HealthOnline cikkek

Ország: Románia

Témakör: Egészségügyi reformok

Románia: új intézkedések az egészségügyi költségvetés növelésére

Az új román kormány növelte az egészségügyre szánt költségvetést, az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megállítása, az országos egészségügyi programokra fordított források növelése, valamint a gyógyszerekhez történő jobb hozzáférés biztosítása céljából. Ezektől az intézkedésektől hosszabb távon az egészségügyi eredmények, valamint az egészségügyi rendszer teljesítményének javulását várják.

A román egészségügyi rendszert alulfinanszírozottság és az állami források nem hatékony felhasználása jellemzi. Megfelelő információs rendszerek hiányában gyenge a kapcsolat a tervezési döntések és a lakosság egészségügyi szükségletei között. Az új román kormány növelte az egészségügyre szánt költségvetést, az egészségügyi munkaerő megtartása, az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megállítása, az országos egészségügyi programokra fordított források növelése, valamint a gyógyszerekhez történő jobb hozzáférés biztosítása céljából. A nemrégiben hatalomra került román kormány azt reméli, hogy ezek az intézkedések elősegítik az egészségügyi eredmények javulását, valamint az egészségügyi rendszer teljesítményének fejlődését.

A 2016 decemberében hatalomra lépett új román kormány növelte az egészségügyi költségvetést, amellyel három fő célkitűzést kíván elérni: az egészségügyi munkaerő megtartását az egészségügyi dolgozók kivándorlásának megállításával, az országos egészségügyi programok forrásainak bővítését, valamint a gyógyszerekhez való jobb hozzáférés biztosítását. Ezek az erőfeszítések különösen relevánsak egy olyan ország esetében, amely alulfinanszírozott egészségügyi rendszerrel jellemezhető, és első ízben kapcsolják össze az egészségügyi források bővítését a kormány által meghatározott célkitűzésekkel.

Az egészségügyi költségvetést 2017-ben 23,5 százalékkal növelték a 2016-os szinthez képest, amelynek következtében az összes egészségügyi kiadás a GDP 4,7 százalékát tette ki 2017-ben (vö.: 2016-ban 4 százalék). A többletforrásokat elsősorban a gyógyszerekhez való hozzáférés javítására, három regionális kórház építésére, a kórházak orvosi technológiáinak, valamint védőoltásoknak a beszerzésére kívánják fordítani. A 2017-es költségvetés szerint az Állami Egészségbiztosítás költségvetése az egészségügyre fordított állami források 77 százalékát teszi ki. Ez 10,4 százalékkal magasabb, mint az előző évben; a legnagyobb mértékű növekedés az otthoni ápolásra és az ambuláns ellátásra fordított forrásokban várható. Ezek a fókuszterületek összhangban vannak az Országos Egészségügyi Stratégia 2014-2020 programmal, amely az ambuláns és közösségi ellátásban nyújtott szolgáltatások növelését célozza a kórházi szolgáltatások igénybevételének racionalizálásával párhuzamosan.

Az EU-tagországok közül Romániában a legalacsonyabb az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke (2015-ben 816 euró vásárlóerő-paritáson), valamint az összes egészségügyi kiadás GDP-n belüli aránya is (ld. előző bekezdés). Az összes egészségügyi kiadás GDP-n belüli aránya 2010 óta folyamatosan csökkent, ami részben a bizonytalan politikai helyzetnek tudható be, részben pedig annak, hogy az állami kiadásokat lefaragták, hogy teljesíteni tudják a költségvetési deficitre vonatkozó célkitűzést. Az egészségügyre fordított állami kiadások aránya az összes állami kiadáson belül 11,9 százalék, ami jóval az EU-átlag (16,3 százalék) alatti, habár 2011 óta növekvő tendenciát mutat. Az állami kiadások teszik ki az összes egészségügyi kiadás 78,9 százalékát, ami gyakorlatilag megegyezik az EU-átlaggal (78,8 százalék).

A román egészségügyi rendszer főbb jellemzői

A román egészségügyi rendszer társadalombiztosításon alapul, amely továbbra is erősen centralizált, annak ellenére, hogy nemrégiben történtek erőfeszítések a szabályozási funkció decentralizálására. Az országos szint az általános célkitűzések meghatározásáért, a megyei szint pedig az ellátások megszervezéséért felelős. Az Egészségügyi Minisztérium, mint központi közigazgatási szerv felelős az egészségügyi rendszer irányításáért és a szabályozási keretek kialakításáért. A megyei egészségügyi hatóságok képviselik az Egészségügyi Minisztériumot helyi szinten. Központi szinten az Országos Egészségbiztosítási Intézet adminisztrálja és szabályozza a társadalombiztosítási rendszert, megyei szinten pedig a megyei egészségbiztosítási intézetek.

Habár a társadalombiztosítás kötelező, a lakosságnak csak 86 százalékát fedi le. A biztosítottak jogosultak az átfogó ellátási csomag igénybevételére, a biztosítással nem rendelkezők azonban csak a minimumcsomag igénybevételére jogosultak, amely az életmentő sürgősségi beavatkozásokat, a fertőző betegségek kezelését, valamint a terhesgondozást foglalja magában. Out-of-pocket kifizetések közvetlen kifizetések és informális kifizetések formájában jelennek meg. Az out-of-pocket kifizetések képezik a második legnagyobb forrást az egészségügyi bevételekben (20 százalékot), miközben az önkéntes egészségbiztosítás aránya elhanyagolható (2014-ben 0,6 százalék). Az informális kifizetések aránya vélhetően jelentős, ugyanakkor nehezen becsülhető, de a nemrégiben hozott törvényi változtatások, amelyek az informális kifizetések nyújtását és elfogadását is érintik, hatással lehetnek a paraszolvenciára.

Új intézkedések a források bővítésére

Az egészségügyi költségvetés 2017-es növelése néhány nemrégiben hozott intézkedésen alapul. 2017. február óta az országos havi minimálbér 1250 lejről 1450 lejre nőtt (278 euróról 322 euróra), a havi átlagos bruttó bér pedig 2815 lejről 3131 lejre (625 euróról 696 euróra). Ez követi a 2015 második fele óta fennálló trendet, melynek során egymást követő fizetésemelésekre került sor az állami szektorban, az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, a közigazgatás, valamint a kultúra területén (a különböző területeken 10-50 százalékos keresetemelésre került sor). Ez a legutóbbi intézkedés várhatóan növelni fogja a kötelező egészségbiztosítási járulékokat, mivel a járulékokat a bruttó bevétel bizonyos arányában vonják le (munkavállalók esetében a bruttó kereset 5,5 százaléka és 5,2 százalékos munkáltatói járulék, önfoglalkoztatottak esetében a bruttó kereset 5,5 százaléka).

Korábban a kötelező egészségbiztosítási járulékok kivetésére volt egy felső korlát érvényben a teljes keresetalapra, amit az átlagos bruttó havibér ötszörösében állapítottak meg. Ez a limit elsősorban a magas keresetűeknek kedvezett. A felső korlátot nemrégiben eltörölték. A miniszterelnök szerint e módosításnak köszönhetően mintegy 36 ezer, az átlagos havibér ötszörösénél magasabb összeget kereső ember évente összesen több mint 500 millió lejjel (111 millió euróval) több járulékot fizet a kötelező egészségbiztosítás kasszájába.


Egyes intézkedések azonban várhatóan csökkenteni fogják a kötelező egészségbiztosítás bevételeit. Ezeknek az intézkedéseknek a célja a lakosság életkörülményeinek javítása, így például a havi 444,40 euró alatti nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok mentesítése a járulékfizetés alól. Emellett 2017-től bizonyos kiegészítő bevételeket, például a befektetéseket és bankbetéteket már nem számítják bele a teljes jövedelembe. Ezen intézkedések hatása ugyanakkor nem számottevő, mert összességében véve az egészségbiztosítási kassza járulékbevételei várhatóan mintegy 10 százalékkal fognak növekedni az előző évihez képest. A járulékbevételek növekedése mellett további források várhatóak a rendszerben azon intézkedésnek köszönhetően, hogy adókedvezményt vezettek be a munkavállalók számára az önkéntes egészségbiztosításra vonatkozóan, évi 400 euró összegben. Habár nem tudható előre, hogy az önkéntes egészségbiztosítás aránya fog-e növekedni, az önkéntes egészségbiztosításra fordított kiadások értéke várhatóan növekedni fog az intézkedés következtében.

Az egészségügyi munkaerő megtartása

Az elmúlt évtizedben Romániának jelentős munkaerő-kiáramlási hullámokkal kellett szembenéznie. Habár jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos adatok, az Egészségügyi Minisztérium több mint 43 500, másik EU-tagállamban történő munkavállalásra feljogosító tanúsítványt adott ki egészségügyi szakemberek számára.

E trend ellensúlyozása érdekében 2015 óta többször is emelték az egészségügyi dolgozók kereseteit. Ezen felül további juttatásokat is bevezettek a különböző munkafeltételekre vonatkozóan, így például a járványellenőrzés területén, égési, sürgősségi, intenzív, pszichiátriai, fertőző, újszülött és szülészeti, laboratóriumi osztályokon, stroke részlegeken, neurológiai és idegsebészeti osztályokon dolgozók számára, valamint a különböző ergonómiai kockázatnak kitett egészségügyi szakemberek számára. Ezek az intézkedések ugyanakkor vitatottak azon szakemberek körében, akiket nem érint a juttatások növekedése (például az igazságügyi orvostani szakértők korábban is kaptak többletjuttatásokat, de az új szabályozás következtében ennek mértéke az ő esetükben csökkenni fog). Ezen felül, egy 2018 januárjában hatályba lépő új törvény azt célozza, hogy az orvosok átlagos kereseteit az EU átlag 70 százalékára növeljék.

Ugyanakkor a keresetek emelése önmagában nem fogja megállítani a kivándorlást. A kivándorlás okai között az alacsony keresetek mellett a társadalmi státusszal való elégedetlenség és az elismerés hiánya, a korlátozott karrierlehetőségek, valamint a kedvezőtlen munkafeltételek (rossz felszereltség, a fogyóeszközökhöz, gyógyszerekhez és modern diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférés nehézségei) szerepelnek. 2016 folyamán több évre szóló humánerőforrás-fejlesztési stratégiát dolgoztak ki, de hivatalosan még nem fogadták el.

Több forrás az országos egészségügyi programokra

A jelenlegi országos egészségügyi programok nem járulnak hozzá elegendő mértékben az egészségi állapot és a betegelégedettség növekedéséhez. A prevenció általában gyenge, és egyes fontos egészségügyi problémákra, mint pl. a kardiovaszkuláris betegségek, nem vonatkozik. Ezen felül, a betegek a gyógyító kezelésekhez való hozzáférés terén is nehézségeket tapasztalnak, annak következtében, hogy a gyógyszereket csak bonyolult engedélyezési eljárást követően lehet kiadni.

A 2017-2020 közötti időszakra vonatkozó Kormányprogram magában foglalja a kardiovaszkuláris megbetegedések korai felderítésének országos programját, valamint a ritka betegségek kezelésére szolgáló elkülönített alap létrehozását. A meglévő egészségügyi programok fejlesztésének első lépése, hogy az előrehaladott fibrózissal küzdő betegek számára biztosítsák az új Hepatitis C elleni interferon-mentes kezelést.
További intézkedés a gyógyszerkiadás egyszerűsítése az országos egészségügyi programok keretén belül. Egy nemrégiben hozott kormányzati döntés következtében a szakorvosok felírhatnak speciális gyógyszereket bizonyos feltételek mellett. A betegeknek jelenleg 106 olyan, a kötelező egészségbiztosítás által finanszírozott gyógyszerhez van gyors hozzáférésük, amelyek esetében korábban engedélyezésre volt szükség. Ezek az intézkedések ugyanakkor aggodalmakat is keltettek, ugyanis az engedélyezési eljárás volt a gyógyszerek költségkontrolljának fő mechanizmusa. Mivel az egészségügyi programok felcímkézett költségvetéssel rendelkeznek, de az orvosoknak nincs receptfelírási korlátjuk, fennáll a veszélye a halmozódó adósságok kialakulásának az egészségügyi rendszerben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár erre válaszul egy terápiás kritériumokon alapuló online rendszert dolgozott ki a receptek validálására. Az új rendszeren keresztül a szakorvos kitölt egy elektronikus nyomtatványt, amely azonnal megküldésre kerül a megyei egészségbiztosító pénztárak számára, és miután a megerősítés megérkezik, a szakorvos kiadhatja az e-receptet.

Jobb hozzáférés a gyógyszerekhez

Az alacsony jövedelműek számára a co-payment korlátozza a gyógyszerekhez való hozzáférést. Ezen felül, ha egy (kötelező egészségbiztosítás által támogatott) generikum nem elérhető, a betegnek ki kell fizetnie a rendelkezésre álló termék teljes árát. Az új kezeléseket még nem vették fel a támogatott listára.

Az új kormány törekszik a gyógyszerekhez való hozzáférés fejlesztésére, egyrészt a sérülékeny csoportok jövedelmének növelésével, másrészt a gyógyszerek költségének csökkentésével és hozzáférhetőségének javításával. Az országos havi minimálbér és a havi minimális nyugdíj emelése mellett úgy döntöttek, hogy a 2000 lej (444 euró) alatti nyugdíjjal rendelkezők mentesülnek a 16 százalékos jövedelemadó, valamint az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetése alól, ami lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasoknak több pénze maradjon az alapvető szükségleteikre, így a gyógyszerekre is. Ezen felül, 13 új innovatív gyógyszert támogat az egészségbiztosítás, elsősorban a daganatos betegségek, vérrel és vérképzéssel kapcsolatos megbetegedések, tüdőbetegségek, ritka betegségek, reumás betegségek, valamint diabétesz vonatkozásában. Az új, innovatív gyógyszerek egészségügyi technológia-értékelési eljárást követően kerültek fel a támogatott listára. Javaslat született a gyógyszerárak csökkentésére az árazási módszertan módosítása révén, azonban ez a gyógyszeripar ellenállásába ütközött. A gyógyszerárak csökkentése esetén fennállhat a párhuzamos export veszélye, ami tovább csökkenti a gyógyszerekhez való hozzáférést.

Következtetések

Romániában az egészségügyre fordított kiadások aránya meglehetősen alacsony. Ennek oka részben az állami kiadások egészségügyre fordított alacsony hányadában, részben a magánkiadások kis mértékében keresendő. Az összehasonlító statisztikák arra utalnak, hogy Románia kevesebbet költ egészségügyre, mint a legtöbb EU-tagország, és ezzel a párhuzamosan az egészségügyi eredmények terén is elmarad a többi uniós tagállam mögött. Ennek következtében Romániának számos kihívással kell szembenéznie, beleértve a betegek elégedetlenségét, a szegények és más sérülékeny csoportok jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének problémáit, valamint az egészségügyi személyzet létszámának csökkenését. Széleskörű megegyezés van a román társadalomban arra nézve, hogy a humánerőforrás fejlesztésébe történő befektetés (elsősorban az egészségügy és az oktatás területén) jelentős mértékben felgyorsítaná Románia más EU-tagországokhoz történő felzárkózását.
Az új kormány programja az egészségügyi szektor problémáinak leküzdésére is tartalmaz intézkedéseket, amelyek az egészségügyi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelésére, a jobb egészségügyi eredmények elérésére, valamint az egészségügyi szakemberek megtartása céljából kereseteik emelésére, ezzel párhuzamosan pedig az egészségügyi költségvetés növelésére irányulnak. Ezeket a változtatásokat pénzügyileg fenntartható módon tervezik végrehajtani, a fiskális konszolidáció betartása mellett. Az még a jövő zenéje, hogy ezek a változtatások elegendőek lesznek-e a román gazdaság versenyképességének növeléséhez, valamint a román lakosság egészségi állapotban és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez.

Forrás: Scîntee, S. G., Vlãdescu, C., Hernández-Quevedo, C.: New measures to increase the health budget in Romania. Eurohealth, 23. évfolyam, 2. szám, 2017.
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/342463/EH_v23n2_WEB_Final_23June2017.pdf?ua=1

Megjelenés dátuma: 2017-11-23 15:48:39