Nemzetközi országtanulmányok

Belarusz Köztársaság


Témakör: Gazdasági-politikai háttér

A GDP növekedési rátája az előző évhez képest:
2009: 0,2 százalék (World Bank)
2010: 7,7 százalék
2011: 5,5 százalék
2012: 1,5 százalék (Belstat)
Munkanélküliségi ráta, százalék, 2011: 0,6 (WHO HFA)
Inflációs ráta, százalék, 2012: 22 (World Bank)
Államháztartási egyenleg a GDP százalékában: 4,6 (World Bank)
Államadósság a GDP százalékában, 2010: 18,7 (World Bank)

2008-ig a Belarusz Köztársaság gazdasága jól teljesített, 2001 és 2008 között GDP-jének átlagos növekedése 8,3 százalékos volt. A gyors gazdasági növekedést egyebek között az export (főként az olajexport) és az áron aluli energia-behozatal segítette. 2008-2009-ben a gazdasági válság azonban makrogazdasági instabilitást idézett elő, lelassult a fejlődés, és az infláció 2011-re rendkívül magasra (109 százalékra) szökött. A gazdasági helyzetet szigorú költségvetés-politikai intézkedésekkel - az infláció 22 százalék alá szorításával - 2013-ra sikerült újra stabilizálni.

Az ország államformája köztársaság, élén az alsóházból és felsőházból álló kétkamarás Országgyűlés áll. A Képviselőház (Palata Predsztavityelej) elnevezésű alsóház 110 tagú, a felsőház azaz a Köztársasági Tanács 64 tagú, nyolc tagját az elnök jelöli ki, a többi helyet a különböző területek képviselői foglalják el. Az alsóház által hozott törvények a felsőház jóváhagyásával lépnek érvénybe.

Az utolsó képviselőházi választásokat 2012. szeptember 23-án tartották, amelyek az EBESZ szerint nem feleltek meg a szabad választás nemzetközi kritériumainak. A választások eredményeképpen a parlamenti alsóházban szinte kizárólag a 18 éve hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko elnökhöz lojális képviselők foglalhatnak helyet.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Demográfia

A Belarusz Köztársaság lakossága 2012-ben 9 465 ezer főt számlált. (MoH). 2000-ben az ország még több mint 10 millió lakossal rendelkezett, de azóta a negatív demográfiai tendenciáknak tulajdoníthatóan folyamatos csökkenés volt tapasztalható. 2011-ben az élveszületések rátája 1000 főre számítva 11,5 volt, a nyers halálozási mutató 14,3; a termékenységi ráta 1,51. (WHO HFA) 2011-ben a születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál 64,7 nőknél 76,7 év volt. A csecsemőhalálozás 1000 élveszületésre számítva 3,9, az anyai halálozás aránya 0,9/100 000. Az anya- és csecsemővédelem prioritást élvez az ország egészségügyében.

Az ország lakosságának haláloki statisztikáiban a vezető halálokokat a keringési rendszer betegségei, a daganatok és a légzőszervi problémák képezik. A keringési rendszer betegségei, bár előfordulásuk 2010 óta csökkenő, a lakosság mortalitását előidéző legfőbb tényezőként (2011-ben 51,9 százalék) jelentkeznek. 2011-ben a vezető halálokok között a második helyen állnak a daganatos megbetegedések (13,4 százalék), ezeket követik a légzőszervi problémák és a balesetek okozta traumák (10,0 százalék).

A lakosság egészségi állapotát komolyan veszélyeztető tényezőként jelentkezik a túlzott alkoholfogyasztás és a kábítószerfüggőség, mely sok esetben a HIV-fertőzés megjelenésével is összefüggésben áll. Az AIDS-es esetek száma 2011-ben 516 (WHO HFA) volt, a betegség incidenciája 5,45/100 000-os értéket mutatott. 2012-ben 12 955 új HIV-fertőzést regisztráltak (MoH). A tuberkulózis előfordulása, bár némileg csökkenő tendenciájú, még így is nagyon magas (2010-ben 52,7/100 000, 2011-ben 49,6/100 000), ami az esetszámot tekintve 5003, ill. 4697 megbetegedést jelent. (WHO HFA)

Az országban a fertőző betegségek felügyelete megoldott, így pl. a vírusos májgyulladás incidenciája az utóbbi időben igen nagymértékben visszaszorult, és csökken a fertőzések előfordulása.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Az egészségügyi rendszer jellemzői

A Belarusz Köztársaság egészségügyi rendszere állami szabályozás alatt áll. Az ország Egészségügyi Minisztériuma irányítja az egészségügyi szektort a főváros és a régiók végrehajtó-bizottságai alá tartozó egészségügyi hatóságokon keresztül. Minden belorusz állampolgár ingyenes ellátásra jogosult az állami finanszírozású intézményekben.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Egészségügyi kiadások

Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben 5,5 százalék volt (WHO HFA). Az egy főre jutó egészségügyi kiadás vásárlóerő-paritáson számítva 2011-ben 793 US$.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Forrásgyűjtés és szolgáltatáskatalógus

Az egészségügyi kiadásokat 2011-ben 71 százalékban az állami szektor finanszírozta (WHO HFA-becslés), ugyanebben az évben a közvetlen kifizetéseken alapuló magánkiadások aránya 27 százalék volt.

Az állami kiadások adóból származnak. Az egészségügyi költségvetésről az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium folytat egyeztető tárgyalásokat, és ezek alapján határozza meg az adóbevétel egészségügyre fordítandó hányadát.

A betegek számára költségek merülnek fel az ambuláns ellátásban felírt gyógyszerek kiváltásakor, bizonyos fogászati szolgáltatások igénybevétele során, szemüvegrendelés esetén, plasztikai sebészeti beavatkozásoknál, valamint betegségmegelőző és gyógyfürdő-kezeléseknél. A gyógyszerköltségek kikerülésére sokan inkább kórházi ellátást vesznek igénybe, mivel a fekvőbeteg-ellátó intézményekben rendelt gyógyszerek térítésmentesek. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor jelentősek az informális kifizetések.

Az ország állampolgárai magánbiztosítást köthetnek az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásainak kiegészítésére, illetve a nem alapvető szolgáltatások költségeinek fedezetére, de ez sokak számára anyagi helyzetük miatt nem elérhető. Bár a magánbiztosítás a munkáltatók által biztosított munkahelyi juttatás is lehet, de ez a gyakorlat kevéssé elterjedt, így a magánbiztosítás nem tölt be számottevő szerepet az országban, a szolgáltatásoknak mindössze hét százalékát fedezi.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Forrásallokáció

A regionális hatóságok számára a költségvetési bevételek allokálása fejkvóta normák alapján történik, ezek a normák nem rizikóhoz igazítottak, meghatározásuk a különböző területek, városok lakosságszámán alapul.

Az alapellátás vidéki gyakorlatában 2004-ben vezették be a fejkvóta alapú finanszírozást. A fekvőbeteg-ellátó intézmények prospektív finanszírozásának mértéke helyi, regionális és országos szintű tárgyalásokon dől el.

A kormány hoz döntést az egyes lakossági csoportok számára nyújtandó juttatásokról. A sérülékenyebb lakossági csoportok, így a terhes anyák, a hadirokkantak, a cukorbetegek és a tuberkulózisban szenvedők mentesülnek minden költség alól.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Alapellátás, járóbeteg-szakellátás

Az ország alapellátása földrajzi területek szerint két formára különíthető el: vidéken a családorvosi gyakorlat megjelenő szolgáltatásai és városokban a hagyományos poliklinikai ellátás a jellemző.

A nehezen megközelíthető vidéki területeken található egészségügyi részlegek személyzete középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozókból - felcserből és szülésznőből - áll. A vidéki részlegek a nagyobb helységekben található ambulanciákhoz kapcsolódnak, melyekben alapellátást nyújtó orvosok és nővércsoportok dolgoznak. A vidéken található ambulanciák egy része 10-20 ággyal rendelkezik, és főként az idősek és a krónikus betegek ellátását biztosítja. Az ambulanciák 70 százalékában alapellátással kapcsolatos képzésben is részesült belgyógyászai vagy gyermekgyógyászai átfogó családorvosi teendőket látnak el, a további 30 százalékban a felnőttek és a gyermekek ellátását továbbra is erre specializálódott szakemberek végzik.

Míg vidéken részben megtörtént a családorvosi gyakorlat bevezetése, nincsenek tervek városi területekre való kiterjesztésére. Az öt nagy regionális központban és a fővárosban, Minszkben az ambuláns ellátást két párhuzamosan működő poliklinikai hálózat biztosítja: a gyermek-poliklinikák és a felnőtt poliklinikák, melyeken a nők számára fenntartott konzultációs részleg is működik. A poliklinikák szakdolgozóinak feladatkörébe tartoznak a rutin szűrővizsgálatok, az egészségügyi ismeretterjesztés, a terhesgondozás, a szülések levezetése, a lakosság immunizálása és a betegek felkeresése otthonukban. A poliklinikák fogászata a betegek számára térítés ellenében alapvető fogászati ellátást nyújt. A városi poliklinikák diagnosztikai tevékenységet - endoszkópiát, laboratóriumi, röntgen- és ultrahang-vizsgálatokat is folytatnak. Ez a kórházakkal párhuzamosan működő szakorvosi és diagnosztikai hálózat a vizsgálatok indokolatlan duplikációjához vezet. A poliklinikákon az ambuláns ellátásban különösen fontos szerepet játszó szakterületek (sebészet, fül-orr-gégészet, szemészet, neurológia, endokrinológia, kardiológia és szülészet-nőgyógyászat) specialistái közvetlenül, beutaló nélkül is elérhetőek, mivel az alapellátás orvosainak kapuőri szerepköre még nem vált bevett gyakorlattá.

Minden alapellátást nyújtó intézmény állami tulajdonban van, és a regionális egészségügyi hatóságok felügyelete és finanszírozása alá tartozik.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Fekvőbeteg-ellátás

2011-ben az országban 656 kórház működött 106 585 ággyal, így 100 000 lakosra 6,92 kórház és 1125 kórházi ágy jutott (ez a WHO Európai Régiójának Monaco után a legmagasabb adata). (WHO HFA). Az ország minden kórháza állami tulajdonban van, a másodlagos szintű ellátást nyújtó kórházak a regionális végrehajtó bizottságok, a harmadlagos szintű, műszerezett ellátást nyújtó intézmények az Egészségügyi Minisztérium tulajdonát képezik. Bár ezek a számok a fekvőbeteg-ellátás alapellátással szembeni dominanciáját tükrözik, a kórházakban az ellátás körülményei és az intézmények vezetése, működtetése sokszor nem megfelelő.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Gyógyszerek

Az ország gyógyszertári hálózatát állami és magánintézmények egyaránt alkotják, ezek közül mintegy 1500 patika magántulajdonban van. A betegeknek fizetniük kell gyógyszereikért, de a nehezebb körülmények között élő lakossági csoportok és a súlyos betegségben szenvedők vagy a krónikus betegek térítésmentesen vagy csökkentett térítés mellett részesülhetnek gyógyszereikben. Térítésmentességet élveznek a mozgássérültek, a tuberkulózisban szenvedők, az AIDS-betegek, az onkológiai vagy hematológiai betegségben szenvedők, a cukorbetegek, az epilepsziás betegek és más súlyos betegségben szenvedők. A fenilketonúriás gyermekek és terhes anyák ingyenes tápszerben részesülnek.

Minthogy azok számára, akikre nem vonatkozik a térítésmentesség, a gyógyszerköltségek igen magasak, az otthon készített szerek alkalmazása és az öngyógyítás igen elterjedt a lakosság körében.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Egészségügyi dolgozók

Az ország állami egészségügyi ellátásában dolgozó minden egészségügyi szakember fizetésben részesülő közalkalmazott, és javadalmazásukat országos bérskála alapján az Egészségügyi Minisztérium határozza meg.

2011-ben az orvosok száma 35 904 volt, 100 000 főre jutó arányuk 379,01 (WHO HFA). A nővérek száma ugyanebben az évben 100 649 fő, 100 000 lakosra jutó arányuk 1062,46 volt. Az orvosok és a nővérek magas létszáma ellenére az ország egészségügyi dolgozókkal való ellátottsága nagyon egyenetlen, és mivel az általános orvosi tevékenység elismertsége nem megfelelő, különösen az alapellátásban jelentkezik szakember-hiány.

Megjelent: 2013-09-30


Témakör: Egészségügyi reformok

A Belarusz Köztársaság egészségügyi rendszerének átalakítására hozott intézkedések mindeddig viszonylag szerény eredménnyel jártak, lépések elsősorban a népegészségügyben történtek. Ennek tulajdoníthatóan többféle szűrővizsgálatot (pl. TBC, onkológiai szűrések) alkalmaznak, és az immunizálási programok révén a lakosság átoltottsága majdnem teljes körűvé vált. A fertőző betegségek megelőzése továbbra is kiemelt helyet foglal el népegészségügyi intézkedéseiben. Bár 2005-ben a Belarusz Köztársaság ratifikálta először a Dohányzás visszaszorítására irányuló WHO-Keretszerződést, a dohányzás továbbra is komoly problémát jelent az országban. Az egészséges életmód előmozdítására és a túlzott alkoholfogyasztás megelőzésére országos programot indítottak.

Napirenden van az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakítása a következő intézkedésekkel:
- a családorvosi praxis országos fejlesztése, fejkvóta alapján történő finanszírozás,
- az alapellátás fokozott anyagi támogatása,
- a kórházi ellátást helyettesítő technológiák alkalmazása,
- ágyszám-csökkentés a használaton kívüli ágyak megszüntetésével,
- a humán erőforrás anyagi és technikai hátterének fejlesztése.

Az egészségügyi ellátás minőségét javító intézkedésként engedélykötelessé tették az orvosok és a gyógyszerészek tevékenységét. 24 betegség diagnózisából és kezeléséből kiindulva, a klinikai evidencia és a költség-hatékonyság alapján klinikai protokollokat dolgoztak ki és vezettek be (MoH)

Jelenleg az ország telemedicinai rendszerébe 11 körzeti, kilenc regionális és tíz országos szintű egészségügyi intézmény tartozik. A rendszer a nehezen elérhető területeken élő betegek röntgen, ultrahang és citológiai vizsgálata, illetve a komplikáltabb esetek diagnosztikájával kapcsolatban távolról folytatott orvosi konzultálás lehetőségének megteremtését célozza (MoH).

Megjelent: 2013-09-30


Források