivitásának növelése).

- Állami forrásokból finanszírozott országos kórházi hálózat létrehozása és regionális hivatalok működtetése a lakosság egészségügyi szükségleteinek feltérképezésére, a kórházi ágyak számának és szerkezetének ezekhez a szükségletekhez való igazítása.

- Az állami tulajdon szerkezetének egyszerűsítése - jelenleg egy régióban a kórházak lehetnek a vajdaság, a megye és a városi önkormányzat tulajdonában, ahol mindegyik erősen védelmezi tulajdonát. Az egyedüli tulajdonos jobban teret engedne a változások bevezetésének.

- Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerződési szabályainak és fizetési rendszereinek javítása olyan módon, hogy előmozdítsa a klinikai hatásosságot, a minőséget és az integrált ellátást. (SZL)

Forrás:
Sagan, Anna: Implementation of the 2011 Therapeutic Activity Act: Will commercialization improve the financial performance of Polish hospitals? Health Policy, Volume 118, Issue 2, November 2014

Megjelenés dátuma: 2015-01-06 14:34:01