HealthOnline cikkek

Ország: WHO

Témakör: Minőségügy

Nyilvános adatközlés a szolgáltató-választás megkönnyítéséhez

Ahhoz, hogy a betegek döntést hozhassanak kezeléseikről vagy hosszú távú ellátás esetén mindennapi életvitelükről, választási lehetőséget kell biztosítani számukra, és ebben segíti a lakosságot a nyilvános adatközlés.

A szolgáltatóválasztásra irányuló stratégiák és az ezeket alátámasztó tényezők, előnyök és kihatások.

Az utóbbi időben egyre több információ érhető el az ellátás minőségéről és a szolgáltatók teljesítményéről. A betegek választási lehetőségét támogató politikák sokféle választást tesznek lehetővé pl. a terápia megválasztását, a biztosítóválasztást, az alap- és a fekvőbeteg-ellátás szolgáltatóinak kiválasztását stb.

Sok ország egészségügyében a kapuőrként funkcionáló háziorvosok vagy a biztosítók komoly feladatot vállalnak a betegek tájékoztatásában választási lehetőségeikről. Fontos a felhasználók és a betegek igényeinek és elvárásaiknak leginkább megfelelő döntésre vezető és a rossz döntésektől megóvó tájékoztatása.

Az Egyesült Királyságban az 1990-es években vezették be a szolgáltató-választással kapcsolatos stratégiákat. Ekkor még a háziorvosok és a hosszú távú ellátást irányító szakemberek hoztak ilyen döntéseket a betegek és a felhasználók helyett. Felmérések adatai szerint a 2010-es években a megkérdezettek 50 százaléka már maga választotta meg kórházi ellátása helyszínét. Jelenleg ennél többen, az emberek 80 százaléka tartja fontosnak a választási lehetőséget, de ennek realizálását bizonyos mértékig az életkor, nem, családi háttér és társadalmi-gazdasági helyzet is befolyásolja. Egy 2010-es vizsgálat szerint az 51 évesnél idősebb korosztály tagjai gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, tudatosabban hoznak szolgáltatóválasztással kapcsolatos döntést és nagyobb valószínűséggel utaznak egy távolabbi helyszínen működő kórházba, mint a 16-35 évesek vagy a szolgáltatásokat kevésbé igénybe vevők.

A szolgáltatóválasztással kapcsolatos stratégiák megvalósítása érdekében, a döntéshozók lépéseket tesznek
- az intézetekbe történő és az intézetek közötti beutalási módozatoknak a betegek igényeit figyelembe vevő megváltoztatására,
- a rövid és a hosszú távú ellátást igénylő betegek számára nyújtott szolgáltatások minőségének, eredményességének és egyben a betegek közérzetének javítására
- a közép és a hosszú távú ellátás finanszírozásával kapcsolatos döntéshozatal hatékonyabbá tételére.

Nyilvános adatközlés a rövid távú kezelést nyújtó ellátás viszonylatában

Az első szélesebb körű tájékoztatást nyújtó jelentések - New York állam és Pennsylvania Kardiológiai ellátással kapcsolatos Jelentései 1989-ben és 1992-ben készültek az USA-ban. A minőségügyi jelentések tartalmában és számában elért eredmények részben a technológiai fejlesztéseknek, illetve az adatgyűjtés és tárolás kapacitásnövekedésének tulajdoníthatóak, de a nyilvános adatközléssel kapcsolatos mélyinterjúkon alapuló áttekintés még így is azt jelzi, hogy a betegek döntéseik meghozatala során ritkán alkalmazzák a minőséggel kapcsolatos információkat. Az 1990-es évek elején, a betegszámban korlátozottan ugyan, de kimutatható volt némi növekedés New York szívsebészeti kimeneteinek közzététele után, de más tanulmányok nem vezettek ilyen eredményre.

Hollandiában egy, kórházból hazabocsátott 1404 beteg körében végzett 2010-es felmérés kimutatta, hogy a betegeknek csupán három százaléka használta az internet (http://www.kiesbeter.nl/) információit döntése meghozatalához. Ugyanígy egy 2010-es angliai felmérés szerint a betegeknek mindössze négy százaléka nézte meg kórházválasztása előtt az NHS minőségügyi tájékoztatást nyújtó internetes honlapját (http://www.nhs.uk/)

Svédországban 2011-ben az alapellátás orvosairól leginkább az orvosok maguk adtak tájékoztatást. E mellett csak három százalékra volt tehető a választásukhoz interneten http://skl.se/ tanácsot keresők száma. Ez alól a trend alól a rövid távú kezelést nyújtó ellátás viszonylatában az USA képezi a legfőbb kivételt, mivel egy 2008-as és egy 2013-as tanulmány szerint az idősek közel negyede érdeklődött biztosítóválasztása előtt a Medicare biztosítás értékelése iránt. Az értékelő jelentésről viszonylag kevesen tudtak, és 2011-ben az ezt ismerőknek is kevesebb, mint egyharmada használta ezt segítségként döntéshozatalához

Nyilvános adatközlés a hosszú távú ellátásról

A hosszú távú ellátással kapcsolatos felmérések eredményei hasonlóak. Ezek szerint a minőségről szóló jelentéseket kevesen ismerik, így kevesen hoznak ezek alapján döntést.
2009-ben Írország Szociális Ellátást felügyelő Bizottsága (CSCI) piackutatást kezdeményezett a szolgáltatók értékelésének felhasználásáról. E szerint míg a gondozóotthoni ellátás kiválasztása előtt az ilyen ellátást igénylők rokonainak egyötöde hozta meg döntését az értékelés ismeretében, addig ez az érintetteknek csak az egy százalékára volt jellemző. Az USA-ban egy 2009-es tanulmány szerint a gondozóotthonok lakóinak családtagjai 12 százalékos arányban kerestek a gondozóotthonokkal kapcsolatos információt a weben, de ez többnyire csak tájékozódás volt, és nem érintette érezhetően a választással kapcsolatos döntésüket, mivel az ilyen jellegű tájékoztatás elérése és megértése is problémát jelenthetett, és e helyett az érintettek inkább a rokonok és a közeli ismerősök tapasztalatain alapuló tanácsokra hagyatkoztak.

A minőségről szóló nyilvános adatközlés

A betegek tájékozott döntéshozatalához való segítségnyújtás mellett, a nyilvános adatközlést szolgáló rendszerek többféle célközönséget - a szolgáltatások vásárlóit, szabályozóit és magukat a szolgáltatókat - elérve mozdítják elő a rövid és a hosszú távú ellátás hatékonyságát, azzal hogy ráirányítják a az illetékesek figyelmét a minőségi problémákra, segítenek ezek kiküszöbölésében, illetve az elért eredmények piaci hasznosításában.

Az utóbbi három évtizedben felgyorsult a szolgáltatókról szóló minőségügyi tájékoztatás, és sok, stabil gazdasági helyzettel rendelkező ország illetékesei - a kormányhivatalok, biztosítók és kereskedelmi társaságok helyi, regionális és országos szinten egyre több weboldalon nyújtanak ilyen jellegű információt a különböző felhasználóknak. Dániában és Svédországban elsődleges cél a teljesítmény egyik meghatározó eleméről, a várakozási időről való tájékoztatás, ugyanakkor más rendszerek jelentései összetettebbek, így Anglia és Hollandia klinikai indikátorokon és a betegek tapasztalatain alapuló átfogóbb információval (http://www.nhs.uk/)(http://www.kiesbeter.nl/) segíti a választással kapcsolatos döntéshozatalt. Egyes, biztosítás-alapú rendszerekben pl. Németországban kötelező az adatjelentés a kórházi betegfelvételekről, és ezeket az adatokat a különböző közigazgatási szintek együttesen alkalmazzák. A megosztottabb rendszerekben, pl. az USA-ban kiegészítő intézkedések révén bővül a már eredetileg is nagy mennyiségű adminisztratív és minőségügyi információt tartalmazó adatbázis.

Hollandiában az életminőség sok aspektusát szolgáltatói szinten, az Egyesült Királyságban 2009-ben regionális szinten mérték és tették közzé. Angliában az életminőség mérésének egyik legelterjedtebb módszere 2009-től a Felnőttek Szociális Ellátásának Kimeneteit jelző Eszköztár alkalmazása volt , majd 2011 márciusában adták ki a Felnőttek Szociális Ellátásának Kimeneteit tartalmazó Struktúrát (ASCOF), mely ettől fogva meghatározta a felnőttek szociális ellátásának irányait és az áttekinthetőség biztosításának legfőbb eszközéül szolgált. Jelenleg előkészítés alatt áll a felnőttek szociális ellátásával kapcsolatos 2015-2016-os kézikönyv.

Dánia régiói 2001-ben tettek lépéseket a Sundhed számítógépes egészségügyi portál https://www.sundhed.dk/ kialakítására azzal a céllal, hogy egy közös ponton tegye elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat és ezek minőségügyi vonatkozásait. A betegek számára a web portál nyújt hozzáférést azokhoz az adatokhoz, melyeket a kórházak az országos indikátor-készlet alapján bizonyos problémák kezelésének minőségével kapcsolatban közölnek, egyben a betegeknek lehetőségük nyílik a háziorvosukkal való időpont-egyeztetésre, receptjeik megújítására és a gyógyszerelési adataikba való betekintésre. 2006 óta részletesebb összehasonlítható információk - minőséggel kapcsolatos osztályozás és a kezelések során fellépő kedvezőtlen eseményekről szóló kötelező bejelentések információi is elérhetőekké váltak elektronikus formában. 2012-től a sundhed.dk weboldalon továbbra is elérhetőek a betegek tapasztalatai alapján feltüntetett kórházi besorolások, valamint a várakozási idővel kapcsolatos információk minden állami kórház vonatkozásában.

Németországban a "Weisse Liste" elnevezésű jegyzéket egy, a betegek és a felhasználók szervezeteivel szoros együttműködésben álló magán alapítvány állította fel 2008-ban, azzal a céllal, hogy átláthatóbb képet nyújtson a szolgáltatók teljesítményéről, és lehetőséget teremtsen a betegek számára, hogy orvosok segítségével választhassanak szolgáltatót. A "Weisse Liste" (http://www.weisse-liste.de/) segítséget nyújt az orvos, a kórház vagy a gondozóotthon kiválasztásához a betegek, a gondozásra szorulók és családtagjaik számára.

A gondozóotthonokkal kapcsolatos nyilvános adatközlés

A gondozóotthonok által nyújtott ellátás minőségéről szóló információk felhasználásával foglalkozó szakirodalom többségében az USA-beli gondozóotthonok összehasonlítását lehetővé tevő Medicare website (www.medicare.gov/nursinghomecompare) anyagára összpontosul. A 2002 óta online elérhető weboldalt az USA kormányának Medicare & Medicaid Központjai működtetik. A website részletes információt tartalmaz minden Medicare és Medicaid által akkreditált gondozóotthonról. A közzétett információk többsége az 1980-as években kifejlesztett Resident Assessment Instrument (RAI) eszköz értékelésein alapul. A website a hosszú távú ellátás intézményi szintű méréseiről három területen nyújt információkat: a kormányzati egészségügyi felülvizsgálatok alapján folytatott értékelések, a dolgozók értékelései, és az intézmény jellemzőinek bizonyos témakörökre összpontosító értékelése. Az 1990-es évek óta, a RAI tevékenysége nemzetközi méretűvé vált (InterRAI) (http://www.interrai.org/), és a különböző egészségügyi rendszerek vagy kötelező, vagy önkéntes jelleggel (pl. a finn Palveluvaaka website (http://www.palveluvaaka.fi/web/guest/) alkalmazzák a minőség monitorozására, minőségjelentések készítésére, illetve az ellátás anyagi vonzatainak meghatározására.

Hollandiában a gondozóotthoni ellátásról és szolgáltatóiról szóló információ az Országos Népegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet KiesBeter website-ján (http://www.kiesbeter.nl/) található. A website a Felelősségteljes Ellátás Minőségügyi Struktúrájának indikátorairól közöl jelentéseket, és átfogja a betegek és gondozottak tapasztalatain alapuló indikátorokat, illetve ezeknek a Fogyasztói Minőségügyi Index (CQI) által közölt méréseit. A KiesBeter a szolgáltatók által jelzett teljesítmény indikátorokat, valamint olyan minőségügyi információkat is tartalmaz, mint a betegek eleséseinek száma vagy a műhibák gyakorisága.

Angliában a gondozóotthonok potenciális felhasználói számára 2010 óta a Care Quality Commission (CQC) nyújt website-ja révén (www.cqc.org.uk) minőségügyi felmérésein alapuló tájékoztatást. A gondozóotthonokon kívül a többi szolgáltatóról nyújtott tájékoztatást is átfogó CQC jelenleg csillagjelzésű értékelési eljárásainak megváltoztatásán dolgozik, és a szolgáltatókról szóló oldalak újabban már az NHS Choices (http://www.nhs.uk/)
website-on érhetőek el, tájékoztatást nyújtva egyebek között arról is, hogy a szolgáltató részt vesz-e bizonyos minőségbiztosító programokban.

Németországban hasonlóan Angliához a Betegpénztárak Egészségügyi Szolgálata (Verband der Arztkassen) által végzett felmérések képezik a szolgáltatókról nyújtott információk alapját. A tájékoztatás a (www.pflegelotse.de) website-on jelenik meg, illetve a gondozóotthonokban kerül kifüggesztésre. A website tájékoztatást nyújt az ápolói és az orvosi szolgáltatásokról, a dementiában szenvedő betegek gondozóotthoni ellátásáról és a felhasználók körében rendszeresen végzett felmérések eredményeiről.

Szolgáltatóválasztás a betegek és a gondozásra szorulók által

A szakirodalom szerint a szolgáltatóválasztás többnyire nem klinikai tényezőktől függ, sokszor az intézmény helyszíne a meghatározó, de a döntéshozatal sokszor betegcsoportok vagy felhasználói csoportok szerint is különböző képet mutathat, illetve szolgáltatástípus esetén is változó lehet.

A fekvőbeteg-ellátó intézmény kiválasztásában többnyire lakóhelyhez közeli elhelyezkedése, az ellátással kapcsolatos személyes tapasztalatok és a kedvező várakozási idők játszanak döntő szerepet. A háziorvos-választást és a hosszú távú ellátással kapcsolatos választásokat inkább a személyes elgondolások és igények határozzák meg.

A nyilvános adatközlést szolgáló rendszer felállításához felhasználható indikátorok

Az ellátás minőségével kapcsolatos adatjelentésnél kulcsfontosságú, hogy a kimenetek közlését megelőzően különös figyelmet fordítsanak a betegek és a felhasználók jellemzőinek eltéréseire. A kimenet indikátorok esetében a statisztikailag szignifikáns eltérések megállapításához sokkal több megfigyelésre lehet szükség, mint amennyi az éves beavatkozások vagy kezelések száma. A kisebb adatminták rendelkezésre állásakor folyamat indikátorokkal lehet a szignifikáns eltéréseket megállapítani.

A jelentések széles körben való elterjesztéséhez felhasznált adatforrások háromfélék lehetnek: adminisztratív, felügyeleti és személyre szabott adatforrások. Az adminisztratív adatokat rutinszerűen gyűjtik pl. az allokációkkal kapcsolatban, és a teljesítménnyel kapcsolatos információkat a továbbiakban ezekből szűrik le. Erre példa a Kórházi Epizódok Statisztikája Angliában, egy, a kórházak által az NHS számára a betegellátás finanszírozásához rendelkezésre bocsátott adatkészlet a kórházi felvételekről, az előjegyzésekről és a sürgősségi osztályok felkereséséről. A felügyeleti adatokat rutinszerűen gyűjtik a tevékenységek és a teljesítmény rendellenességeinek kiszűréséhez. A hosszú távú ellátás felhasználói számára Svédország regiszterkészletet állított fel, melynek részét képezi a Senior Alert (időseket figyelmeztető) regiszter, mely személyes adatokat tartalmaz az elesésekről, az alultápláltságról, sebekről; a palliatív ellátással kapcsolatos adatok regisztere; és a dementiával diagnosztizált esetek adatainak regisztere. A személyre szabott adatok gyűjtése szolgál kifejezetten a minőség és a teljesítmény monitorozására. Ezeket az adatokat rutinszerűen, rendszeres időközönként vagy ad hoc módon gyűjtik a teljesítményekkel kapcsolatos tájékoztatás stratégiáinak megfelelően. Így pl. Hollandiában a hosszú távú ellátás felhasználóinak és családtagjaiknak tapasztalatait gyűjtő CQI rendszeres időközönként folytat adatgyűjtést. Ad hoc adatgyűjtés Ausztráliában, Angliában és Hollandiában folyik, és ennek eredményeit, ugyanúgy mint a rendszeres vizsgálatokéit rutinszerűen teszik fel a website-okra.

A minőségjelzésben újabban jelentkezik a betegek és a hosszú távú ellátás felhasználói által közvetlenül folytatott értékelés. Angliában ezek az értékelések az NHS Choices elnevezésű kormányzati website szolgáltatói oldalán jelennek meg, mely visszacsatolást tesz lehetővé, és más website-okkal is kapcsolatot teremt. Hollandiában egy ellátási térkép Care Map Netherlands (Zorgkaart Nederland; (www.zorgkaartnederland.nl) biztosít kapcsolatot egy olyan weboldallal, mely közli a betegek és a felhasználók értékeléseit. Az USA-ban a Medicare Nursing Home Compare (gondozóotthoni összehasonlításokat lehetővé tevő) (http://www.medicare.gov/nursinghomecompare/) website-ja kevésbé látogatott a felhasználói észrevételek hiánya miatt.

A döntéshozók számára is fontos kérdés, hogy melyik adatforrás információi a legobjektívabbak, mivel ez hatással van a betegek és a felhasználók adatfelhasználásának mértékére. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások szerint az ország lakossága szkeptikusan viszonyul az egészségügy minőségével kapcsolatos kormányzati statisztikákhoz. Az illetékesek és közöttük a döntéshozók körében egyetértés van abban, hogy a szolgáltatók statisztikái nem nyújtanak egyértelmű információt, de bizonyos információforrások előnyben részesítése országspecifikus is lehet, és sokszor összefügg azzal, hogy egy rendszer milyen fejlesztés alatt áll, illetve hogy milyen módon finanszírozzák. Az információforrást mindenütt be kell azonosítani ahhoz, hogy segítséget nyújthasson a lakosságnak az információ minőségéről hozandó döntéséhez.

A minőségről szóló információk egyre szélesebb körben érhetőek el az interneten, így az USA-ban a website-ok olyan mértékben terjedtek el, hogy már olyan weboldal is létezik (www.informedpatientinstitute.org) , amelyik kifejezetten az ezek közötti választáshoz ad tanácsot. Sok országban az aktív korú lakosság jelentős része nem rendelkezik alapvető számítógépes ismeretekkel, tapasztalatokkal a mindennapi feladataik ellátásához. 2013-ban az ICT- alkalmazás legmagasabb szintjeit Hollandiában, Norvégiában és Svédországban jegyezték fel, ezzel szemben Olaszországban, Lengyelországban, a Szlovák Köztársaságban és Spanyolországban volt a legalacsonyabb mértékű a számítógép használata.

A nyilvános adatközlés igénybevételének elősegítése

A nyilvános adatközlések sokfélesége nyilvánul meg az ezt különféleképpen pl. abszolút számokkal, százalékjelekkel, szimbólumokkal, stb.tükröző módszerekben. Az abszolút értékek jelezhetik a teljesítmény jó vagy kevéssé megfelelő szintjét, de a szolgáltatók tevékenységét is összehasonlíthatóvá tehetik. A nyilvános adatközlés igénybevétele fokozható a felhasználók számára releváns minőségmutató adatok közzétételével, az indikátoroknak a felhasználói igények szerinti közlésével, valamint a minőségjelző módszerek javításával, mivel ezzel egyszerűbbé tehető a minőségről szóló információk értelmezése.

Fontos az információk osztályozása is, ahhoz hogy a tájékoztatást igénybe vevők figyelme a lényegesebb elemekre (pl. a biztonságra) irányuljon, illetve hogy választásaikat ne érje olyan hatás, mely elképzeléseikkel ellenkező döntésre vezetne.

Sok esetben kihívást jelent, hogy a rövid és a hosszú távú egészségügyi ellátás minőségével kapcsolatos információk fokozott igénybevételében nem annyira a nyilvános adatközlés, hanem inkább a barátok, családtagok és a szolgáltatók által nyújtott tájékoztatás játszik nagyobb szerepet.

A nyilvános adatközlés felhasználásának előmozdításához az egészségügyi és a hosszú távú ellátás minőségével kapcsolatos lakossági ismeretek bővítésére, a nyilvános adatközlés felhasználásának tudatosabbá tételére, egyben a szakemberek adatközlést megújító törekvéseinek támogatására van szükség, de alapvető a megfelelő anyagi erőforrások rendelkezésre állása, és a választási lehetőségek biztosítása is. Mindezek alapján elmondható, hogy átfogó stratégia kialakítása szükséges a lakosság döntéshozatalának nyilvános adatközlés révén történő előmozdításához (ZLL)

Forrás:

Kumpunen,S. - Trigg, L. - Rodrigues, R.: Public reporting in health and long-term care to facilitate provider choice. European Observatory on Health Systems and Policies, WHO 2014, Policy Summary, 13, 1-39.
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0020/263540/Public-reporting-in-health-and-long-term-care-to-facilitate-provider-choice-Eng.pdf?ua=1

Megjelenés dátuma: 2015-02-04 16:45:18