HealthOnline cikkek

Ország: EU

Témakör: Népegészségügy

Eurobarométer a dohányzásról 2015

A 2015-ös Dohányzási attitűdökkel kapcsolatos Eurobarométer felmérés szerint a dohányosok aránya Európában két százalékponttal csökkent 2012 óta, ugyanakkor az európai lakosság mintegy negyede továbbra is dohányzik. A dohányzók aránya Svédországban és Finnországban a legalacsonyabb, Görögországban és Bulgáriában pedig a legmagasabb. Az elektromos cigaretták alkalmazása az európai lakosság körében növekedett, főként a dohányzásról való leszokás érdekében használják, habár hatása nem bizonyított.

A dohányzás továbbra is a legnagyobb elkerülhető egészségügyi kockázatot jelenti az Európai Unió lakossága számára: évente mintegy 700 ezer halálozásért felelős. A dohányosok mintegy fele esetében tapasztalható korai halálozás, ami átlagosan 14 elveszített életévet jelent. A dohányzás több megbetegedés, így például a kardiovaszkuláris és légzőszervi betegségek egyik fő rizikófaktorának tekinthető.

Az Európai Unió az utóbbi időben számos intézkedést hozott a dohányzás csökkentésére, beleértve a dohánytermékek szabályozását, a dohánytermékek reklámozásának korlátozását, a dohányfüst-mentes környezetek bevezetését, valamint dohányzásellenes kampányok lefolytatását. A legutóbbi kezdeményezések között kiemelt fontosságú a 2014. április 3-án elfogadott, Dohánytermékekre vonatkozó, felülvizsgált Irányelv (2014/40/EU, http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/dir_201440_hu.pdf), melynek célja a dohánytermékek kevésbé vonzóvá tétele a fiatalkorúak számára. A direktíva több intézkedést is magában foglal, így például 2016. május 1-i hatállyal megtiltja a dohány ízét elfedő aromák, valamint a karcsúsított és a 20 szálnál kevesebb cigarettát tartalmazó csomagolások alkalmazását, és kötelezővé teszi a csomagolás 65 százalékára kiterjedő egészségügyi figyelmeztetések feltüntetését. Az EU intézkedései, kezdeményezései a belső piac megfelelő működését célozzák a lakosság egészségének védelme mellett, különös tekintettel a lakosság védelmére a dohányzás káros hatásaival szemben, a dohányzásról való leszokás támogatására és a dohányzásra való rászokás elleni ösztönzésre.

Az EU 2003 óta rendszeresen készít közvélemény-kutatást az uniós polgárok dohányzással kapcsolatos attitűdjeiről. A legutóbbi Eurobarométer felmérést 2014. november-december folyamán végezték az EU 26 tagállamában, és 2015 májusában, a Dohányzásellenes Világnap (május 31.) alkalmából publikálták. A jelenlegi kutatás során mintegy 28 ezer, különböző társadalmi-demográfiai csoportokhoz tartozó uniós polgárral készítettek személyes interjút. A felmérések célja, hogy elemezzék a dohányzás gyakoriságát és a dohányfüstnek való kitettséget a közterületeken, feltárják a dohányzás motivációs tényezőit, és elősegítsék a dohányosok számának csökkentését az EU-ban. A legutóbbi Eurobarométer az elektromos cigaretták használatára, valamint a dohánytermékek reklámozására vonatkozóan is tesz fel kérdéseket.

A 2015-ös Eurobarométer felmérés eredményei arra mutattak rá, hogy a dohányzás csökkenő tendenciát mutat az Európai Unió országaiban: a dohányosok aránya 2 százalékponttal (28 százalékról 26 százalékra) csökkent a 2012-es felméréshez viszonyítva. A dohányzók arányának legnagyobb, négy százalékpontos visszaesése a 15-24 év közötti korosztály esetében volt tapasztalható (29 százalékról 25 százalékra). A dohányzás területén továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes tagországok között. A dohányzók aránya Svédországban és Finnországban a legalacsonyabb (11, ill. 19 százalék), Görögországban és Bulgáriában pedig a legmagasabb (38, ill. 35 százalék). A leszokási kísérleteket tekintve a dohányosok 59 százaléka már próbálkozott a leszokással, 19 százalékuk az elmúlt 12 hónapban tett kísérletet a dohányzás abbahagyására. Az elektromos cigarettákat az európaiak 12 százaléka próbálta (vö.: 2012-ben 7 százalék). Az elektromos cigarettát fogyasztók mintegy kétharmada nyilatkozta, hogy azt a dohányzás csökkentése vagy abbahagyása céljából próbálta ki. Ugyanakkor az elektromos cigaretta a dohányzásról való leszokásban nem bizonyult hatékony eszköznek, mivel használata révén a korábbi dohányosok csupán 14 százalékának sikerült abbahagynia a dohányzást. Az európai polgárok átlagosan 17,6 éves korukban kezdenek rendszeresen (azaz legalább hetente egyszer) dohányozni, ami nagyjából egyezik a korábbi felmérések adataival.

Részletes kutatási eredmények

1. Dohányzás: 2012 óta csökkent a dohányosok aránya

Az uniós polgárok mintegy negyede (26 százaléka) dohányzik (vö.: 2012-ben 28 százalék), ami magában foglalja a dobozos cigaretta, szivar, szivarka fogyasztását és a pipázást is. A megkérdezettek további egyötöde állította, hogy korábban dohányzott, de már abbahagyta, miközben a válaszadók 54 százaléka sohasem dohányzott (vö.: 2012-ben 51 százalék). A legnagyobb, négy százalékpontos csökkenés a 15-24 év közöttiek esetében volt megfigyelhető (29 százalékról 25 százalékra), így ebben a korosztályban a dohányosok aránya most először volt alacsonyabb, mint az uniós átlag.
A dohányzás gyakoriságában jelentős földrajzi különbségek is vannak. A dohányzók aránya általában magasabb az EU déli tagállamaiban, így pl. Görögországban, Bulgáriában, Horvátországban és Franciaországban (38-32 százalék), az északi tagállamokban pedig alacsonyabb (Svédország 11, Finnország 19 százalék). Összességében véve 17 tagországban a megkérdezettek legalább egynegyede dohányos.

A legtöbb tagállamban csökkent a dohányosok aránya 2012 óta. Gyakorlatilag 2006 óta folyamatosan csökkenő trend mutatkozik, összesen hat százalékpontos csökkenés volt tapasztalható. 2006 óta a legnagyobb mértékű csökkenés a dohányosok arányát tekintve Észtországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban következett be, Portugáliában viszont ugyanezen időszakban hét százalékpontos növekedés volt megfigyelhető.

Magyarországon a 2015-ös Eurobarométer szerint a válaszadók 30 százaléka dohányzik, ami az EU-n belül a hatodik legmagasabb arány, a 2012-es felméréshez képest viszont két százalékpontos csökkenést jelent. A férfiak körében 38 százalék, a nők körében 23 százalék a dohányosok aránya (vö: EU-átlag férfiak 31 százalék, nők 22 százalék). A 15-24 év közötti korosztály negyede (EU-átlag ugyanennyi), a 25-39 évesek 41 százaléka (EU-átlag: 33 százalék), a 40-54 év közötti korosztály 39 százaléka (EU-átlag: 34 százalék), az 55 év fölöttiek 19 százaléka (EU-átlag 17 százalék) dohányzik. A megkérdezettek 11 százaléka nyilatkozta, hogy korábban dohányzott, de már leszokott, és 59 százalék állította, hogy sohasem dohányzott (ez 2012-höz viszonyítva hat százalékpontos növekedést jelent).

Az európai dohányosok átlagosan 14,4 szál cigarettát szívnak el naponta (2012: 14,2). A nemek arányát tekintve a férfiak által elszívott átlagos napi mennyiség 15,6 szál, nők esetében 12,9 szál. A naponta átlagosan elszívott cigaretták száma Ausztriában, Görögországban és Cipruson (napi 19-20 szál) a legmagasabb, Svédországban, Hollandiában és Észtországban pedig a legalacsonyabb (9-12 szál). Magyarországon a naponta átlagosan elszívott cigaretták mennyisége 16,1 szál, ami az uniós átlag fölötti. Általánosságban elmondható, hogy a naponta elszívott cigaretták mennyisége az életkorral nő: a 15-24 év közöttiek átlagosan 11,4, a 25-39 év közöttiek 13,9, az idősebbek 15,2-15,5 szál cigarettát szívnak el napi szinten. Az iskolázottsággal párhuzamosan ugyanakkor csökken a naponta átlagosan elszívott cigaretták mennyisége: a legalacsonyabb iskolázottsággal rendelkező megkérdezettek átlagosan napi 16,1 szálat, a legmagasabb iskolázottsággal rendelkezők 13,4 szálat szívnak el.

2. Dohányfüstnek való kitettség

A dohányfüstnek való kitettség a bárokban és éttermekben tovább csökkent. Mindössze a válaszadók 12 százaléka számolt be dohányfüstnek való kitettségről étteremben (vö.: 2012-ben 14 százalék), és 25 százalék nyilatkozta, hogy bárban vagy pubban tapasztalt dohányfüstnek való kitettséget (vö.: 2012: 28 százalék) az elmúlt fél évben. Ugyanakkor nem volt tapasztalható olyan nagymértékű visszaesés a dohányfüstnek való kitettség terén a bárokban és éttermekben, ami elsősorban annak tudható be, hogy számos európai országban már 2012 előtt hatályba léptek a nyilvános helyeken történő dohányzásra vonatkozó korlátozások, és a 2012-2014 közötti időszakban kevesebb törvényi változás történt e téren. A kelet-közép-európai országokban nagyobb arányban nyilatkozták a megkérdezettek, hogy tapasztaltak dohányzást az éttermekben és bárokban az elmúlt fél évben. Az Eurobarométer kutatói felhívják a figyelmet a törvények kikényszerítésének fontosságára. Például Görögországban és Cipruson is kimondottan magasnak bizonyult az éttermekben történő dohányzás gyakorisága, annak ellenére, hogy teljes tilalom van érvényben az éttermekben történő beltéri dohányzásra. Magyarországon a válaszadók 9 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt fél évben tapasztalt dohányzást bárban vagy pubban, ami a 2012-es szinthez képest rendkívül nagymértékű, 49 százalékpontos csökkenést jelent, éttermek esetében pedig a megkérdezettek 5 százaléka nyilatkozott így, ami 27 százalékos csökkenés az előző felméréshez viszonyítva. (Magyarországon 2012. január 1-től hatályos a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szigorítása, amely többek között a szórakoztató, vendéglátó helyek beltéri egységeiből tiltotta ki a dohányzást.)

Az európai munkavállalók csaknem háromnegyede (73 százaléka) ritkán vagy soha nincs kitéve beltéri dohányfüstnek a munkahelyen. A beltéri dohányfüstnek való kitettségről a munkahelyek esetében legnagyobb arányban Görögországban, Romániában, Cipruson és Lengyelországban számoltak be a válaszadók. Cipruson és Lengyelországban 2012 óta jelentős növekedés is bekövetkezett ezen a területen. Hazánkban a válaszadók 70 százaléka nyilatkozott arról, hogy soha vagy szinte soha nincs kitéve a munkahelyen beltéri dohányfüstnek.

3. A dohányzásra való rászokás és a dohányzásról való leszokás

Az európaiak átlagosan 17,6 évesen kezdenek dohányozni (rendszeresen, legalább hetente egyszer). Az elmúlt 12 hónapban majdnem minden ötödik dohányos (19 százalék) próbálkozott leszokással, és további 41 százalék tett erre kísérletet több mint egy évvel ezelőtt. Tehát összességében a megkérdezett európai dohányosok mintegy 60 százaléka kísérletezett már a leszokással. Az észak-európai dohányosok nagyobb arányban próbálkoznak a leszokással: Hollandiában, Dániában, Lettországban, Svédországban és Litvániában a dohányosok több mint háromnegyede nyilatkozta ezt.
A leszokással próbálkozók 65 százaléka nyilatkozta, hogy nem vett igénybe segítséget a leszokáshoz, 12 százalékuk alkalmazott nikotinpótló gyógyszeres kezelést (pl. tapaszokat), 10 százalékuk elektromos cigarettát vagy hasonló eszközt használt, csak 5 százalékuk kért tanácsot orvostól vagy más egészségügyi szakembertől, 3 százalékuk pedig alternatív terápiát vett igénybe. A 2012-es felmérés eredményeihez viszonyítva (két százalékponttal) több válaszadó nyilatkozta, hogy elektromos cigaretta vagy füstmentes cigaretta segítségével próbált leszokni a dohányzásról, ami arra utal, hogy az európaiak egyre nagyobb arányban tekintik ezeket potenciális eszköznek a leszokásra, ugyanakkor ezen eszközök tényleges hatása jelenleg vita tárgyát képezi.
Magyarországon a jelenlegi és ex-dohányosok 59 százaléka nyilatkozta, hogy 15-18 éves kora között kezdett rendszeresen dohányozni, 16 százalékuk 15 éves kora előtt, 19 százalékuk 19-25 éves kora között, 6 százalékuk 25 éves kora után. A magyar dohányosok 55 százaléka állította, hogy már próbálkozott leszokással, ebből 17 százalék az utóbbi egy évben.

4. Elektromos cigaretták és hasonló eszközök alkalmazása

Az európai polgárok 12 százaléka próbálta ki az elektromos cigarettát, és jelenleg mintegy két százalék használja ezt a viszonylag új terméket, ami 2012-höz képest növekedést jelent (vö.: 7, ill. 1 százalék). A fiatalabb korosztály körében nagyobb arányban vannak jelen az elektromos cigarettát kipróbálók: a 15-24 év közöttiek 13 százaléka, míg az 55 év fölötti válaszadók 3 százaléka használta. Franciaországban volt a legmagasabb azok aránya, akik már kipróbálták az elektromos cigarettát, valamint azok aránya is, akik jelenleg is használják ezt a terméket. Miközben az európaiak mintegy 67 százaléka a dohányzás csökkentése vagy a teljes leszokás céljából próbálja ki az elektromos cigarettát, csak a dohányosok 21 százaléka tudta csökkenti a dohányzást ezzel az újfajta termékkel, és csak 14 százalékuk tudta abbahagyni a dohányzást ennek segítségével.
Hazánkban mindössze a válaszadók 7 százaléka állította, hogy korábban már kipróbálta vagy használta az elektromos cigarettát, de jelenleg már nem használja.

5. A lakosság tudatossága és attitűdjei a dohánytermékekkel és elektromos cigarettával kapcsolatban

Hasonlóan a 2012-es felmérés eredményeihez, a legutóbbi megkérdezés is arra világított rá, hogy az európaiak többsége egyetért a dohányzásra és elektromos cigarettákra vonatkozó szigorú politikai intézkedésekkel. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja a dohánytermékek nyomon követhetőségének fejlesztését, az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében, még akkor is, ha ez a dohánytermékek árának növekedéséhez vezet (idén ez a téma áll a Dohányzásmentes Világnap középpontjában). Az európai válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) egyetért a dohánytermékek boltokban vagy értékesítési pontokon történő reklámozásának tilalmával, és szintén csaknem kétharmada (64 százaléka) támogatja a dohánytermékek online értékesítésének tilalmát, valamint az elektromos cigaretták tilalmát azokon a helyeken, ahol a dohányzás is tilos (63 százalék vélekedik így). A dohánytermékekre kivetett adók növelése élvezi a legkisebb támogatottságot a felsorolt intézkedések közül, de a válaszadók többsége (53 százaléka) erre is pozitív választ adott.
Magyarországon a válaszadók 63 százaléka értett egyet a dohánytermékek nyomon követésének megerősítésével, 66 százalék támogatja a dohánytermékek boltokban és értékesítési helyeken való reklámozásának tilalmát, 64 százalék a dohánytermékek online értékesítésének betiltását, 54 százalék az elektromos cigaretták tilalmát azokon a helyeken, ahol a dohányzás sem engedélyezett, és a megkérdezettek kevesebb, mint fele (48 százaléka) szorgalmazza a dohánytermékekre kivetett adók növelését.

A válaszadóknak azt a kérdést is feltették, hogy szerintük mely termékjellemzők alapján lehet megállapítani, hogy az egyik cigaretta márka kevésbé ártalmas, mint a többi. A megkérdezettek 32 százaléka a csomagoláson feltüntetett alacsonyabb dohány-, illetve kátrányszintet jelölte meg, 15 százalékuk pedig az adalékanyagok nélküli cigarettát tartja kevésbé ártalmasnak. A válaszadók 10 százaléka nyilatkozta, hogy az "organikus" vagy "természetes" megjelölés arra utal, hogy a cigaretta kevésbé kártékony.
Az elektromos cigarettákat az európai megkérdezettek 52 százaléka tekinti ártalmasnak, azaz majdnem kétszer annyian, mint 2012-ben (27 százalék). A legtöbben Hollandiában, Finnországban, Litvániában, Dániában és Svédországban vélekednek így (a válaszadók több mint kétharmada). Ugyanakkor Magyarországon volt a legkevesebb (33 százalék) azon válaszadók aránya, akik az elektromos cigarettát ártalmasnak gondolják, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Ausztriában pedig 40 százalék körüli ez az arány.

6. A dohánytermékek reklámozása

Tíz válaszadó közül négy látott dohányzással kapcsolatos reklámot az elmúlt egy évben, mintegy 40 százalékuk értékesítési pontokon, 30 százalékuk közterületeken található hirdetőtáblákon vagy posztereken, 22 százalékuk újságokban, magazinokban, 17 százalék pedig kávézókban és bárokban. Az egyes tagországokat tekintve Svédországban, Bulgáriában és Németországban válaszolták a legtöbben, hogy láttak dohányreklámot az elmúlt 12 hónapban (a válaszadók több mint fele nyilatkozta ezt), ugyanakkor Cipruson, Finnországban, Spanyolországban és Magyarországon a megkérdezettek kevesebb, mint negyede állította, hogy találkozott dohánytermék-reklámmal.

Szintén nagyjából tízből négy válaszadó látott elektromos cigarettákkal vagy hasonló eszközökkel kapcsolatos reklámot az elmúlt egy évben. A válaszadók több mint fele nyilatkozta ezt Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Észtországban, ugyanakkor Magyarországon és Szlovéniában csak 15 százalék állította, hogy elektromos cigarettával kapcsolatos hirdetést látott. Az elektromos cigaretták reklámozását leggyakrabban az értékesítési helyeken, valamint a televízióban tapasztalták a megkérdezettek.

Forrás:
Special Eurobarometer 429 Attitudes of Europeans towards tobacco and electronic cigarettes. Report. Fieldwork: November-December 2014. Publication: May 2015. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_429_en.pdf

Special Eurobarometer 429 Attitudes of Europeans towards tobacco and electronic cigarettes. Summary. Fieldwork: November-December 2014. Publication: May 2015. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_429_sum_en.pdf

World No Tobacco Day: Eurobarometer reveals that tobacco use is down by 2 percentage points in the EU since 2012, but 26% of Europeans are still smokers. European Commission -Press release, Brussels, 29 May 2015. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5028_en.htm

Megjelenés dátuma: 2015-07-10 10:51:07