HealthOnline cikkek

Ország: Horvátország

Témakör: Egészségügyi rendszerek jellemzői

Az Európai Bizottság értékelése a horvát egészségügyi rendszerről

A tanulmányból kiderül, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a horvát egészségügyi rendszer fenntartható finanszírozása, a krónikus betegségek megelőzése, az alapellátás és hosszú távú ápolás fejlesztése, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés földrajzi egyenlőtlenségeinek csökkentése terén.

Az Európai Bizottság nemrégiben értékelést készített a horvát egészségügyi rendszerről a "Country Report Croatia 2017" (Országjelentés Horvátország 2017 részeként), amely magában foglalja a strukturális reformok végrehajtása és a makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazítása terén tett intézkedések elemzését.

Az elemzésből kiderül, hogy a horvát egészségügyi rendszer fiskális fenntarthatóságát középtávon jelentős veszély fenyegeti. 2015-ben Horvátországban az egészségügyi kiadások a GDP 6,7 százalékát tették ki, ami jóval az EU-átlag (9,5 százalék) alatt van. A gyógyszerekre fordított kiadások mértéke az összes egészségügyi kiadáson belül meglehetősen magas, az EU-átlag fölötti. A horvát egészségügyi rendszert túlnyomórészt egészségbiztosítási járulékokból finanszírozzák. A gyenge munkaerőpiac - amely a gazdaságilag inaktívak magas számában és a fiatalkori munkanélküliség magas arányában mutatkozik meg - rövidtávon korlátozza az egészségügyi rendszer bevételteremtő potenciálját, mivel a lakosságnak csak mintegy harmada köteles teljes mértékű járulékot fizetni, a magas járulékok pedig kedvezőtlen hatással vannak a munkaerőpiaci aktivitásra. A lakosság elöregedése az egészségügyi kiadások további növekedését vonja maga után. Mindezek következtében középtávon a horvát egészségügyi rendszernek jelentős pénzügyi fenntarthatósági problémákkal kell szembenéznie.

Az egészségügyi szektor tartozásai, amelyek elsősorban a kórházak nem hatékony szervezeti struktúrájából származnak, aggodalomra adnak okot. Az egészségügyi intézmények tartozásállománya 2016 harmadik negyedévében 2,7 milliárd horvát kunát (azaz nagyjából a GDP 0,8 százalékát) tett ki. Az adósságállomány elsősorban a kórházak (különösen a klinikai központok) tartozásaiból tevődik össze, ugyanakkor a Horvát Egészségbiztosítási Alap hiánya is jelentős mértékben nőtt (2015 és 2016 között 27 százalékról 41 százalékra). A tartozások folyamatos felhalmozódása rendszeres állami forrásinjekciót tesz szükségessé, ami további pénzügyi instabilitáshoz vezethet. A kórházak meglehetősen gyenge pénzügyi teljesítménye részben a nem megfelelő finanszírozási modellnek tudható be, amely az előre történő kifizetéseken alapul. A kórházi kapacitás területi eloszlása egyenlőtlen, a nagyvárosokba koncentrálódik, az irányítási struktúra pedig nem biztosít elegendő ösztönzőt a minőség, ill. költséghatékonyság szempontjából. A Bizottság erőteljesen javasolja a kórházhálózat átszervezését és a költségvetési felelősséggel rendelkező kórházmenedzsment kialakítását a rendszer fenntarthatóbbá tétele érdekében.

Az egészségügyi kimenetek szintén az EU-átlag alatt vannak Horvátországban. Kihívást jelent a krónikus betegségek megelőzése, amelyek együttesen az összes halálozás 93 százalékát teszik ki. A négy fő krónikus halálok (kardiovaszkuláris, daganatos, krónikus légzőszervi megbetegedések, ill. diabétesz) miatt bekövetkező korai halálozás valószínűsége 18 százalék. A születéskor várható élettartam nők és férfiak esetében is növekedett az elmúlt évtizedben, de az EU-átlaghoz képest továbbra is alacsony (horvát nők: 81 év, EU-átlag 83,6 év; horvát férfiak 74,7 év, EU-átlag 78,1 év). A csecsemőhalandóság 5 ezrelék, ami az EU-átlag (3,7 fölötti), a perinatális halálozás azonban 4,2, ami jóval alacsonyabb, mint az uniós átlag (6,1).

Az egészségügyi ellátás iránti kielégítetlen szükségletek továbbra is az EU-átlag alatt vannak, de az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben tapasztalható, elsősorban földrajzi egyenlőtlenségek növekvő tendenciát mutatnak. Habár az összes kielégítetlen szükséglet (az anyagi, földrajzi és várakozási idő miatti elmaradt szükségleteket együttvéve) az EU-átlag alatt van, a földrajzi távolság miatt igénybe nem vett ellátások aránya relatíve magas: a horvát lakosság 1,1 százaléka nem vett igénybe valamilyen egészségügyi szolgáltatást a földrajzi távolság miatt, az EU-átlag 0,1 százalék), ami rávilágít a Horvátország földrajzi sajátosságából (szigetek nagy száma) adódó ellátás-szervezési kihívásokra. Az alsó és a felső jövedelmi ötöd közötti különbség az igénybe nem vett ellátások terén nagyobb, mint az EU-átlag. 2005 és 2012 között ugyan csökkent a különbség mértéke, 2012 óta azonban ismét növekedett.

Az ellátórendszer jelenlegi struktúrája következtében a rendszer hatékonysága alacsony: az egészségügyi szolgáltatások jelentős részét a kórházak biztosítják, miközben az alapellátás és a hosszú távú ápolás nem elég fejlett.
Horvátország még nem alakított ki átfogó stratégiát a hosszú távú ápolásra vonatkozóan. A hosszú távú ápolás rendszere terjedőben van a különböző egészségügyi és szociális intézmények körében. A rendszer fragmentációja azonban nem hatékony működést eredményez, amely - ha a népesség gyors elöregedési folyamatát figyelembe vesszük - a jövőben várhatóan további anyagi terheket ró az egészségügyi rendszerre. A közösségi alapú szolgáltatások szűkös elérhetősége következtében a nők nagyobb szerepet vállalnak a gondozásban, ami azt eredményezi, hogy kisebb arányban képviseltetik magukat a munkaerőpiacon.
Fontos lenne az alapellátás tervezett újjászervezésének mielőbbi végrehajtása, amely csökkenthetné a szakorvosokhoz történő beutalások számát, ezáltal pedig a szakorvosi és kórházi kezelések költségét.

Az Európai Bizottság értékelése megállapítja, hogy eddig nem került sor célzott intézkedésekre az egészségügyi tartozások felhalmozódásának megfékezésére. Több olyan strukturális reform végrehajtása félbeszakadt, amely az egészségügyi rendszer pénzügyi fenntarthatóságának növelésére irányult volna. Ilyen kísérletek voltak pl. a Horvát Egészségbiztosítási Alap (HZZO) biztosítási alapdíjának növelése, a betegek által fizetett co-payment felső határának emelése, a kiegészítő biztosítás rendszerének reformja, valamint új szabályozás bevezetése a sürgősségi ellátásra vonatkozóan. A kórházrendszer régóta várt újjászervezése még várat magára, és a kórházfinanszírozás terén sem sikerült még végrehajtani a szükséges változtatásokat. A gyógyszerkiadások csökkentése érdekében frissítették a benchmark országok listáját, valamint költségmegszorító intézkedések bevezetését tervezik az alapellátásban. Egy központi bizottságot is létre kívánnak hozni, a különösen drága gyógyszerek kórházaknak történő szétosztására. Az utóbbi hónapokban kibővítették a sürgősségi ellátás hálózatát. Ugyanakkor továbbra sincsenek konkrét tervek az egészségügy felhalmozódott adósságainak kezelésére.

Forrás:

European Commission (2017): Country Report Croatia 2017 Including an In-Depth Review on the prevention and correction of macroeconomic imbalances.
https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2017-european-semester-country-report-croatia-en.pdf

Pavić, N.: Recent evaluation of the Croatian Health Care System by the European Commission. The Health Systems and Policy Monitor, 2017.05.30. http://www.hspm.org/countries/croatia30062014/countrypage.aspx

Megjelenés dátuma: 2017-06-30 09:30:12