HealthOnline cikkek

Ország: EU

Témakör: Népegészségügy

Az Egészség Világnapja - 2016. április 7.

Idén az Egészség Világnapjának fókuszában a diabétesz megelőzése és leküzdése állt. Az Eurostat e jeles nap alkalmából rámutatott arra, hogy világos összefüggés van az iskolázottság szintje és az egészségi állapot értékelése között.

Az Egészség Világnapja 2016 fókuszában: a diabétesz

Idén az Egészség Világnapjának fő témája a diabétesz volt. A betegség gyakorisága folyamatosan és drámai mértékben növekszik. Az Európai Unióban jelenleg 32 millió ember küzd diabétesszel. Emellett minden ötödik iskoláskorú gyermek elhízott vagy túlsúllyal küzd (ami a 2. típusú diabétesz fő rizikófaktorának tekinthető), és arányuk növekvő tendenciát mutat. Globális szinten tekintve, a diabétesszel küzdők száma 1980 és 2015 között 153 millióról 415 millióra nőtt. 2030-ra a diabétesz várhatóan a hetedik fő halálokot fogja képezni.

Vytenis Andriukaitis, az EU Egészségügyért és Élelmiszerbiztonságért Felelős Biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy sürgősen intézkedéseket kell tenni a diabétesz járványszerű terjedésének megállítására, és a betegségek kezelésén alapuló megközelítésről át kell térni az egészségi állapot megőrzésén, javításán, valamint a prevención alapuló látásmód felé.

Sok esetben a 2. típusú diabétesz megelőzhető, és bizonyos esetekben akár vissza is fordítható. Ahogyan más krónikus megbetegedések esetében, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, valamint a fizikai aktivitás hiánya tekinthetők a fő kockázati tényezőknek. Tapasztalatok azt mutatják, hogy az életmód terén történő, egyszerű változtatások (pl. a normál testsúly elérése, a rendszeres testmozgás, valamint az egészséges étrend követése) hatékonyak lehetnek a 2. típusú diabétesz megelőzésében vagy késleltetésében. A lakosság egészségtudatosságának növelése, egészséges életmódra ösztönzése érdekében az egészségpolitika teljes eszköztárát érdemes bevetni, a figyelemfelkeltő kampányoktól a reklámokon keresztül az adózásig. Az intézkedéseknek elsősorban a fiatalabb generációkra kell fókuszálniuk, az egészségesebb étkeztetésre az iskolákban. Ez magában foglalja az édességeket és cukrozott üdítőitalokat forgalmazó automaták egészségesebb alternatívákkal történő felcserélését, valamint az alacsony só-, cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé tételét.

Az 1. típusú diabéteszben szenvedők mindennapi életének megkönnyítése céljából az olyan e-egészségügyi megoldások továbbfejlesztésére van szükség, amelyek lehetővé teszik a páciensek számára saját vércukorszintjük monitorozását, valamint ezen adatok elektronikus elküldését az őket kezelő egészségügyi szakember számára. Tágabb értelemben véve a főbb egészségpolitikai célokat ezen a területen a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés növelése, valamint az új, hatékony kezelésekre irányuló kutatások támogatása jelenti.

A diabétesz és más megelőzhető betegségek elleni küzdelemben a hangsúlyt a prevencióra kell helyezni. Továbbra is fő kihívás a rizikófaktorok leküzdése, ami nemcsak az elhízást, egészségtelen táplálkozást, mozgáshiányos életmódot, dohányzást, túlzott alkoholfogyasztást, stresszt foglalja magába, hanem a tágabb értelemben vett társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére is irányul, amelyek a legsérülékenyebb csoportok esetében megsokszorozzák a kockázati tényezők hatásait.

Eurostat: világos összefüggés van az iskolázottság és az egészségi állapot értékelése között

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala az Egészség Világnapja alkalmából tette közzé azokat az adatokat, amelyek a 25-64 év közötti uniós polgárok egészségi állapotukra vonatkozó értékelésére vonatkoznak. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban élő, 25-64 év közötti polgárok mintegy háromnegyede értékelte egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak, kicsit kevesebb, mint 20 százaléka kielégítőnek, kevesebb, mint 7 százaléka pedig rossznak vagy nagyon rossznak. Az iskolázottság, mint fontos társadalmi-gazdasági tényező jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot: miközben a 25-64 év közötti, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosságnak csak 60 százaléka értékelte egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak, ez az arány a felsőfokú végzettséggel rendelkező, ugyanezen korosztályhoz tartozó személyek körében 85 százalék volt.

Az egyes tagállamok között jelentős eltérések tapasztalhatók. 2014-es adatok szerint a 25-64 év közöttiek körében 10-ből 8 megkérdezett jónak vagy nagyon jónak értékelte egészségi állapotát a következő tagállamokban: Görögországban (84,6 százalék), Írországban (84,2 százalék), Svédországban (82,9 százalék), Cipruson (82,7 százalék), Máltán (82,6 százalék), Hollandiában (80,1 százalék). Ezekben az országokban 1,7-től 4,7 százalékig terjedt azok aránya, akik rossznak vagy nagyon rossznak értékelték egészségi állapotukat. Az értékelésben létezett még egy "kielégítő" kategória is. Azon 25-64 év közöttiek aránya, akik egészségi állapotukat rossznak vagy nagyon rossznak értékelték, Horvátországban (13,4 százalék), Magyarországon (11,4 százalék), valamint Portugáliában (11,3 százalék) volt a legmagasabb. Ezekben az országokban a lakosság 65,3, 63,1, ill. 52,9 százaléka értékelte egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak.

Világos összefüggés figyelhető meg az iskolázottság és az egészségi állapot értékelése között. Általánosságban véve elmondható, hogy minél többen rendelkeznek felsőfokú végzettséggel egy EU-tagállamban, annál többen érzik magukat egészségesnek. 2014-ben Lengyelországban volt a legnagyobb különbség a legmagasabb és legalacsonyabb iskolázottsággal rendelkező megkérdezettek között egészségi állapotuk megítélésének vonatkozásában: a 25-64 év közöttiek körében az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknek csak 38,6 százaléka értékelte jónak vagy nagyon jónak egészségi állapotát, miközben ez az arány a felsőfokú végzettségűek körében 83 százalék volt, ami 44,4 százalékpontos eltérést jelent. Horvátországban ugyanezen mutató esetében 42,8 százalékpontos, Szlovéniában pedig 42,4 százalékpontos különbség volt megfigyelhető. A skála másik végén Bulgária található, ahol mindössze 17,7 százalékpontos eltérés volt azon legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségűek között, akik saját egészségi állapotukat jónak vagy nagyon jónak értékelték (Máltán 17,8 százalékpontos, Spanyolországban 18,3 százalékpontos, Görögországban pedig 19 százalékpontos különbség volt megfigyelhető). Az EU-szintjén szemlélve, 2014-ben a 25-64 év közöttiek körében az alacsony végzettségűek 61,3 százaléka érezte magát egészségesnek, a felsőfokú végzettségűeknek pedig a 85 százaléka, ami 23,7 százalékpontos eltérést jelent.

Forrás:
7 April: World Health Day Almost three-quarters of people aged 25 to 64 in the EU feel healthy Education level plays a role. Eurostat, Press release, 65/2016 - 6 April 2016. http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7227805/3-06042016-AP-EN.pdf/8ea3af84-5869-44fc-8c60-492967f08f3f

World Health Day: Commissioner for Health and Food Safety Vytenis Andriukaitis highlights the Potential for the Prevention of Diabetes, European Commission - Statement, Brussels, 7 April 2016. http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-16-1282_en.htm

Megjelenés dátuma: 2016-04-09 13:50:49