HealthOnline cikkek

Ország: Bulgária

Témakör: Fekvőbeteg ellátás

Bulgária kórházi ellátása - túlzott igénybevétel, reformok

Az Európai Unióban Németország után Bulgáriában a legmagasabb az aktív ágyak lakosságszámra vetített aránya, és a legmagasabb a kórházi elbocsátások aránya. A kórház finanszírozás és a szabályozási rendszer korlátozottan képes a kórházak magas igénybevételi arányát mérsékelni.

Bulgáriában a kórházi szektor jelentős mérete, tevékenysége és növekedési trendjei ellentétesek az általános európai tendenciákkal.

Bulgáriában összesen 51 000 kórházi ágy van, a többség (43 000 ágy, 83%) a gyógyító ellátásban található. 2016-ban az aktív kórházi ágyak aránya 1000 lakosra 6,03 ágy volt, ami Németország után (6,06 ágy) a második legmagasabb. 2006-ban és 2011-ben csökkentették az állami tulajdonban lévő aktív ágyak számát, ezeket a csökkentéseket azonban a magánszektor dinamikus növekedése (a magántulajdonú kórházi ágyak 106%-os növekedése 2010 és 2016 között) ellensúlyozta. A bolgár tendenciákkal szemben az OECD adatai szerint a kórházi ágyak lakosságszámra vetített aránya 2000 és 2014 között minden EU-tagállamban csökkent.

Bulgáriában az EU tagországok között a legmagasabb kórházi elbocsátások aránya: 2016-ban tíz bolgár lakos közül három - 24 óránál hosszabb ideig tartó - kórházi ellátásban részesült. A kórházi elbocsátások tendenciája 2010 után a legtöbb EU-tagállamban csökkenő, ezzel szemben Bulgáriában nőtt (hasonlóan Ausztriához és Németországhoz).

2000 és 2016 között az állami tulajdonban lévő kórházi ágyak száma 33%-kal csökkent. A magánszektorban azonban nőtt a kórházak és az ágyak száma. Csak 2015 és 2016 között három új magánkórház (összesen 799 ággyal) lépett be a kórházi piacra. Ez annak a ténynek is köszönhető, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (NHIF) köteles minden olyan kórházzal szerződést kötni, amely megfelel a meghatározott követelményeknek.

A kórházi elbocsátások aránya az országban a 2010-es 100 lakosra vetített 25,7-ről 2016-ra 31,7-re nőtt, amely meghaladja bármely más európai ország hasonló mutatóját.

Az elmúlt évek reformjai arra törekedtek, hogy az NHIF a szolgáltatókkal szemben szelektív szerződéskötést vezessen be, amely regionálisan az egészségügyi szükségletekre alapul, ez azonban korlátozott sikerrel járt.

Több időszakban próbálkoztak az Országos Egészségtérkép, mint tervezési eszköz módszerével, a térkép tényleges felhasználása azonban nem valósult meg. A 2015-ös térkép sajátossága az volt, hogy olyan regionális egészségtérképeken alapult, amelyeket a helyi egészségügyi hatóságok, önkormányzatok, orvosok és betegek képviselői hoztak létre. 2017-ben azonban a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság több formális okból is hatályon kívül helyezte ezeket. 2018-ban az Egészségügyi Minisztérium új törvénytervezetet tett közzé a szelektív szerződéskötésre.

2001 óta a kórházak eset alapú finanszírozásban részesülnek - úgynevezett "klinikai betegutak" alapján. 292 esetdíjat különböztetnek meg a végrehajtott beavatkozások szerint. A ráták kalkulálásánál figyelembe veszik a betegnek nyújtott orvosi és egyéb tevékenységek, valamint a kórházi elbocsátás után két járóbeteg vizit illetve vizsgálat költségét is. Az esetátalányok az NHIF és a bolgár orvosok szövetsége közötti tárgyalások alapján kerülnek meghatározásra. A betegek napidíjat fizetnek, közvetlenül a kórházaknak (egyes csoportok, mint a gyermekek, a krónikus betegségekben szenvedő betegek és a terhes nők mentesek a díjaktól). A napidíjak nagysága 5,80 BGN (2,96 EUR) (évente legfeljebb tíz napig). Extra díjak fejében a betegek választhatnak például egyágyas szobát, orvost stb. Az extra számlázás a kórház árlistáján alapul, a maximum díjakat 2011 óta szabályozzák. Például az orvos választása 700 BGN-ig terjed (357 euró), egy orvoscsoportot választó páciensnek 950 BGN-t (485 euró) számíthatnak fel.

2015-ben a szükségtelen kórházi kezelések csökkentése érdekében bevezették a kórházi felvételek felső határát. A NHIF nem fizethet a felső határokat meghaladó kórházi felvételek után. A gyakorlatban azonban a kórházak a meghatározott felső határokon felül továbbra is vettek fel betegeket, akiket sürgősségi esetekként számolták el (a sürgősségre nem vonatkoznak a kórházi felső határok). 2018-ban a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság eltörölte a 2015-ös kórházi felső határokat.

A legmagasabb a kórházi elbocsátások aránya a szívelégtelenség, a cukorbetegség és az asztma esetében. Ennek okai között a gyenge alapellátás is megnevezhető. A háziorvosok száma 2000 és 2015 között 21,6%-kal csökkent, míg a szakorvosok száma 11,8%-kal nőtt. A háziorvosok aránya az összes orvos között a 2000-es 21%-ról 2015-re 16,6%-ra csökkent, ami a második legalacsonyabb arány az EU-ban Görögország után, és jóval az EU25 átlaga (30,2%) alatti.

Aránytalanságok jellemzik az orvosok földrajzi eloszlását is. Az orvostudományi egyetemekkel és egyetemi kórházakkal rendelkező körzetekben a legmagasabb az orvosok és az egészségügyi szakemberek lakosságszámra vetített aránya, az orvosok ötöde Szófiában dolgozik.

Hozzájárul a kórházi elbocsátások általános magas szintjéhez az is, hogy a lakosság jelentős része (12%) nem biztosított, akik a helyi kórházak sürgősségi szolgálatára támaszkodnak.

A kórházi ellátás jelentős összegeket használ fel. 2016-ban Bulgária egészségügyi kiadásainak egyharmadát kórházakra fordította. A túlméretezett kórházi szektor önmagában is aránytalanságokkal terhelt. Az aktív ágyakkal ellentétben a hosszú távú kezelésre és a pszichiátriai kezelésre szolgáló kórházak száma nagyon alacsony. A 12 pszichiátriai kórház az egészségügyi kiadásoknak csak 0,6%-át fogyasztja. A krónikus, hosszú távú ápolást nyújtó ágyak aránya 0,2/1000 lakos 2016-ban.

Jelentős mértékű regionális különbségek jellemzik az ágyak eloszlását, a délnyugati régióban (itt található Szófia) található az összes kórház körülbelül egyharmada. A kórházak magas koncentrációja nem a demográfiai mutatókkal hozható összefüggésbe.

Összességében elmondható, hogy a bolgár kórházi szektor jelenlegi tevékenységével az egészségügyi rendszer pénzügyi fenntarthatóságát veszélyezteti, a lakosság egészségi állapot mutatóit pedig nam javítja optimális mértékben.

Forrás: Anne Spranger at al.: OVER-UTILISING INPATIENT CARE: DEVELOPMENT AND REFORMS TO THE BULGARIAN HOSPITAL SECTOR. Eurohealth. Volume 24 Number 4. 2018


Megjelenés dátuma: 2019-01-08 15:52:52